Jaroslaw Kaczynski a nemzeti radikális-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke kompromisszumot nem tűrő módon kijelentette, semmiféle engedményt sem hajlandóak tenni. „Tovább haladunk az általunk kijelölt úton, s nem vagyunk hajlandóak engedni a nyomásnak” – fejtette ki a Rzezspospolita napilap ma megjelent számában. Szerinte hazáját a „semmiért” sem támadták meg. Nevetségesnek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint hazájában fenyegetve lenne a demokrácia.
A PiS elnöke nem tart attól, hogy hazájával szemben szankciókat vezetnének be. Egy esetleges szavazásnál ugyanis az EU tagországai nem szavaznának egyöntetűen hazája ellen. (Orbán Viktor korábbi nem hivatalos lengyelországi látogatása során ki is jelentette, hogy kiáll a lengyel kormány mellett, amely kísértetiesen hasonló intézkedéseket hozott, mint a 2010-ben hatalomra került magyar kabinet.)
Kaczynski ezzel nyíltan szembement Jean-Claude Junckerrel. Az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken békülékenyebb hangot ütött meg a lengyelekkel kapcsolatban két nappal azt követően, hogy a Bizottság a Lengyelországgal szembeni eljárás mellett döntött. Juncker akkor azt közölte, nincs értelme folyvást a 7-es cikkelyt emlegetni, ami a legvégső esetben akár egy uniós tagország szavazati jogának elvételét jelentené.
A jogállami mechanizmusról szóló rendelkezést 2014 márciusában fogadta el az Európai Bizottság. Ez az uniós jogsértéseket elkövető országgal kezdeményez párbeszédet, illetve kíván megoldást biztosítani, még mielőtt az „atombombának” is nevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz folyamodnának a renitens tagokkal szemben. A mechanizmust még egyetlen alkalommal sem léptették életbe. Az adott kormány szavazati jogának megvonásához minden uniós kormánynak meg kell állapítania a jogsértéseket, s a renitens állam ellen kell szavaznia. A jogállami mechanizmusról szóló rendelkezést részben a magyar uniós jogsértések miatt fogadták el. Az Európai Unióban ugyanis több párt keményebb fellépést követelt az Európai Uniótól az uniós joggal szembemenő magyar intézkedések, az alkotmánybíróság jogainak megnyirbálása, a médiatörvény módosítása, a választási törvény átírása, az alaptörvény módosítása és más intézkedések miatt.
Bármennyire konok is a lengyel kormány magatartása, azt azért nem nézheti tétlenül, hogy a nemzetközi piaci szereplők is egyre bizalmatlanabbak Varsóval szemben. A Standard & Poor’s pénteken egy fokozattal, az A-ról BBB+-ra rontotta az ország hitelbesorolását a további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátások miatt. A hírre jelentősen esni kezdett a zloty, s a döntés hatásai még ma és holnap is érződhetnek a piacokon.
