Mészárlás Szíriában

Asszonyok és gyerekek tömeges kivégzéséről számolt be a szíriai állami hírügynökség, a SANA, de a legóvatosabb becslések szerint is legkevesebb 85 civilt és 50 szíriai kormánykatonát öltek meg az Iszlám Állam fegyveresei a kelet-szíriai Deir ez-Zór város északi részei elleni támadásaik során.

Az al-Arabíja pánarab hírtelevízió szerint legalább 250 embert gyilkoltak meg a kalifátus katonái, sokukat lefejezték. A szíriai állami média 300 halottról és 400 civil túszról számolt be. Legtöbbjüket azért hurcolták el, mert valamely hozzátartozójuk az Aszad elnökhöz hű milíciák soraiban harcol. Rami Abdoulrahman a Londonban székelő szír emigráns szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának igazgatója azt nyilatkozta, aggódnak a túszok életéért, hiszen a terrorcsoport eddig is többször kivégezte foglyait.

A dzsihádisták annak ellenére indítottak heves támadást szombaton Deir ez-Zór kormányerők által felügyelt városrészei ellen, hogy orosz harci gépek légitámogatást nyújtottak Aszad elnök erőinek. Az IS-nek azonban kulcsfontosságú a település, mert a Szíria keleti részén fekvő város és azonos nevű tartomány biztosítja az összeköttetést a kalifátus fővárosa, Rakka és a terrorcsoport által elfoglalt iraki területek között.

Deir ez-Zórért 2015 márciusa óta folynak a harcok. A terrorcsoport tegnap azt közölte, hogy bevette a szombaton megostromolt al-Baghalijeht negyedet, s így már a város 60 százalékát ellenőrzi, de ezt senki sem erősítette meg. A tartományt szinte egészében az IS uralja.

Szerző
Frissítve: 2016.01.17. 21:18

Feloldották az Irán elleni nyugati szankciókat

Publikálás dátuma
2016.01.18. 06:31
Rohani szerint Irán új fejezetet nyit FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETS
A tavaly júliusban aláírt, történelmi jelentőségűnek mondott megállapodás nyomán az Európai Unió és az Egyesült Államok felfüggesztette az Irán elleni szankciókat. Erre azért kerülhetett sor, mert a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a perzsa állam eleget tett vállalásainak. Ám nem mindenki bízik Teheránban. Izrael változatlanul aggódik és figyelmeztet, Washington  tegnap máris új büntetőintézkedéseket vezetett be.

Feloldja az Irán ellen hatályban lévő gazdasági büntetőintézkedéseket az Európai Unió, jelentette be szombaton, január 16-án Bécsben Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. John Kerry amerikai külügyminiszter ezzel egyidőben jelezte, hasonlóképpen jár el az Egyesült Államok is. A bejelentés nem okozott különösebb meglepetést, az osztrák fővárosba érkezett iráni küldöttség egyértelműen kimondta, hogy a szankciók feloldásáért jött.

Teherán ugyanis eleget tett a Hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) 2015. július 14-én, ugyancsak Bécsben aláírt egyezményben vállaltaknak. Erről az ENSZ szakosított testületének, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) kellett jelentést kiadnia, amelyet ugyan szombaton késő eset hoztak nyilvánosságra Bécsben, de tartalma nem volt hétpecsétes titok.

A NAÜ-nek a megállapodás szerint december közepig kellett megvizsgálnia a perzsa állam vállalásainak teljesítését, s a helyszínen tapasztaltak alapján írta meg jelentését, amely megerősítette, hogy Irán teljesítette az atomprogramjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. A júliusi megállapodásban az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ azt vállalta, hogy - ha a NAÜ zöld utat ad - 2016-tól kezdődően fokozatosan függeszti a Teherán elleni gazdasági-pénzügyi szankciókat.

A szankciók feloldásának bejelentését megelőzően, szombaton délelőtt Teherán egy fogolycsere-megállapodás keretében szabadon engedett négy bebörtönzött iráni-amerikai kettős állampolgárt, köztük a The Washington Post tudósítóját, Jason Rezaiant, akit kémkedés és rendszerellenes propaganda vádjával 2015 novemberében, már a bécsi megállapodást követően ítéltek börtönbüntetésre. Washington a NAÜ bejelentését követően lépett, az Egyesült Államok hét iráni állampolgárt engedett szabadon. Barack Obama elnöki kegyelemben részesítette a hét iránit, akik egy része már börtönbüntetését töltötte, mások ítéletre vártak.

