Megéri-e a cafeteria a cégeknek?

Publikálás dátuma
2016.01.18. 06:24
Az adómentesen támogatott étkezési hozzájárulás népszerű FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Alig érezteti hatását a csökkenő SZJA-kulcs a béren kívüli juttatások adózásában, a minimálbér megemelése azonban ezreket hoz a cafeteriát kihasználó dolgozóknak. Mindemellett megjelent az Erzsébet-utalvány kártyás verziója, ám még nem sok helyen használható. Az európai bíróság februárban dönt az utalványpiac államosítása miatt indított perben, ha a kormány veszít, bővíteni kell a szolgáltatók körét.

Egyre több ember igényli és egyre több vállalat vezeti be a cafeteriát, vagyis béren kívüli juttatások rendszerét. Az ennek keretében választható elemek azért vonzóak manapság, mert kedvezményesen adóznak, tehát a sima fizetéshez képest nettóban jobban jön ki a dolgozó, a munkáltató pedig a munkaerő megtartás reményében plusz juttatásokat adhat jóval kisebb költséggel, mintha bérként adná.

Nem növeli a majdani nyugdíjat

A cafeteria hátulütőjeként arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy az ide irányított összeg nem növeli a majdani nyugdíjat, és táppénz sem jár utána. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy míg a fizetés elég nehézkesen csökkenthető, a béren kívüli juttatást gond nélkül lehet megnyirbálni, vagy akár teljesen meg is vonni –írja azenpenzem.hu. A lap több hasonló jelenséget is feltárt. Az egyik esetben a bér „átirányítása” szerepelt (elsősorban egyébként a dolgozók akarták így havi juttatásukat növelni), de előfordult az is, hogy a béremelést akarták így megoldani. Utóbbi még szakszervezeti segítséget is kapott. Akkor legalább a teljes emelést megkapták a munkavállalók, míg az előbbi történetben a cafeteria alacsonyabb adóterhéből fakadó „haszon” is alaposan megcsappant. A foglalkoztató hosszú vita után azt mondta, csak akkor változtat, ha az neki is megéri.

Idén jó hír kaptak a cégek: a cafeteriát terhelő adó a korábbi jelentős emelések után valamelyest csökkent. A mérséklődés azonban aligha nevezhető látványosnak, hiszen csak az szja egy százalékos esésének kicsi a hatása. A szuperbruttó ugyan a személyi jövedelemadó kalkulációjából eltűnt, de a cafeteria adójának számításában a mai napig megmaradt, így továbbra is a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után kell az szja-t és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az szja csökkentés ennek ellenére jó hatással van a juttatások népszerűségére, de ennél sokkal fontosabb a stabilitás, az, hogy a cafeteriát érintően nagy, drámai változások nem történtek az adószabályokban – mondta lapunknak Fata László, a Cafeteria Trend szerkesztője.

Az szja 1 százalékos csökkentésének és a változatlan adóalapnak köszönhetően a kedvezményes adókulcs 34,51 százalékra, a normál adózású juttatások után fizetendő közteher pedig 49,98 százalékra csökken. Az adóelőny nyolcezer forintnál azonban nem éri el a száz forintot sem. Az átlagos cafeteria keret (ez évi 270 ezer forint) havonta mintegy háromszáz forint pluszt hozhat az szja-csökkentésnek köszönhetően. Azoknál a cégeknél, ahol a béren kívüli juttatásnál bruttóban gondolkodnak, automatikusan érvényesülhet ez az emelés. Sok cég viszont „lenyeli” ezt a különbözetet, tehát nem a dolgozó, hanem a vállalat helyzete javul – írja azenpenzem.hu. A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózása közötti különbség megmaradt, mivel mind a kettő az szja csökkentés mértékével változott – mondta Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak.

