Nincs semmi titka a konzervatív körnek

A nyilvánosság mellőzésével, teljes titokban alapították meg neves konzervatívok az Eötvös József Csoportot, amely szókimondóan és a Fidesz-propagandába legkevésbé sem illően beszél aktuális ügyekről - írta az Index.

Szerdán Sólyom László volt államfő jelenlétében például arról vitáztak, hogy Orbán Viktor mennyire populista. Kiderült: nem teljesen, mert néha érdekcsoportoknak kedvez, ráadásul valódi beleszólást sosem ad a népnek a döntésekbe. A csoportot Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, Kádár Béla, az Antall-kormány minisztere, Chikán Attila, az első Orbán-kormány minisztere alapította, tagjai között találunk ismert, egykor a Fidesz környékén mozgó jogászokat, közgazdászokat, mint Csaba Lászlót, Mellár Tamást, Urbán Lászlót. A csoport néhány havonta szűk körben összegyűlik, és aktuális dolgokról hallgatnak előadásokat, vitatkoznak egymással.

Tényleg valamiféle titkos társaságról volna szó? - kérdeztük Mellár Tamást. A csoport ötlete az enyém és Jakab Andrásé, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatójáé, és semmi titkos nincs benne, találkozóinkat még a Facebookon is meghirdettük - válaszolta a közgazdász. Az volt a tervünk és ez megvalósulni látszik, hiszen a legutóbbi volt a negyedik összejövetelünk, hogy egy bárkit szívesen látó konzervatív kör időről időre összejöjjön. Két előadást hallgatunk meg, azután pedig kötetlenül vitatkozunk az elhangzottakról. Úgy gondoljuk, értelmiségiként ez a kötelességünk. Szakmai viták ezek, amelyeknek azért szélesebb kihatása is lehet, ezt szeretnénk is. Azt tervezzük - bár eddig a sajtót nem hívtuk meg -, hogy a jövőben nagyobb nyilvánosságot teremtünk az elhangzottaknak, esetleg szerkesztett formában, nyomtatásban is közreadjuk gondolatainkat. Ismétlem: a rendezvényeken - amelyeket párttámogatás, szponzor, azaz kiszolgáltatottság nélkül nem könnyű megszervezni - mindenkit szívesen látunk. Ez nem párt, nem mozgalom: egyszerűen példát akarunk mutatni arra, hogy lehet másmilyen is a közbeszéd.

Szerző

Évértékelőt tart ma Gyurcsány

Ma délután 3 órakor a budapesti Hotel Marriott Erzsébet-termében tartja 12. évértékelő beszédét Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszédében az Orbán-kormány tavalyi teljesítményére fog reflektálni, külön kiemelve az oktatás és az egészségügy helyzetét, a korrupciót, a földügyeket és a magyarországi demokrácia jelenlegi állapotát, tájékoztatta lapunkat Gréczy Zsolt, a DK szóvivője hozzátéve, Gyurcsány saját kormánya munkájával is összeveti majd Orbán Viktorék tevékenységét

Az évértékelőt az ATV ma délután élőben közvetíti. A párt szóvivője közölte, a DK "Sokak Magyarországa" nevű programját a februári kongresszuson fogja bemutatni az elnök, mivel még folynak a részkongresszusok a DK regionális szervezeteivel a program részleteiről. A rendezvényt élőben közvetíti az ATV.

Titkos üzenet
Megkérdeztük Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét, mikor tartja évértékelőjét Orbán Viktor kormányfő. A válasz: "A Miniszterelnöki Sajtóiroda Orbán Viktor minden sajtónyilvános programjáról kellő időben értesíti a szerkesztőségeket."

Szerző

Nincs ingyen parizer és kenyér

Publikálás dátuma
2016.01.23. 06:03
Növekszik a szigor? FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Át kell gondolni a 65 év felettiek ingyenes utazását, mert a parizert sem kapjuk ingyen. A főpolgármester szerint a díjkedvezmény még rendben van, de "üres kasszából nem lehet közlekedést finanszírozni", szükség van bevételre. Tarlós István a hat év alattiak és a fogyatékkal élők díjmentességéhez nem nyúlna hozzá. A Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont közölte, a kabinet továbbra is garantálja a 65 év felettiek ingyenes utazását. A főpolgármester lapunknak válaszolva igyekezett a budapestieket megnyugtatni: az alapszolgáltatások színvonalát nem csökkenti a főváros.

