Európa ténfereg a menekültek között

Publikálás dátuma
2016.01.22. 06:00
A jobb világ reménye is elszáll FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURTFotó: Carl Court/Getty Images
Sorozatban érkeznek a nyilatkozatok arról, hogy Európa kifut az időből a menekültválság kapcsán, részben mivel a tagállamok nem képesek az együttműködésre, részben pedig mivel nincs megoldás a szíriai háború okozta humanitárius válságra. Miközben nemzetközi emberi jogi szervezetek társadalmi szolidaritásra szólítják föl a világot, s azért kampányolnak, hogy a millió civil áldozatnak szenvedést okozó szír válság érjen véget, az európai kormányok sorra követik a "magyar példát", s zárják le határaikat a menekültek nem apadó áradata előtt. Az Európai Unió lassan egy éve nem képes a közös cselekvésre, így viszont a migrációs válság valóban az integráció végét jelentheti.

Több mint 120 humanitárius és ENSZ-szervezet - köztük az UNICEF és annak számos nemzeti bizottsága - adott ki erőteljes hangvételű közös felhívást tegnap, amelyben arra emlékeztettek: a szíriai háború elérkezett a hatodik évéhez. "A vérontás folytatódik. A szenvedés súlyosbodik. Ezért ma, mi - humanitárius szervezetek és ENSZ-ügynökségek vezetői - kérjük nem csak a kormányokat, hanem mindenkit - a világ minden polgárát -, adjon hangot annak, hogy legyen vége a vérontásnak. Sürgetünk minden felet hogy egyezzenek meg a tűzszünetről és béketárgyalásokról. Jobban, mint bármikor korábban, a világ meg kell hallja a közös kiáltásunkat, amellyel követeljük, hogy legyen vége ennek a gyalázatnak. Mert ez a konfliktus és következményei mindannyiunkat érinti" - fogalmaztak.

A szervezetek felidézték, ma, mintegy 13,5 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre Szíriában. "És ez nem csak egy statisztikai adat, 13,5 millió emberi lény élete és jövője került veszélybe." De a háború közvetlenül érinti "azokat a családokat, amelyek egy élhetőbb jövőre vajmi kevés eséllyel, életveszélyes utazást vállalva menedéket keresnek idegen országokban. A háború 4,6 millió embert kényszerített menekülésre a szomszédos országokba és azokon túl" - írták, kifejtve azt is: nemcsak a menekültek válsága ez, hanem azoké is, akik távol Szíriától látták "a válság erőszakos visszatükröződését" az otthonuk közelében lévő utcákon, irodákban, éttermekben.

A szervezetek nem tagadták, hogy Európát is közvetlenül fenyegeti ez a válság, az utóbbi hónapokban tapasztalható, növekvő félelem jogosságát sem firtatták. Ugyanakkor a szíriai - és a régióban zajló - háborús helyzet megoldása nélkül az Európába begyűrűzött menekültválság sem megoldható, épp ezért úgy fogalmaztak: "akik képesek - és ezért kötelességük is - megállítani a szenvedést, most kell cselekedjenek". Az angol, francia, arab, spanyol, kínai nyelven elérhető felhívás nemcsak a háború diplomáciai úton való lezárását kéri a nemzeti kormányoktól, hanem azonnali, gyakorlati lépéseket is tartalmaz, amelyek a humanitárius segítséghez való hozzáférést és ellátás javítását sürgetik az arra rászorulóknak Szíriában.

Egy éve nincs előrelépés, fogy az idő

Csakhogy eközben Európában már nehéz lenne a humanitárius eszmékre apellálni, hiszen a kontinens külső határainak védelme elsődleges, közös céllá vált, miközben az európai integráció alapjai kérdőjeleződtek meg. "Ha nem sikerül 6-8 héten belül úrrá lenni a menekülthullámon és látványosan visszaszorítani az Európába érkező menedékkérők számát, akkor az EU-nak el kell gondolkoznia egy pótterven" - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, majd az azt követő sajtótájékoztatón a soros elnökséget adó Hollandia kormányfője. Marc Rutte ugyanis ellenkező esetben a tagállami partizánakciók megsokasodására számít, ami "még nagyobb nyomás alá helyezné" a schengeni övezetet. Példaként említette az osztrák kormány szerdai bejelentését, miszerint négy év alatt 127 500 főben maximálja a befogadandó menedékkérők számát. Rutte ugyan nem árult el részleteket az esetleges póttervről, ám az ország menekültügyekért felelős minisztere nemrég megerősítette, hogy a mini-Schengen is az egyik opció lehet, ha nem működik a jelenlegi forgatókönyv. Hozzátette, hogy ezt egyáltalán nem szeretnék, de egy kormánynak fel kell készülnie minden eshetőségre. A holland miniszterelnök ugyanakkor nem kongatta meg a vészharangot Schengen felett, és úgy vélekedett, hogy mindenki a belső határellenőrzéseket felszámoló rendszer fenntartását szeretné.