A 34,51 százalékos adózású cafeteriák, vagyis béren kívüli juttatások körébe tartozik többek között a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás a nyugdíj- és az egészségpénztár, valamint az üdülési szolgáltatás. Míg az ezekből juttatásokból álló keret 200 ezer forintig kedvezményes adózású, a szintén azonos adócsoportba tartozó SZÉP-kártya 450 ezer forintig igényelhető. Ebben benne van a szabadidő, szállás és vendéglátás is. Ha egy munkavállaló a SZÉP-kártyájára megkapja a maximumot, akkor a munkáltató 137 ezer forintot takarít meg, ahhoz képest mintha ezt az összeget bérként fizetné ki. Ezek az egymásba ágyazott keretek bonyolultabbá teszik az adminisztrációt, nehezítik a közterhek kezelését a munkáltatók számára – mondta Fata László a Népszavának.

A legmagasabb, 49,98 százalékos adóval rendelkező juttatások körébe tartozik például az úgynevezett csekély értékű ajándék (értéke a minimálbér tizede lehet és évente három alkalommal lehet adni), valamint a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

Az elmúlt évek során egyre nagyobb adóterhet rótt a munkáltatókra a kormány a béren kívüli juttatásokat illetően. Pár éve még adómentesen lehetett a munkavállalók étkezését támogatni, vagy volt olyan év, amikor mindössze 19 százalékos munkáltatói adóteher mellett volt adható a cafeteria juttatás. Ehhez képest az idei 34,51 százalék illetve az 49,98 százalék, még a kis mértékű csökkenés után is, erőteljesen megterheli a munkáltatói büdzséket.

Mindemellett változást hozott a minimálbér 111 ezer forintra emelése is, hiszen a béren kívüli juttatások közül is többnek a mértékét ehhez arányosítják. Az idén így az előző évhez képest nem egészen kétezer forinttal lett magasabb a gyermekenként évente adható iskolakezdési támogatás. Az önkéntes nyugdíjpénztárba háromezer forinttal, az egészségpénztárba 1800 forinttal adhat többet a munkálható. A céges üdülés esetében a növekedés hatezer forint (ugyanannyi, mint amennyivel a minimálbér nőtt). Az iskolarendszerű képzésre 13 ezer forinttal lehet többet fordítani az idén, mint 2015-ben. Ám 34,51 százalékos adózással továbbra is összesen legfeljebb 200 ezer forint adható, mivel a béren kívüli juttatásokra vonatkozó plafonösszeg nem változott.

A cafeteria rendszer idén formai újítást is bevetett: az eddig papír alapú Erzsébet-utalványok helyett a munkáltatók már elektronikus formában, az úgynevezett Erzsébet Plusz Kártyára tölthetik fel az összegeket. Az Erzsébet Plusz Kártya mellett azonban a papír alapú utalványok továbbra is forgalomban maradnak. A munkáltatónak ez jó, mert olcsóbb, és kevesebb adminisztrációval jár, ugyanakkor a munkavállalók néha nehézségekbe is ütközhetnek, hiszen még nem mindenhol tudják használni. Egyelőre elég nehéz elképzelni, hogy a plasztiknak hamar meg lesz az a 48 ezer elfogadóhelye, amivel jelenleg a papír utalvány dicsekedhet. Az elektronikus plasztikon egyszerre kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra, a sport valamint a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is.

Ma Magyarországon minden második munkavállaló részesül legalább egy cafeteriás juttatásban, mint például az Erzsébet-utalvány vagy az egészségpénztári kártya. Az élen idén az igényektől és lehetőségektől függően a helyi bérlet, a családos dolgozóknál az iskolakezdési támogatás is megtarthatja előnyös helyezését. Ezek mellett kedvelt még az egészségpénztári befizetés, amelyekből gyakorlatilag hónapról hónapra lehet költeni az egészséget támogató célokra – mondta Fata László.

Az, hogy megéri a vállalkozóknak cafeteriát nyújtani, az alábbi számolási példa is alátámasztja. Egy nettó 30 ezer forintos béremelés a cégnek 57970 forintjába kerül, ha bérként fizeti. Ezzel szemben, ha adómentes juttatásokban adja, mindössze 30 ezer forintba, a kedvezményes adózású elemekben biztosítva 40353 forintba, míg a legmagasabb adókulcsú egyes meghatározott juttatásokban is csak 44994 forintba kerül. Vagyis a munkáltató könnyebben fog tudni kigazdálkodni egy nagyobb összegű béremelést, a munkavállaló pedig éppúgy költhet – írja a Privátbankár. A tapasztalatok szerint azok a cégek, akik nem csak az adóelkerülés miatt használják a béren kívüli juttatásokat - mert erre is van bőven példa -, hanem a munkaerőpiaci körülményeket is figyelembe veszik, egyrészt a munkaerő megtartás, illetve a meglévő dolgozók motiválására építették ki a cafeteria-rendszerüket – mondta a Népszavának Puskelyné Király Ágnes.

