BKV-ügy - Elmaradt a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése

Publikálás dátuma
2016.01.21 10:32
Korábbi felvétel. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Határozatképtelenség miatt elmaradt a Fővárosi Közgyűlés csütörtök reggelre, ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülése. Kora délután azt közölték: Az agglomerációs tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdéseket, valamint a fővárosi önkormányzatot és a kerületeket osztottan megillető bevételek idei megosztásáról szóló rendelettervezet is megtárgyalhatja jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A testület jövő szerdai ülésén megalkothatja a forrásmegosztásról szóló rendeletét. A január elsejétől hatályos törvény rögzíti, hogy a megosztott bevételekből a Fővárosi Önkormányzat részesedése a korábbi 51-ről 52,5 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 49-ről 47,5 százalékra csökken. A főváros az 52,5 százalékból az ehhez szükséges összeget köteles a tárgyévben a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására fordítani.

A törvényi szabályozás következtében a kerületi önkormányzatokat összesen 108,9 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 120,4 milliárd forint illeti meg a tervek szerint 2016-ban - olvasható az előterjesztésben.

Az előírásoknak megfelelően csak azok a kerületek részesednek a fővárosi önkormányzat által kivetett idegenforgalmi adóból, amelyek jelezték, hogy ezen adó bevezetését nem tervezik 2016-ban és ezt a jogot átengedik a fővárosnak. Összesen 15 kerület jelezte, hogy saját maga kívánja a helyi idegenforgalmi adót kivetni - írták.

A rendelet az elfogadása esetén január 31-én lép majd hatályba.

A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén mintegy negyven előterjesztést tárgyalhat meg. A többi között dönthetnek arról, hogy állami tulajdonba adják a Fiumei úti temetőhöz tartozó, jelenleg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. tulajdonában lévő ingatlanokat - hátsó temető, zsidó temető -, valamint a Kegyeleti Múzeum Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteményében őrzött kulturális javakat.

Mint a javaslatban olvasható, tekintettel arra, hogy a törzstemető, a zsidó temető és a hátsó temető a szakgyűjtemény egészével együtt képezhet egy egységes nemzeti sírkertet és nemzeti emlékhelyet, ésszerű és indokolt ezen célnak a teljesülése érdekében ezeket az állam tulajdonába adni.

Határozatképtelenség miatt elmaradt

A Fővárosi Közgyűlés csütörtök reggelre, ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésén Tarlós István főpolgármester mellett csupán kilenc ellenzéki képviselő jelent meg. A főpolgármester a határozatképtelenséget megállapítva azt mondta, hogy tízen vannak jelen, az ellenzék egyharmada hiányzik. A napirendi pontok között szerepelt volna a HÉV államosítási tervének, valamint a fővárosi alapszolgáltatások idei finanszírozási kérdéseinek a megtárgyalása is.

A rendkívüli közgyűlés összehívását azzal indokolták, hogy bizonytalanná vált a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés jövője, valamint veszélybe kerültek a főváros olyan alapszolgáltatásai is mint a közvilágítás, a közterületek takarítása, a hómentesítés, a parkgondozás, a kéményseprés vagy épp a színházak működése. Az adótörvények decemberi módosítása, a közösségi közlekedés finanszírozásában való állami szerepvállalás folyamatos csökkenése veszélybe sodort minden fővárosi alapszolgáltatást - írták.

MTI Fotó: Illyés Tibor

MTI Fotó: Illyés Tibor

Ahogy a Népszava már beszámolt róla, ellentmondásos híreket hallott a szocialista Horváth Csaba arról, hogy a fideszesek elmennek-e a Fővárosi Közgyűlés mai rendkívüli ülésére. A képviselő elmondta, azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés Budapest érdekében lépjen fel egységesen a kormánnyal szemben. Az MSZP egy olyan automatizmus kialakítását javasolja, amely a mindenkori kormányoknak előírná a főváros működtetéséhez szükséges források biztosítását - mondta, majd hozzátette, javaslatuk az iparűzésiadó-bevételek 50 százalékénak megfelelő összeget - jelenleg mintegy 100 milliárd forintot - fordítana vissza minden évben a fővárosnak a budapestiek által befizetett adókból. 

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi képviselője azt mondta, ha az állam képes lenne átvállalni az agglomerációs közlekedés költségeit, akkor nem értik, miért nem tudja ezt a forrást Budapestnek adni, hogy az eddigi keretek között biztosítsa szolgáltatásait. A kormány ugyanakkor az agglomerációs közlekedéstől függetlenül továbbra is tartozik azzal a 13,5 milliárd forinttal, amelyet a főváros tavaly a budapesti tömegközlekedésre fordított saját vagyonának felélésével - fűzte hozzá.

Csárdi Antal, az LMP képviselője úgy fogalmazott, a közgyűléstől távolmaradó fideszes képviselők, polgármesterek "beálltak a kormány Budapest-ellenes politikája mögé". Hangsúlyozta, a fővárosnak jogi eljárással kellene visszakövetelnie az államtól a korábban elmaradt támogatásokat.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat hétfőn azt közölte, hogy befejeződött az első tárgyalás Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Tarlós István között a budapesti agglomerációs közlekedésről, az álláspontok sokat közeledtek a megbeszélésen. A tárgyalások hamarosan folytatódnak - tették hozzá.

Lázár János a múlt csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy az állam átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére is. A Miniszterelnökség vezetője szerint a kabinet elfogadja a főpolgármester észrevételeit, vagyis Budapestnek azt kell finanszíroznia, ami törvényi kötelezettsége. Tarlós korábban kilátásba helyezte, ha a kormány nem ad pénzt az elővárosi tömegközlekedés működtetésére, február 17-e, a fővárosi költségvetés elfogadása után, a városhatáron túlnyúló szolgáltatásokat Budapest nem finanszírozza. Annál is inkább, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly erre egyetlen fillért sem adott. Emiatt a BKK másfél hete - 15 napos határidővel - felszólító levelet küldött a tárcának, amiben közölték, ha nem pótolják a mulasztást, azaz nem fizetik ki a tartozást, a BKK felmondja az agglomerációs közlekedés finanszírozására vonatkozó megállapodást.

Szerző
Frissítve: 2016.01.21 15:30

Videóüzenetekkel tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi szerint azonban „1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”.
Elégedetlen az állami tankönyvek minőségével, ezért videóban tiltakozik a Szülői Hang. A szülőkből álló szervezet január óta akciózik, és arra próbálják felhívni a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók könyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Az RTL Klub híradójában elhangzott, hogy eddig majdnem 3900-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A céljuk az, hogy rávegyék a szülőket arra: akár saját pénzből, de a jobb tankönyveket vegyék meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a csatorna megkeresésére közölte, hogy szerintük a Szülői Hang véleményét nem lehet reprezentatívnak tekinteni.
„1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”
– fogalmaztak.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: tudomása szerint a PDSZ-szel nem folytak tárgyalások, „érdemi tárgyalások egyébként általában nem folynak érdemi kérdésekben”.

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30