A Fehér Ház nem hozta nyilvánosságra az érintettek nevét. A lépés súlyát jelzi az is, hogy Obama elnök még soha senkit nem részesített kegyelemben a bírósági eljárás lefolytatása előtt. Az amerikai-iráni fogolycsere megállapodás záradéka szerint Washington ugyanakkor nem utasít ki 14 iráni állampolgárt, akik állítólag fegyvereket vásároltak az Egyesült Államokban Irán számára.

A szombat esti bécsi sajtótájékoztatón John Kerry amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris megállapodás biztonságosabb világot hozott létre, ezért köszönetet is mondott Obama elnöknek, az atomalku létrehozását segítő tisztviselőknek, a nemzetközi partnereknek, és a tárgyalásokon részt vevő nagyhatalmaknak, vagyis Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Oroszországnak, Kínának valamint Németországnak és "mély tiszteletét" fejezte ki az iráni küldöttségnek, s mindenekelőtt Dzsavad Zarif külügyminiszternek.

Hasonló szellemben üdvözölte a megállapodás hatályba lépését a brit, francia és német diplomácia is, ám a korábbi fenntartások is azonnal felszínre kerültek. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közleményben adott hangot aggodalmának. Netanjahu nem változtatott azon az álláspontján, miszerint Irán a megállapodás ellenére sem nem tett le azon szándékáról, hogy atomfegyvert fejlesszen ki. Úgy véli, hogy Teherán támogatja a terrorizmust (Irán a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah legfőbb támasza) és a közel-keleti térség destabilizálója, s jelezte, hogy Izrael figyelemmel követi majd a megállapodás tiszteletben tartását.

Teherán és a perzsa állam ünnepel. Hasszan Rohani iráni elnök üdvözölte a szankciók feloldását, arról beszélt, hogy „arany nap” volt a szombati országa történelmében. Hangsúlyozta, hogy Irán maga mögött hagy minden korábbi ellenségeskedést és bizalmatlanságot, új fejezetet nyit nemzetközi kapcsolataiban. „A nukleáris megállapodás olyan lehetőség, amelyet ki kell használnunk az ország fejlődése, a nemzet jólétének növelése valamint a térség stabilitása és biztonságának szavatolása érdekében”, fogalmazott az elnök vasárnap a teheráni parlamentben. Rohani ugyanis tegnap, a szankciók feloldását követően azonnal benyújtotta a törvényhozásnak az éves költségvetés tervezetét, amely a 2016. március 21. – 2017. március 21. (az iráni év a tavaszi napfordulóval kezdődik) közötti időszakot öleli fel.

Washingtonban sem mindenki optimista és az Iránnal szembeni szankciók feloldását sokan ellenzik. Többek között a Fehér Házra pályázó, vezető demokrata elnökaspiráns, Hillary Clinton is újabb szankciókat sürgetett Irán ellen, emlékeztetve, hogy Teherán ballisztikus rakétaprogramjával továbbra is megsérti az ENSZ BT határozatait. A volt külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak nem szabad köszönetet mondania Teheránnak sem a foglyok szabadon bocsátásáért, sem azért, mert teljesítette a nukleáris programjáról szóló megállapodást, mert mint fogalmazott, "ez a rezsim továbbra is fenyegeti a békét és a biztonságot a Közel-Keleten".

A republikánusok élesen bírálták az Obama-kormányzat Irán politikáját és bár az amerikai foglyok szabadon bocsátását üdvözölték, Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke közleményében úgy fogalmazott, "majd meglátjuk, mekkora lesz ez a váltságdíj". Donald Trump, a republikánus elnökjelöltek népszerűségi listáját vezető különc milliárdos azt emelte ki, hogy a szankciók feloldásával 150 milliárd dollár hullik a perzsa állam ölébe, amit atomfegyver kifejlesztésére fog felhasználni.

Becslések szerint Irán mintegy 50 milliárd dollárhoz juthat hozzá a szankciók részleges feloldása révén. Felszabadul ugyan a befagyasztott, 100 milliárdra rúgó iráni külföldi vagyon, ugyanakkor Teherán kötelezettségekkel is szembesül, törlesztenie kell korábban ki nem fizetett tartozásait. Washington egyelőre csak részlegesen oldja fel a korlátozásokat, az amerikai cégek külföldi leányvállalatainak engedélyezi a kereskedelmet Iránnal, az országban lévő cégekre és magánszemélyekre vonatkozó tiltás hatályban marad, mint ahogy azok a szankciók is, amelyeket az Egyesült Államok az emberi jogok megértése miatt hozott Irán ellen.