Ma ismét tárgyalóasztalhoz ül Tarlós István és Seszták Miklós fejlesztési miniszter, hogy az agglomerációs járatok állami átvételéről egyeztessenek. A főpolgármester azt várja, hogy a február 17-i közgyűlés előtt megállapodjanak, akkor fogadják el ugyanis Budapest költségvetését. Tarlós a tegnapi Budapestinfón megismételte, az agglomerációs közlekedés biztosítása állami feladat, az átvétel módjáról azonban még folyik a vita. Túl azon, hogy kérik az agglomerációs közlekedés tavalyról elmaradt finanszírozását, a főváros azt javasolja a kormánynak, hogy a buszközlekedésnél csak a finanszírozást vállalja át az állam, a járatok szervezését továbbra is a BKK végezze. „Ha nem ez történik és üzemeltetni is akarnak, akkor tovább fog tartani a megegyezés, mert ezek a buszjáratok Budapesten belüli útvonalon is közlekednek, így nehezebb lesz az elszámolás. A kérdés megoldható, csak bonyolultabb”. Ha elhúzódnak az egyeztetések a kormánnyal, Tarlós szerint a főváros kész arra, hogy ideiglenesen továbbra is biztosítsa az agglomerációs közlekedést, de ezt az államnak ki kell fizetnie.

A HÉV-vonalakat viszont teljes egészében átadnák az államnak, bár a kormány nem is tudja mit vállal azzal, hogy visszaveszi a HÉV-et, és ez nem a kancelláriaminiszter hibája. Erről már a Népszava kérdésére beszélt a főpolgármester, aki szerint több technikai problémát meg kell még oldani ahhoz, hogy az állam a "nevére vehesse" az agglomerációs járatok működtetését. Arra figyelmeztetett, a csepeli vonal például nem hagyja el Budapest területét.

Egy huncut fillérrel nem tartozik a főváros sem a minisztériumnak, sem a MÁV-nak, sem a Volánnak. "Nem tudom, hogy a miniszter úr miről beszél" - reagált Lázár János csütörtöki kijelentésére a főpolgármester. Tarlós azért igyekezett helyre tenni a kancelláriaminisztert, mert nem akarja, hogy a közvélemény elhiggye, a főváros tartozik 12 milliárd forinttal a MÁV-nak. Mivel Lázár pontosan akkora összeget nevezett meg, mint amekkora nettó vesztesége volt tavaly a fővárosnak az agglomerációs közlekedés miatt, Tarlósnak az a rosszindulatú gyanúja támadt, hogy a miniszter azt akarta mondani, "kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak".

Folyamatosak a tízmilliárdos nagyságú elszámolási viták arról, ki kinek tartozik - mondta tegnap reggel a közszolgálati rádióban Orbán Viktor. "Az együttműködés ezen a területen nem megoldott", ezért egyetért a főpolgármesterrel abban, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba, és mindenkinek a saját feladatát kell ellátnia. A Budapesten belüli tömegközlekedés fenntartása az önkormányzat feladata, a helyközi közlekedés biztosítása pedig a kormányzaté.

A 65 év felettiek ingyenes utazását a főpolgármester szerint át kellene gondolni, hiszen a tejet, kenyeret, parizert sem kapjuk ingyen. A díjkedvezmény még rendben van, de "üres kasszából nem lehet közlekedést finanszírozni", ezért szükség van bevételre. Tarlós a hat év alattiak és a fogyatékkal élők díjmentességéhez nem nyúlna hozzá. Néhány órával később a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, a 65 év felettiek ingyenes utazásának biztosítását törvény szabályozza, amit a kabinet nem akar megváltoztatni.

Most úgy látják, hogy az alapszolgáltatások színvonalát nem kell csökkenteni - fogalmazott lapunk kérdésére a főpolgármester. Tarlós felkészült arra, néhány DK-s majd Pajtás fényképezőgépekkel járja a külterületek utcáit, hogy valahol egy tele kukát találjon, de az ilyen eset nem lesz tipikus. A fővárosnak 30 milliárdos tartaléka van, ha máshonnan nem lesz forrás, ebből a pénzből fizetik a parkgondozást, takarítást, világítást. Azt a főpolgármester azért elismerte, hogy ezt az összeget fejlesztésre szánták. Az MSZP-s Horváth Csabának azt üzente, azzal riogatni, hogy Budapesten nem lesz közvilágítás vagy más közszolgáltatás, már-már büntetőjogi kategória.

A főváros dolga, hogy olyan minőségű közösségi közlekedést alakítson ki, amely gyorsabb, olcsóbb és komfortosabb az egyéni, autós utazásnál - reagált a főpolgármester tájékoztatójára Horváth. A szocialista fővárosi képviselő szerint az államosított HÉV ezeknek a követelményeknek nem fog megfelelni és annak átvételével a kormány a főváros anyagi gondjait sem csökkenti érdemben. A HÉV államosítását az MSZP azért sem szeretné, mert szerintük a szolgáltatás így a "MÁV színvonalára csökkenne". Pártja nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi 4 százalékról emelkedjen 6 százalékra a fővárosnál maradó adóbevételek aránya, amiből a város és a kerületek is tudnának fejleszteni.

Szerző