Különösen azokra az államokra gondol, amelyek úgy vélik, jó irányba haladnak, amikor azt mondják, nem fogadnak be menekülteket. Abban viszont egyetért Orbán Viktorral, hogy a menekülteknek Európába érve nem engedhetik, hogy maguk döntsenek a letelepedésük helyéről. Ha valaki megalapozatlanul ad be menedékkérelmet, akkor igenis ki fogják utasítani – ígérte. Juncker hangsúlyozta, nagyon komoly hitelességi válságot fog előidézni, ha idén sem sikerül gyakorlatba ültetni azon intézkedéseket, amelyekről korábban már politikai és jogi döntés született.
A kormány eközben alkotmánymódosítással szeretné elérni, hogy az alaptörvényben önálló tényállás legyen a menekültek miatti terrorveszélyhelyzet, bár nincs indok arra, miért nem elegendőek a különleges jogrend alaptörvényben rögzített esetei egy ilyen feltételezett helyzet kezelésének. A pártok a kontroll hiánya miatt tiltakoznak, Simicskó István honvédelmi miniszter szerint azonban az emberek biztonsága érdekében szükség van a változtatásra. Simicskó intenzív terrorfenyegetettségről beszélt az ATV-ben (is), ami miatt bevezetnék az új, rendkívüli jogrendi kategóriát, a terrorveszélyhelyzetet, amely a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetben megszokottnál szélesebb jogköröket adna a kormánynak. A hét elején ötpárti egyeztetést hívtak össze a javaslat kapcsán. Az ellenzéki pártok - a távol maradó szocialisták is - kifogásolták a kormány parlamenti kontroll nélküli felhatalmazását, a Fidesz szerint azonban azzal, hogy folyamatosan tájékoztatnák a parlamentet és a köztársasági elnököt, garantálnák, hogy nem történik visszaélés.
Simicskó szerint "minden eszközt igénybe kell venni a terroristák elleni harcban. Ezért van szükség a végrehajtó hatalom felhatalmazására. Alapvető kérdés, hogy a megszokott szabadságjogok mennyire korlátozhatók, de felmérések alapján "az emberek többsége" a biztonságot mindennél fontosabbnak tartja. Vagyis „az ésszerűség, illetve szükségszerűség határain belül a szabadságjogaikat is hajlandóak feladni” – mondta. Az alaptörvény ma is keretet ad a terrorizmussal szembeni védekezésre. „Az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” az Országgyűlésnek lehetősége van szükségállapot kihirdetésére, ha ezzel a parlament kétharmada, vagy a köztársasági elnök is egyetért. A szükségállapot során számos rendkívüli intézkedést vezethetnek be, sőt az alapvető jogok gyakorlását is felfüggeszthetik. „Külső fegyveres támadás veszélye” esetén pedig parlamenti többséggel megelőző védelmi helyzet hirdethető ki. Vagyis terrortámadás esetén ma is tud lépni a kormány, de ehhez politikai konszenzus szükséges, amitől csak különösen indokolt esetben tekinthetnek el.
Az új javaslat alapján azonban csak a kormány hatáskörébe tartozna a terrorveszélyhelyzet kihirdetése, még a köztársasági elnök beleegyezése sem lenne szükséges, csupán tájékoztatni kellene. Ráadásul sem a terrorfenyegetettség, sem a terrortámadás esetén nem feltétel a fegyveres vagy erőszakos elkövetés, tehát a kiberterrorizmusnál is alkalmazható az új állapot.
Simicskó szerint azért szükséges a kormány felhatalmazása, mert veszélyhelyzet esetén azonnal reagálni kell. „Például a nyári szünetben mire összehívják a parlamentet, és megvitatják a helyzetet, addigra már rég eltűnnek a terroristák” – mondta. Ha a döntéseket a köztársasági elnöknek kellene jóváhagynia, azzal pedig egy ember kezébe adnánk a hatalmat, és „a mi rendszerünk nem ilyen” – magyarázta. (Arról nem szólt, hogy a kormány is gyakorlatilag egyetlen ember - a miniszterelnök.) Pontos jogalkotói definíció pedig nincs a terrorizmus fogalmára.
Folytatódik a Fidesz aláírásgyűjtése a kötelező betelepítési kvóta ellen - közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypárt országos választmányának pénteki ülésén, Budapesten. Eddig 1,8 millióan írták alá a tiltakozást. Kósa a tanácskozáson kifogásolta, hogy a szocialista és liberális ellenzéki pártok nem támogatják azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amelynek alapján önálló tényállás lenne az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet. Szerinte "ha most ők lennének kormányon, a budapesti szilveszter úgy sikerült volna valószínűleg, mint a kölni".
Megbukott a bécsi spray-akció
A Facebookon tett közzé képet Novák Előd jobbikos képviselő: "Ez a hatékony fegyver, kölni helyett budapesti víz a hatékony, kéznél lévő megoldás Merkel szexuális molesztálói ellen" - hirdette gázspray-osztó bécsi akciójukat. Novák szerint a "civil akciót" bejelentették a bécsi rendőrségen, így három helyszínen - a Hauptbahnhof, a Bécsi Egyetem és a Westbahnhof környékén - kívánták kifejezni együttérzésüket és támogatásukat "az idegenek által fenyegetett európai lányok, asszonyok és minden veszélyeztetett család mellett".
Novák megjelenése nem váltott ki lelkesedést, sok bécsi magyar nem örült, több Jobbik-szimpatizáns pedig azt kérte számon, miért nem a magyar nőket védi a Jobbik. Az Offensive gegen Rechts osztrák balos csoport is felkészítette híveit: "jönnek a magyar fasiszták, akikre le kell csapni". A bécsi rendőrség végül megakadályozta a spray-osztogatást.