Ennél súlyosabb vészjelzés, hogy az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk még kedden az EP előtt arra figyelmeztetett: ha két hónapon belül nem sikerül rendezni a menekültválságot, akkor annak súlyos következményei lehetnek, összeomolhat például a schengeni rendszer. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke pedig annak az aggodalmának adott hangot, hogy a brit alku kitárgyalása elveszi az időt a február 18-19-i EU-csúcson a menekültválságról folytatandó vitáról, ezért - adta értésre - fel fogja vetni Tusknál egy másik, kizárólag ennek a témának szentelendő csúcstalálkozó összehívását. A The Financial Times közben arról értesült, hogy az EB a dublini menekültügyi rendszer márciusban előterjesztendő reformjának keretében annak a szabálynak az eltörlését fogja javasolni, amelynek értelmében a tagállamok visszaküldhetik a menedékkérőket az érkezés helye szerinti tagállamba. A lépéssel Görögország és Olaszország helyzetén könnyítenének, de elemzők szerint az is a megfontolás része lehet, hogy így jobban ösztönöznék a hozzájuk érkező menedékkérők regisztrálását. A dublini rendelet reformjának egy másik eleméről már korábban kiszivárgott, sőt, Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos is megerősítette: mindenképpen szerepelni fog benne a menekültek tagállamok közötti kötelező szétosztása.

Ausztria beindította a dominósort

Éppen ezért hiába áll majd elő újabb részmegoldási javaslatokkal az EB, szinte biztos, hogy nem fogadja majd el ezeket valamennyi tagállam, ahogyan az ideiglenes menekültügyi kvótákra vonatkozó eddigi döntést is megtámadta a szlovák és a magyar kormány. Magyarán: az elmúlt egy évben fikarcnyit sem került közelebb az Európai Unió a menekültválság megoldásához. Sőt, Orbán Viktor diadalmenetként értékelheti, hogy a korábban befogadóként feltűnő európai országok sorra lépnek vissza korábbi álláspontjuktól; a svéd, majd a dán határellenőrzés ideiglenes visszaállítása után Ausztria is szigorított a területére való belépés feltételein, korlátozza a menedékkérők létszámát, az idén legfeljebb 37 500 embert enged be az országba. Ennek hatására még szerdán Horvátország és Szerbia is közölte: csak azokat a menekülteket engedi be területére, akik Ausztriában vagy Németországban akarnak menedékjogot kérni. A bejelentések nyomán Macedónia le is zárta határait, több százan rekedtek a fagyban a senki földjén, sőt, tegnapra egyébként a kerítéssel "védett" Magyarország belügyminisztere is részleges határzárról döntött: Pintér Sándor a horvát határszakaszon - valamennyi személy, jármű és szállítmány számára - megtiltotta a határátlépést bizonyos átkelőhelyeken.

S miközben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) épp emiatt, a látható "dominóhatás" miatt bírálta az osztrák döntést, s arra figyelmeztetett: ez ahhoz vezethet, hogy a háború elől menekülők előtt bezárulhatnak a határok Európában, a magyar kormány ezt lényegében sikerként könyveli el. "Gyakorlatilag létrejött a macedón-bolgár védvonal azáltal, hogy Macedónia meghozta a döntését a határőrizet szigorítására és a határ lezárására, és Bulgária jelentős hosszban épített, illetve épít kerítést a déli határán" - értékelt tegnap Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az európai vezetőktől az elmúlt hetekben, hónapokban minden nap lehetett olyan nyilatkozatokat hallani, amelyek szerint a migránsválság az EU történetének legnagyobb kihívása, és hogy ezt csak úgy lehet kezelni, ha megvédjük a kontinens külső határait. "Úgy látom, hogy ebben a tekintetben szánalmas kirakatpolitikát folytat az unió, mert a nyilatkozatok ellenére nem hogy aznap, de másnap sem történt semmi" - jelentette ki.