Idén is sztár a lakáshitel-támogatás

A legjobb választás adózási szempontból az egyik legfiatalabb cafeteria-elem, a lakáshitelhez járó juttatás, amelyet már tavaly is igénybe lehetett venni. A lakáshitel-cafeteria egy 2014 óta adható, adómentes béren kívüli juttatási forma, aminek segítségével a munkáltatók a dolgozóik lakáscélra felvett hitelének törlesztését támogathatják, ráadásul úgy, hogy mind a két fél jól jár. A lakáshitel-cafeteria segítségével ugyanis a munkáltató hatékonyan, kevesebb ráfordításból több pénzt tud adni a dolgozójának. A munkavállaló pedig – mivel adómentes szolgáltatásról van szó – 100 forintnyi támogatásból 100-at megkaphat. A lakáscafeteriától sokszor azért ódzkodnak a cégek, mert bonyolult a kapcsolódó elszámolási rendszer, ha pedig hiba csúszik a kifizetésekbe, akkor büntetést kockáztatnak. Az látszik, hogy idén nő az érdeklődés a lakáshitel-cafeteria iránt. Azt is látni lehet, hogy növekszik a lakásvásárlások száma. Idén mintegy 20 százalékkal nőhet lakáshitel cafeteria iránti igény – mondta Király Ágnes.


Eldől, lesznek-e társai az Erzsébet-utalványnak

Február 23-án hoz ítéletet az Európai Unió Bírósága abban a kötelezettségszegési eljárásként indult perben, amelyet az Euró­pai Bizottság indított Magyarország ellen a cafeteria-rendszer 2011-ben végrehajtott tulajdonképpeni államosítása miatt. A bizottság szerint a magyar állam intézkedése súlyosan sérti a közösségi jogot, ezért 2014 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Az indoklás szerint a kormány monopolhelyzetet teremtett, ami önmagában még akár megengedhető is lenne, ha megfelelő célokat szolgálna. A bizottság szerint azonban erről szó sincs. Az a kormányzati indok, amely szerint a juttatási rendszer nyereségét a szegény gyerekek nyaraltatására fordítják, nem elégséges. Ezt a célt más módon is támogathatja az állam. A bíróság munkáját segítő főtanácsnok tavaly szeptemberben hozott indítványa szerint a kormány jogtalanul járt el. Bár a bíróság más ítéletet is hozhat február végén, ám az esetek többségében a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező ítélet a jellemző. Ha így lesz, a kormánynak azonnal meg kell szüntetnie a jogsértő szabályozást. Kérdés, hogy ennek mi lesz a folyománya, visszavágnak-e a régi szereplők, s lesz-e esélyük újra felépíteni elveszett piacukat – tette fel a kérdést a Népszabadság. Ha az Európai Bíróság úgy döntene, hogy nem felel meg az uniós szabályoknak az Erzsébet-utalvány jelenlegi szabályozása, akkor ilyen irányú bírálat esetén a magyar törvényalkotás elképzelhető reakciója az is lehet, hogy bővíti a szolgáltatói piacot – mondta Fata László lapunknak.

Az Európai Bajnokság magyar meccseire támogatják a jegyvásárlást

A magyar válogatott Eb-meccseire adómentes juttatásként adhatnak jegyet a munkáltatók a munkavállalóiknak – írja az Origo. Azokra a meccsekre, amelyeken nem játszik a magyar csapat, azonban nem támogatható a jegyvásárlás, ahogy az oda-vissza utazásra és a szállásra sem adható a cafeteria-keretből. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet - ismerteti a szabályokat Fata László. Így nem csak munkáltató adhatja ezt a munkavállalóinak, hanem akár a közeli hozzátartozóik vagy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjai is kaphatják ezt. Mivel a magyar labdarúgó válogatott mérkőzéseire vonatkozik a sportról szóló törvény, ezért az ő Eb mérkőzéseikre szóló belépő vagy bérlet lehet adómentes juttatás.