Vasárnap Teheránba érkezett Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója, jelentette az AFP hírügynökség. Amano közleményében azt hangsúlyozta, hogy sokat dolgoztak a megállapodás létrejöttéért, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy szavatolni is lehessen az iráni nukleáris program békés jellegét.

Az atomalku legfontosabb pontjai
* Irán vállalta, hogy 98 százalékkal, 300 kilogrammra csökkenti dúsított uránkészleteit a következő 15 évben
* Irán kétharmadára, 5060-ra csökkenti urándúsító centrifugáinak számát fő atomlétesítményében, Natanzban. A fordói nukleáris komplexumban további 1044 centrifuga maradhat, azonban ezeket nem használhatják urándúsításhoz. A megállapodás aláírása pillanatában Iránnak 19 ezer centrifugája volt, kevesebb mint tízezer működött
* Irán az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítja át, hogy ott ne lehessen az atomfegyverhez is felhasználható plutóniumot előállítani
* A modernebb centrifugákat nemzetközi felügyelet alatt álló raktárban helyezik el
* Teherán meghatározott ideig nem fejleszthet rakétafejeket, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos technológiát
* A nemzetközi közösség 2016-tól kezdődően fokozatosan feloldja az Iránnal szemben elfogadott szankciókat, Irán számára újra engedélyezik az olajexportot, ismét visszatérhet a nemzetközi pénzügyi rendszerbe
* A NAÜ ellenőrzéseinek függvényében fokozatosan feloldják a nemzetközi fegyverembargót
* Ha a Hatok, az Európai Unió és Irán képviselőiből álló nemzetközi testület úgy ítéli meg, hogy Teherán nem tartja magát a feltételekhez, többségi szavazással 65 napon belül visszaállíthatják a szankciókat



Szerző

Fagyos lett Róma és Brüsszel viszonya

Éles szópárbaj zajlik Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke között, ami a vasárnapi olasz sajtó szerint "történelmi minimumra" süllyesztette Olaszország és az Európai Unió kapcsolatát.

A vitát Jean-Claude Juncker indította azzal a korábbi kijelentésével, miszerint az olasz miniszterelnök folyamatos kritikáival sértegeti az Európai Bizottságot. Juncker szerint Matteo Renzi azt hiszi, hogy ő találta fel a gazdasági rugalmasságot, miközben Juncker saját magának tulajdonítja ennek bevezetését az EU-ban. 

Matteo Renzi válasza nem váratott magára. "Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, Olaszországot nem távirányíthatja senki" - mondta a római kormányfő hangsúlyozva, hogy "Európa nem állhat kizárólag mereven betartandó szabályokból". A La Repubblica című olasz napilap szerint a Brüsszel és Róma közötti viszony történelmi minimumra süllyedt. 

A Corriere della Sera című újság vasárnapi elemzése szerint a háttérben a római kormánynak az a törekvése húzódik, hogy elérje, Brüsszel vizsgálja felül a nagyobb költségvetési fegyelmet előíró, 2012-ben elfogadott fiskális paktumot. Ennek 2017-2018-ra előírt követelményeit ugyanis Olaszország nem lesz képes teljesíteni. Matteo Renzi ezért ismétli és követeli az EU-hoz intézett beszédeiben a rugalmasság jelentőségének elfogadását. 

Az olasz "miniszterelnök szokása szerint, amikor egyeztetni akar, megemeli a vita hangját, hogy azután a mélyponton mégiscsak tárgyalni lehessen, lehetőleg neki kedvező eredménnyel" - írta a Corriere. A vita az olasz sajtó szerint éles maradhat egészen január végéig, amikor Matteo Renzi először Angela Merkel német kancellárral találkozik, majd februárban Jean-Claude Juncker látogat Rómába. Mindkét találkozón a római kormányfő az Olaszország által végrehajtandó költségvetési megszorítások enyhítését szorgalmazza majd. 

"Európában véget ért a protokoll és a ceremóniák ideje, és Olaszország jól teszi, hogy felemeli a hangját. Jól teszi, hogy nyílt vitát kezdeményez az unió intézményes reformjáról...." - fogalmazott Sandro Gozi olasz EU-ügyi államtitkár. Az olasz sajtó azt is felvetette, hogy Matteo Renzi a Brüsszellel való vitákkal valójában egyre csökkenő belpolitikai erejét igyekszik növelni. A Corriere azt sem zárta ki, hogy az olasz miniszterelnök előre hozott választásokat szeretne 2017-ben, mivel a jelenlegi felmérések szerint kormánya nem tud kitartani a parlamenti ciklus 2018-ban esedékes végéig.

Szerző