Lengyelország;EU-csúcs;

- Brüsszel ezt is lenyeli? - Mégsem kerül terítékre Lengyelország

A lengyelországi helyzet kérdése nem fog szerepelni az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács februári csúcstalálkozójának napirendjén - közölte Donald Tusk, a tanács elnöke hétfőn Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott Andrzej Duda lengyel államfővel.

"Nem tartom jó ötletnek a lengyelországi helyzet kérdésének megvitatását az Európai Tanácsban" - hangsúlyozta a közös sajtótájékoztatón a volt lengyel kormányfő. Tusk kiemelte, nem támogatja az Európai Bizottság által a jogállamisági mechanizmus keretében Lengyelország ellen megindított előzetes vizsgálatot. Mint mondta, a bizottság jóhiszeműen cselekedett, és nem akarja megbélyegezni Lengyelországot, de más módja is lett volna a brüsszeli testületnek céljai elérésére.

Az európai tanácsi elnök óva intett a hisztériakeltéstől, és hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak nincsenek ellenségei az Európai Unióban és Brüsszelben. Tusk arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelország szuverén adóskockázati besorolásának előző heti, indokolatlan leminősítése egyenes következménye az országgal kapcsolatban megfogalmazott negatív és túlzó bírálatoknak. Ugyanakkor Tusk aggályainak is hangot adott a jelenlegi lengyel kormány intézkedéseivel kapcsolatban.

"Sikerült elmozdulnunk a politikai élet sötét oldaláról a világos oldalra. Meg kell védenünk ezt a történelmi tettet" - mondta a volt miniszterelnök Lengyelország demokratikus átalakulására utalva. "Elnök úr, tudom, hogy ön nagyon kedveli a tudományos-fantasztikus (műveket). Mostanában valószínűleg ugyanazokat a filmeket láttuk, és azt akarom mondani, hogy mindig van idő csatlakozni az Erő világos oldalához" - fogalmazott Donald Tusk.

Lengyelország számára ma kulcsfontosságú, hogy fenntartsa rendkívül jó hírnevét, kedvező megítélést, amelyet az elmúlt 25 év során felépített. Ma viszont ez a megítélés némileg megrendült - vélekedett a tanácsi elnök. A tervezettnél hosszabb megbeszélést követő sajtóértekezleten Andrzej Duda nyugodt párbeszédre és önmérsékletre szólított fel, valamint leszögezte, hogy a párbeszédnek tényeken és kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Az államfő hozzátette, objektív nézőpontra van szükség Lengyelországgal kapcsolatban, a túlfűtött vita ugyanis nincs jó hatással az európai egységre.

A találkozón egyebek mellett a migrációs válság, az ukrajnai helyzet, az Északi Áramlat 2 gázvezeték és Nagy-Britannia esetleges uniós kilépésének témáját is megvitatták. Utóbbi kapcsán Donald Tusk kijelentette, hogy nem fog beleegyezni semmilyen diszkriminatív intézkedésbe csak azért, hogy Nagy-Britanniát benntartsák az Európai Unióban, egyúttal "ésszerű kompromisszumot" szorgalmazott London uniós reformköveteléseivel kapcsolatban. Andrzej Duda hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Philip Breedlove tábornokkal, a katonai szövetség európai erőinek főparancsnokával is tárgyalni fog a belga fővárosban.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az őszi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint viszont a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. A Politico című amerikai hírportál európai kiadása szerint a varsói vezetés a jelek szerint próbál változtatni a nemzetközi megítélésén, miután az előző héten az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított Lengyelország ellen az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása miatt, a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pedig leminősítette az országot.

Szakértői értékelések szerint Beata Szydlo lengyel kormányfő keddi strasbourgi látogatása is része ennek a kommunikációs hadjáratnak. A miniszterelnök a tervek szerint fel fog szólalni az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, és tárgyalni fog az EP elnökével, valamint a képviselőcsoportok vezetőivel.

A Moszkva által támogatott szakadárok ellen Kelet-Ukrajnában harcoló önkéntes alakulatok tagjai, veteránjai tüntettek hétfőn a kijevi elnöki hivatal előtt, követelve az ukrán fegyveres erők legnagyobb veszteséggel járó kudarca, a tavalyelőtti ilovajszki tragédia felelőseinek megbüntetését.