Ráadásul az szja-törvényben nincs értékhatár kikötve a juttatáshoz, ezért akár a drágább foci Eb-jegyek is finanszírozhatók lesznek. A juttatás megvalósítása munkáltatói oldalról többféleképpen lehetséges - tájékoztat Fata László. Alapesetben a munkáltató vásárolja meg a jegyeket és egy átvételi lappal kísérve kiosztja juttatásban részesülő dolgozóinak. Működhet az is, hogy a dolgozók vásárolnak mondjuk magyar-osztrák Eb-meccsre jegyet, és a munkáltató nevére kérnek erről számlát. Ezt követően a munkáltató részben vagy egészben kifizeti ennek ellenértékét. A harmadik módszer, hogy olyan - kizárólag sportrendezvény belépőre, bérletre költhető - papír vagy elektronikus utalványt biztosít a vállalat a munkatársaknak.

Lázár „árnyékbokszolt” földügyben - Brüsszel a bűnbak?

Publikálás dátuma
2016.01.17. 20:30
A földárverések újraindítása a nagyobb területek feldarabolásával járt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Lehetővé tenné Brüsszel, hogy jogi személyek is termőföldet vegyenek - legalábbis Lázár Jánosnak ez volt a benyomása a belga fővárosban. A Miniszterelnökséget vezető miniszteren kívül eddig még a szakma sem hallott erről, és a szakemberek nem is tartanák ezt életszerűnek. Ugyanakkor a földárverések újraindítását a nagyobb területek feldarabolásával tenné vonzóbbá a kormány.

A külföldiek korlátlanul vásárolhatnának földet Magyarországon - Lázár János múlt heti villámlátogatásáról ezekkel a benyomásokkal tért haza az Európai Unió székhelyéről, és benyomásairól be is számolt az újságíróknak a heti Kormányinfón. A kancelláriaminiszter úgy vélte, hogy komoly érdekcsoportok jönnek létre azért, hogy Magyarországon részvénytársaságot alapítva külföldiként területeket próbáljanak megvásárolni. Ezzel szemben az agrárszakemberek szerint Lázár János "benyomásával" több gond is akad.

Az egyik, hogy a földforgalmi törvény értelmében senki nem vásárolhat korlátlanul termőföldet Magyarországon. Az agrártársaságoknak legföljebb 1200, az állattartóknak pedig 1800 hektár földje lehet, és ez a szabály nyilván akkor sem változna meg, ha a gazdasági társaságok is földtulajdont szerezhetnének. Ennél is nagyobb probléma az, hogy eddig Lázár Jánoson kívül senki sem hallott arról, hogy az Európai Bizottság a jogi személyek magyarországi földvásárlását erőltetnél - fejtette ki véleményét a Népszavának Raskó György. Az agrárközgazdász, nagyvállalkozó szerint ez csak porhintés, nem több. Az Unió csak arra figyelmeztetett a földforgalmi törvény esetében, hogy az uniós külföldi polgárokkal szemben nem lehet diszkriminatív szabályozást alkalmazni. Jogi személyekről szó sem volt, a magyar fél pedig be is tartotta a direktívákat, így Brüsszel nem is emelt újabb kifogást a jogszabály ellen.

A bejelentés mögött az a szándék húzódik meg, hogy az Európai Bizottságra mutogatva a magyar kormány lehetővé tehesse a jogi személyeknek is a földvásárlást, azt hogy a most földhöz juttatott fideszes politikusok, illetve azok családtagjai, és holdudvaruk jelentős haszonnal értékesíthesse majd a volt állami földeket - mondta lapunk érdeklődésére Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese szerint nem is kellene messze menniük, mert a jelenlegi bérlőknek, társas vállalkozásoknak kínálhatnák fel a megszerzett birtokokat. Ez a föld árakat is följebb tornázhatja, hiszen a családi gazdaságoknál tőkeerősebb vevőkör jelenhetne meg. Azt pedig a szakpolitikus is kétségbe vonta, hogy Brüsszel a jogi személyek korlátlan földvásárlását erőltetné. A jelenlegi törvény ugyanis a magyar és a külföldi cégeknek egyaránt tiltja a földvásárlást, vagyis ebben az értelemben nem diszkriminatív, tehát az Európai Bizottságnak oka sincs a beavatkozásra. Az is igaz viszont, hogy ilyen korlátozás az unióban csak Magyarországon van érvényben, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság ebbe beleszólna. Hollandiában például senki nem vehet, csak bérelhet földet, még sincs emiatt vitájuk az unióval - tette hozzá Gőgös Zoltán.