Változóban a német álláspont?

Noha Szijjártó arról nem beszélt, hogy a közös európai cselekvést épp a tagállami kormányok akadályozzák, hiszen lényegében minden döntéshez teljes konszenzus kellene, ami nyilván nincs meg, a külügyminiszter által felrótt ""vacakolás" csak tovább fokozza a feszültségeket Európában. Látványosan változik például a közhangulat - a terrorcselekmények és a vélhetően sok esetben a menekültáradattal érkezett rendbontók által elkövetett bűncselekmények, így a Kölnben történt tömeges nemi erőszak nyomán - Németországban is; Bajorországban és Baden-Württemberg tartományban például a menekülteknek ezentúl le kell adni a a magukkal hozott készpénz egy részét, és ha szükséges, a családi ékszereket is. A napokban már Angela Merkel is arról beszélt: "érezhetően és tartósan csökkenteni kell a Németországba érkező menekültek számát". A német kancellár persze azt is hozzátette: "ehhez európai megoldást kell alkalmazni", ám Merkelt komoly politikai támadások érték épp a bajorországi Wildbad Kreuthban, ahol a tartományi gyűlésben működő CSU tanácskozása előtt szólalt föl. A kancellár közvetve elutasította a testvérpárt követelését a határ lezárásáról és az évente befogadható menedékkérők számának korlátozásáról, ám most már ő is erőteljesebben adott hangot annak: a menekültválságot kiváltó okok kezelésére kell törekedni. Ezzel kapcsolatban Merkel éppen a mai berlini német-török kormánykonzultációtól remélt előrelépést, továbbá a hazájukban vagy Libanonban, Jordániában tartózkodó szíriai menekültek helyzetének javítását szolgáló február 4-ei, londoni adományozói konferenciától. Ezt követi a február közepén tartandó brüsszeli uniós csúcs.

Csakhogy a német kancellár optimizmusa naivitásnak tűnik, főként úgy, hogy eközben a CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár szerint Bécs döntése "segélykiáltás" Európának, és annak jele, hogy néhány uniós tagállam, mint Németország, Ausztria és Svédország egyedül nem tudja megoldani a válságot. A politikus a svájci Davosban szerdán elkezdődött 46. Világgazdasági Fórumon német hírportálok szerint hangot adott kétségének azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e közös európai megoldást adni a menekültválságra, és hangsúlyozta, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet felbomlása "gazdasági katasztrófába" taszíthatja az EU-t.

Hidakat építenének a hollandok
Hollandia hatékony EU-elnökséget akar folytatni csak a leglényegesebb dolgokra koncentrálva, célja, hogy az EU-ban létező különböző vélemények között hidakat építsen az uniót érintő legfontosabb kérdésekben - mondta Gajus Scheltema budapesti holland nagykövet az elnökség bemutatkozó sajtótájékoztatóján. A következő fél évet, amíg az EU-t vezeti, Hollandia nem a saját érdekeinek propagálására kívánja használni, hanem azokat az uniós érdekeket szolgálja majd, amelyek különösen nagy kihívást jelentenek az EU számára, hiszen az európai közösség különösen nehéz időszakát éli - emelte ki a nagykövet. A következő fél év prioritásai között nemcsak a migrációs és biztonságpolitika szerepel, hanem az innováción alapuló növekedés és munkahelyteremtés, egy fenntarthatóbb, úgynevezett körkörös gazdaság kialakításának segítése, valamint a civil társadalommal való kapcsolatteremtés, az "EU közelebb hozása az állampolgárokhoz".
Scheltema a migrációs válsághoz köthető nehézségekről azt mondta, hogy Hollandia támogatja a közös határellenőrzési, menekültügyi és bevándorlási politikát. A soros elnökség ugyanakkor nem támogatja a kétsebességes Európához vezető megoldásokat, így az úgynevezett mini-Schengen kialakítását sem, sőt, a nagykövet reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi pesszimista megszólalások enyhülnek a holland elnökség végére. Hollandia szerint ugyanis a tagállamoknak közösen kell fellépniük és a krízis okára kell összepontosítaniuk. Éppen ezért a soros elnökség sürgetni fogja az Európai Bizottság bevándorlási csomagjának gyors megvalósítását, a jobb, több területet átfogó szakpolitikai koordinációt, valamint a jobb információcserét és együttműködést a tagállamok nemzetbiztonsági szervezetei között. A hollandok szerint javítani kell a menekültek fogadását regionális és európai szinten is, a tagállamoknak pedig igazságosabban kell osztozniuk a terheken és megoldást kell keresniük a migrációs hullám kezelésére. Scheltema maga is optimista, sőt a nagykövet kijelentette: "az a dolgunk, hogy az EU-t és Schengent egyben tartsuk".



Szerző

Veszélyben 50 ezer ember állása

Publikálás dátuma
2016.01.21. 21:05
Fotó: Vajda József, Népszava
Miután megváltozott a Btk. és az új Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) is módosítják természetes, hogy a büntetőeljárási törvényt újra akarják írni. Erről lapunk kérdésére beszélt a tegnapi kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője nem tagadta, hogy kormányzati háttérintézmények jogutóda lesz a hozzájuk közel álló Veritas Intézet. Ma szlovén-magyar közös kormányülés lesz Ljubjanában, a fő kérdés az "Európára nehezedő bevándorlás".

Természetes, hogy új büntetőeljárási törvényt akar elfogadni a kormánypárti többség, hiszen a Btk szabályai is változtak és a tervek szerint az új Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) is módosítani fogják. Erről lapunk kérdésére beszélt tegnap a Miniszterelnökség vezetője. Lázár János szerint társadalmi elégedetlenséget szül, hogy a büntetőeljárások elhúzódnak, ezért egyebek mellett a jelenleginél szélesebb körben is lehetővé akarják tenni a gyorsított eljárást.

Ma szlovén-magyar közös kormányülést tartanak Ljubjanában, amelynek legfontosabb napirendi pontja az "Európára nehezedő bevándorlás" lesz. Lázár szerint az ülés komoly előrelépést jelenthet a két ország diplomáciai kapcsolatában. A migráció a magyar kormány szerdai ülésén is téma volt. A Miniszterelnökség vezetője szerint a bevándorlási krízis okán Magyarországnak megítélt sürgősségi támogatásból egyelőre "egy huncut fillér sem érkezett meg", amit megdöbbenve tapasztalt a kormány. Utána is akarnak nézni, hol késik Brüsszel "nagyvonalú adománya". Idén 1 millió bevándorló jöhet Görögországon keresztül Európába. Az útvonalukat még nem ismerik, de ha szükséges, a magyar-román határra is épülhet kerítés, melynek létjogosultságát az idő igazolta, és mára Lázár szerint konszenzus övezi.

Kiderült, 73 állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezéséről dönt február elejéig a kormány. Idén a növekedés fenntartása a legfontosabb kihívás, a bürokrácia csökkentése nélkül pedig nincs gazdasági növekedés Magyarországon - tudatta a miniszter. Célkeresztbe vették ezeket az intézményeket. A következő napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a tárcák között arról, hogy a háttérintézményeket, költségvetési szerveket hogyan lehet a tárcákba visszavinni, egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban működtetni a rendszert. Lázár bejelentésével 50 ezer ember állása kerülhet veszélybe. "Jelenleg 50 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, szerveknél. A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak" - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője.

A biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a NAV-ot, a KLIK-et, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot és a Szociális Főigazgatóságot. Az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, valamint a közlekedési hatóságot. A kormány február 10-én dönt erről a kérdésről - közölte. A háttérintézmények egy része jogutód nélkül szűnik meg. A háttérintézményi rendszer felülvizsgálata a bürokráciacsökkentés egyik eleme. Az a céljuk, hogy az országos hatáskörű szervektől minél több feladat és hatáskör a kormányhivatalokba kerüljön, az első fok a járási, a második a kormányhivatal lesz. Ezzel egyúttal megvalósul az állami szervek vidékre költözése is, hiszen az országos hatóságok feladataikat a megyei kormányhivatalokban fogják ellátni.

Arra lapunknak kitérő választ adott Lázár, hogy hány háttérintézmény jogutóda lesz a kormánynak kedves Veritas Intézet, de úgy tudjuk, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, illetve a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum is Szakály Sándorék fennhatósága alá kerül. (Az átalakuló, vagy megszűnő intézmények listáját itt olvashatják) 

Krízisben vannak a magyarországi tejtermelők a felvásárlási árak miatt, ezért a kormánynak segíteni kell. A miniszter a tejpiaci helyzetről azt mondta, ha maradnak a jelenlegi felvásárlási árak, sokan hagyhatnak fel a gazdálkodással. A kormány ezért keresi annak lehetőségét, hogyan tud segíteni a tej felvásárlási árának kiegészítésében. "Egy-egy liter tejen ma 20-30 forintos vesztesége keletkezik a tejtermelőknek, amely súlyos veszteség. A kormány kész segíteni" - fogalmazott Lázár.

Földárverések

Március 1-15. között folytatódnak a földárverések, amelyeken változatlan áron, változatlan feltételek mellett akarnak minimum 150 ezer hektár földet eladni. Az értékesítésre kínált állami termőföldek listája jövő hétre készül el és február elején hozzák nyilvánosságra. Eddig 18 külföldi állampolgár szerezhetett földet az árveréseken, ha senki nem él az elővásárlási jogával. A vásárlók közül jó néhányan húsz-harminc éve Magyarországon élnek, magyar a házastársuk vagy magyarok a felmenőik.

Agglomerációs járatok

Ha az állam átveszi a HÉV-et, a MÁV-val fogja üzemeltetni, és várható a rendszer felújítása, sőt akár új HÉV-vonalak létesítése is. Káosz nem lesz, a változásból a jövőben nem a főváros, hanem az állam rendeli meg a szolgáltatóktól, például a Volántól az agglomerációs közlekedést. Vannak még pénzügyi részletkérdések, amelyekről meg kell egyezni, például arról, hogy a főváros tartozik a MÁV-nak 12 milliárd forinttal. Ezek technikai kérdések, az elvi megállapodás megszületett.

Uniós források

Az EU tagországok közül Magyarország zárta a legsikeresebben a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési ciklust, hazánk teljes egészében felhasználta a rendelkezésére álló közösségi forrásokat. Romániában 4 milliárd euró van veszélyben, de például Szlovákia sem tud lehívni egymilliárd eurót. Magyarországon a 2014 és 2020 közötti ciklusban 11 ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénzre írnak majd ki pályázatot, a tervek szerint 2018-ra, 2019-re a teljes kasszát ki fogják fizetni.

Marad Czunyiné

Maradhat posztján Czunyiné Bertalan Judit, a kormánynál nincs napirenden a köznevelési államtitkár leváltása - közölte Lázár János. A hvg.hu fideszes forrásokra hivatkozva tegnap azt írta, hogy Czunyinéval és a Klik működésével is elégedetlenek a kormánynál. Sokan úgy gondolták, Hoffman Rózsához hasonlóan még egy államtitkár bukik bele az oktatási területen történt tiltakozásokba, ezt Lázár azonban kategorikusan cáfolta. Palkovics László felsőoktatási államtitkár pedig a felvételizőknek szolgált jó hírekkel. A korábbi tervek szerint idén már 300 pontot kellett volna minimálisan elérni ahhoz, hogy egy diák bekerüljön a felsőoktatásba, Palkovics azonban bejelentette, marad a tavalyi szint, vagyis a 280 pont. Az államtitkár azt mondta, úgy értékelték, hogy az eddigi emelés is elérte célját.

Szerző

Napsütéses és havas hétvége várható

Publikálás dátuma
2016.01.21. 19:27
Illusztráció/Thinkstock
Napsütésre és havazásra is készülni kell a hétvégén. Marad a hideg idő, éjszakánként több helyen mínusz 10 Celsius-fok alá is csökken majd a hőmérséklet. Pénteken mindenütt több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 12 és mínusz 6 fok között alakul, de a hóval borított területeken ennél hidegebb, akár mínusz 15 fok is lehet. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 1 fok között várható.

Szombaton nyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, de a keleti határ közelében gyengén felhős, napos maradhat az idő. Északnyugat felől egyre többfelé várható havazás. A Tiszántúlra késő estére érhet el a csapadék. A leghidegebb órákban általában mínusz 13 és mínusz 8 fok közötti hőmérséklet várható, de keleten a hóval borított területeken ennél hidegebb is lehet. Napközben mínusz 3 és plusz 1 fok közé melegedhet a levegő.

Vasárnap a rövid napos időszakok mellett erősen felhős lesz az ég. Szórványosan fordulhat elő hószállingózás, kisebb havazás. A minimumhőmérséklet mínusz 9 és mínusz 3 fok között valószínű, de keleten kissé hidegebb is lehet. A nappali maximumok várhatóan mínusz 2 és plusz 5 fok között alakulnak - olvasható az előrejelzésben.

Szerző