A testület jövő szerdai ülésén megalkothatja a forrásmegosztásról szóló rendeletét. A január elsejétől hatályos törvény rögzíti, hogy a megosztott bevételekből a Fővárosi Önkormányzat részesedése a korábbi 51-ről 52,5 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 49-ről 47,5 százalékra csökken. A főváros az 52,5 százalékból az ehhez szükséges összeget köteles a tárgyévben a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására fordítani.
A törvényi szabályozás következtében a kerületi önkormányzatokat összesen 108,9 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 120,4 milliárd forint illeti meg a tervek szerint 2016-ban - olvasható az előterjesztésben.
Az előírásoknak megfelelően csak azok a kerületek részesednek a fővárosi önkormányzat által kivetett idegenforgalmi adóból, amelyek jelezték, hogy ezen adó bevezetését nem tervezik 2016-ban és ezt a jogot átengedik a fővárosnak. Összesen 15 kerület jelezte, hogy saját maga kívánja a helyi idegenforgalmi adót kivetni - írták.
A rendelet az elfogadása esetén január 31-én lép majd hatályba.
A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén mintegy negyven előterjesztést tárgyalhat meg. A többi között dönthetnek arról, hogy állami tulajdonba adják a Fiumei úti temetőhöz tartozó, jelenleg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. tulajdonában lévő ingatlanokat - hátsó temető, zsidó temető -, valamint a Kegyeleti Múzeum Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteményében őrzött kulturális javakat.
Mint a javaslatban olvasható, tekintettel arra, hogy a törzstemető, a zsidó temető és a hátsó temető a szakgyűjtemény egészével együtt képezhet egy egységes nemzeti sírkertet és nemzeti emlékhelyet, ésszerű és indokolt ezen célnak a teljesülése érdekében ezeket az állam tulajdonába adni.
Határozatképtelenség miatt elmaradt
A Fővárosi Közgyűlés csütörtök reggelre, ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésén Tarlós István főpolgármester mellett csupán kilenc ellenzéki képviselő jelent meg. A főpolgármester a határozatképtelenséget megállapítva azt mondta, hogy tízen vannak jelen, az ellenzék egyharmada hiányzik. A napirendi pontok között szerepelt volna a HÉV államosítási tervének, valamint a fővárosi alapszolgáltatások idei finanszírozási kérdéseinek a megtárgyalása is.
A rendkívüli közgyűlés összehívását azzal indokolták, hogy bizonytalanná vált a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés jövője, valamint veszélybe kerültek a főváros olyan alapszolgáltatásai is mint a közvilágítás, a közterületek takarítása, a hómentesítés, a parkgondozás, a kéményseprés vagy épp a színházak működése. Az adótörvények decemberi módosítása, a közösségi közlekedés finanszírozásában való állami szerepvállalás folyamatos csökkenése veszélybe sodort minden fővárosi alapszolgáltatást - írták.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Ahogy a Népszava már beszámolt róla, ellentmondásos híreket hallott a szocialista Horváth Csaba arról, hogy a fideszesek elmennek-e a Fővárosi Közgyűlés mai rendkívüli ülésére. A képviselő elmondta, azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés Budapest érdekében lépjen fel egységesen a kormánnyal szemben. Az MSZP egy olyan automatizmus kialakítását javasolja, amely a mindenkori kormányoknak előírná a főváros működtetéséhez szükséges források biztosítását - mondta, majd hozzátette, javaslatuk az iparűzésiadó-bevételek 50 százalékénak megfelelő összeget - jelenleg mintegy 100 milliárd forintot - fordítana vissza minden évben a fővárosnak a budapestiek által befizetett adókból.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi képviselője azt mondta, ha az állam képes lenne átvállalni az agglomerációs közlekedés költségeit, akkor nem értik, miért nem tudja ezt a forrást Budapestnek adni, hogy az eddigi keretek között biztosítsa szolgáltatásait. A kormány ugyanakkor az agglomerációs közlekedéstől függetlenül továbbra is tartozik azzal a 13,5 milliárd forinttal, amelyet a főváros tavaly a budapesti tömegközlekedésre fordított saját vagyonának felélésével - fűzte hozzá.
Csárdi Antal, az LMP képviselője úgy fogalmazott, a közgyűléstől távolmaradó fideszes képviselők, polgármesterek "beálltak a kormány Budapest-ellenes politikája mögé". Hangsúlyozta, a fővárosnak jogi eljárással kellene visszakövetelnie az államtól a korábban elmaradt támogatásokat.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat hétfőn azt közölte, hogy befejeződött az első tárgyalás Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Tarlós István között a budapesti agglomerációs közlekedésről, az álláspontok sokat közeledtek a megbeszélésen. A tárgyalások hamarosan folytatódnak - tették hozzá.
Lázár János a múlt csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy az állam átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére is. A Miniszterelnökség vezetője szerint a kabinet elfogadja a főpolgármester észrevételeit, vagyis Budapestnek azt kell finanszíroznia, ami törvényi kötelezettsége. Tarlós korábban kilátásba helyezte, ha a kormány nem ad pénzt az elővárosi tömegközlekedés működtetésére, február 17-e, a fővárosi költségvetés elfogadása után, a városhatáron túlnyúló szolgáltatásokat Budapest nem finanszírozza. Annál is inkább, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly erre egyetlen fillért sem adott. Emiatt a BKK másfél hete - 15 napos határidővel - felszólító levelet küldött a tárcának, amiben közölték, ha nem pótolják a mulasztást, azaz nem fizetik ki a tartozást, a BKK felmondja az agglomerációs közlekedés finanszírozására vonatkozó megállapodást.