Lázár János azt is bejelentette, majd' 200 ezer hektár állami földet hirdetett meg tavaly november közepén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), ebből 20,5 ezer hektár kelt el árveréseken. A megmaradtakat február közepén hirdeti meg az NFA, és március 31-ig el kell adni ezeket. Igaz, tavaly Orbán Viktor kormányfő még arról beszélt, hogy a mintegy 340 ezer hektár állami birtokokat 2015. végéig a magyar gazdáknak kell eladni. Egyik állításból sem lett semmi. A felkínált terület alig több mint 60 százalékára akadt licitáló, s külföldi uniós állampolgárok is nyertek néhány száz hektárnyi földet.

Gőgös Zoltán kifogásolta az eddigi földárveréseket, és vitába szállt Fazekas Sándor agrárminiszterrel is, aki szerint a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc is földműves, akárcsak Lázár János, vagy L.Simon László államtitkár fitneszedző felesége - tette fel a kérdést a szakpolitikus és meg is válaszolta azzal, hogy szerinte egyikük sem az. Az MSZP elnökhelyettese levélben kért választ Varga Mihály gazdasági minisztertől, hogy mint az adóhatóságért felelős tárcavezető vizsgáltatja-e majd honnan kerültek elő a százmilliók hirtelenjében földvásárlásra. Talán ezzel függ össze az törvénymódosítás, amely alapján csak bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén lehet vagyonosodási eljárást indítani, magánszemély kezdeményezésére már nem vizsgálódhatnak a hatóságok.

Raskó György is úgy vélte: a kisebb birtoktestekre nagyobb lehet majd az érdeklődés. A szakember szerint az eddigi árverések során jelentős volt a spekulatív vásárlások aránya. A nagyobb birtokokat leginkább olyan vagyonos emberek nyerték el a földaukciókon, akik maguk nem fognak földet művelni. Lázár János sem gazdálkodott soha - jegyezte meg az agrárközgazdász.

A februártól induló újabb árverésekkel kapcsolatban Gőgös Zoltán arra figyelmeztetett: ha valóban 10-20 hektáros parcellákra szabdalják a könnyebb értékesíthetőség kedvéért a hosszabb futamidejű bérleti szerződéssel terhelt nagyobb, egybefüggő táblákat, az szakmaiatlan és előnyhöz juttatja európai versenytársainkat. A magyar mezőgazdaság egyik előnye még, hogy a nyugat-európai átlaghoz képest viszonylag sok a nagyobb, egybefüggő birtok. A gazdaságosság miatt mindenhol megindult a földbirtok koncentráció is.

Szerző

15 milliárddal tovább pörögtek az uniós kifizetések?

Bár január elején levették a kormány hivatalos pályázati oldalának címlapjáról a 2007-2013-as uniós támogatások kifizetési számlálóját, az elmúlt két hétben szép csendben még mintegy 15 milliárd forinttal tovább pörgött az összeg - figyelt fel a Portfolio az érdekes esetre. 

Szilveszter éjszakáján közel 9194 milliárd forinton áll meg a 2007-2013-as uniós ciklus uniós támogatásainak kifizetési számlálója. Ez azért történhetett meg, mert a múlt év végi nagy hajrá után (felpörgetett kifizetések, előlegek kiutalása) A legnagyobb részt ezekből társadalmi infrastruktúra-projektekre fizették ki , míg darabszámban a legtöbb kifizetés a gazdaságfejlesztési projektekhez volt köthető.

Ezek még nem a végleges adatok. A változások persze nem nagy nagyméretűek, a portál véleménye szerint nem utólagos kifizetések történtek, hanem túl korán vették le a honlapról a kifizetésekre vonatkozó adatokat.

Szerző