"Mi, mai magyarok tisztelettel és együttérzéssel hajtunk fejet minden ártatlanul meghurcolt és megalázott német származású magyar honfitársunk előtt, akit érdemeit, teljesítményét, emberi méltóságát és állampolgári jogait semmibe véve a kollektív bűnösség nevében taszított ki az akkori Magyarország" - fogalmazott a magyar államfő levelében.
Áder János emlékeztetett, az Országgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy január 19. a magyarországi németek kitelepítésének emléknapjává váljon.
"Nagyrabecsüléssel tekintünk a német kisebbséghez tartozó honfitársainkra, akiknek az élet megannyi területén nyújtott teljesítménye évszázadok óta gazdagítja országunkat" - hangsúlyozta az államfő, hozzátéve: "büszkék vagyunk arra, hogy a magyarországi német nemzetiséghez tartozókban megannyi nagyszerű tudóst, művészt, sportolót, kiváló gazdálkodót, borászt, vállalkozót, hivatásukban másoknak is jó példát mutató orvost és jeles tanáregyéniséget tisztelhetünk".
Kiemelte, a magyar és a német nép gazdag történelmében megszámlálhatatlan értékkel gyarapította az európai kultúrát, "mindazt, ami összeköt minket". A köztársasági elnök szerint ez az elválaszthatatlan együvé tartozás tette lehetővé annak a mély történelmi traumának a túlélését és feldolgozását is, amelyet a magyarországi németek 70 évvel ezelőtt megindított kitelepítése jelentett.
"Akkori jogfosztásuk és a rájuk rótt vagyonvesztés, valamint az ezzel együtt járó kollektív megbélyegzés ártatlan honfitársaink százezreit érintette" - fejtette ki Áder János, majd megjegyezte, ezt a szégyenteljes időszakot családi tragédiák sokasága teszi örök időkre fájdalmasan emlékezetessé.
Az Országgyűlés 2012 decemberében a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény.