Célkeresztben a paksi tenderek

A paksi erőmű beszállítóit tenderen választja ki az orosz partner - közölte az állami médiában Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. A technológia ugyan orosz lesz a tervek szerint, de a Roszatom a turbinákra, az irányítástechnikára illetve a különböző komponensekre, rendszerekre beszállítói pályázatot ír majd ki.

Aszódi megjegyezte a legfontosabb a turbinák kiválasztása és ebben szerephez juthat akár a Siemens, vagy a GE-Alstom is. Ha ezeknek a cégeknek a mérnökei versenyeznek egymással, az mindenképpen a minőséget szolgálja - vélte a kormánybiztos.

Ezeket a szerződéseket az orosz fél köti meg, de az államközi szerződésben szerepel, hogy 40 százalékban Magyarországon aktív cégek is részt vesznek a beruházásban. Aszódi szerint a források megvannak, azokat nem érintik az orosz pénzügyi nehézségek. Az orosz pénzügyminisztérium közleményt is kiadott, amelyben hangsúlyozta, hogy a paksi projekthez szükséges 10 milliárd eurót 2014-ben félretették.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője a Népszavának elmondta, Brüsszel azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert a teljes beruházást pályáztatás nélkül adták oda a kormányzat a Roszatomnak. Ezen nem változtat, ha a fővállalkozó pályáztatja az alvállalkozókat.

Az orosz cégnek ráadásul az az érdeke, hogy a legolcsóbb ajánlatot fogadja el, hiszen egy előre megállapított összegért vállalta el a munkát. Jávor szerint ezért kérdéses, hogy a legjobb minőséget beszállító cégeket választja-e a fővállalkozó.

Az ep képviselő szerint a 40 százalékos magyar kivitelezői részvétel sosem volt megalapozott és ha Magyarországon aktív multik bedolgoznak az erőműbe, az nehezen értelmezhető magyar részvételnek. A szorosan vett magyar ipar nem is rendelkezik a beruházás értékének nagyobb részét jelentő gépészeti berendezések gyártásához megfelelő kapacitásokkal.

Oroszország és a paksi bővítést hitelező állami Vnyesekonombank is pénzügyi gondokkal küzd, így Aszódi Attila derűlátásával ellentétben, egyre bizonytalanabb a Paks II. beruházás finanszírozása.

Szerző

Az MTA nekiment az MNB alapítványainak

Szokatlanul erős kritikát fogalmazott meg a Matolcsy-féle MNB-s alapítványok unortodox oktatási programjával kapcsolatban az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága. 

Véleményük szerint az MNB-alapítványok által felhasznált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon: felhasználásuknál sem a közpénzügyi, sem az akkreditációs szabályok nem érvényesülnek. Sérül a támogatott intézmények autonómiája, mivel a pénzügyi támogatás elnyerése és megőrzése érdekében alkalmazkodniuk kell az „adományozó” nyílt vagy burkolt elvárásaihoz, amelyek a programok tartalma mellett a személyi feltételekre is kiterjednek - írja a december 10-én keltezett, de csak tegnap nyilvánosságra került levelében a számos akadémiai rendes, illetve levelező tagot, akadémiai doktort felvonultató grémium. Az aláírók között található többek közt Bod Péter Ákos, Csaba László, Kornai János, Chikán Attila, Bokros Lajos, Palánkai Tibor, Király Júlia, Mellár Tamás is.

A bizottság állásfoglalása szerint az MNB-nek és Pallas Athéné nevű alapítványainak a gyakorlata a közpénz-felhasználás olyan normáinak, mint átláthatóság, megalapozottság, elszámoltathatóság, hatékonyság nem felel meg. Az MNB és oktatási alapítványai minden megkötöttség nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrollt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként jelentős forrásokat tudnak felhasználni. Az MNB alapítványi programjai deklaráltan egyfajta közgazdasági nézetrendszert kívánnak uralkodóvá tenni, amit a felsőoktatásban történő térfoglalással próbál megvalósítani. (Még idén megalakulhat - gyanús a névazonosság -, a Pallas Athéné állami egyetem.)

A szigorúan ellenőrzött, de szűkös állami finanszírozás, párosulva a bőkezű, kívülről generált és meghatározott beavatkozással aszimmetriát és feszültségeket idéz elő az érintett intézményekben - állapítják meg a tudósok. Különösen kritikus - a tudós utánpótlás miatt az MTA számára is kiemelten fontos - a PhD képzésbe való fokozódó beavatkozás. Az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallja a magáénak, miközben még semmilyen akkreditált doktori iskolája nincs - jegyzik meg az akadémikusok.

A Bizottság az MTA vezetésének a segítségét kéri a fenti folyamatok visszafordításához.

Mindeközben az MNB alapítványok továbbra sem tartják közpénznek az általuk költött pénzt, és a bírósági döntés ellenére sem adják ki a Világgazdaságnak a kért adatokat. Az Átlátszó pedig arról írt tegnap, hogy az MNB újabb 900 millió forintért vásárolt műalkotásokat.

A jegybank - személyeskedéstől sem mentes - közleményben utasította vissza az alapítványait ért vádakat, ismételten kifejtette, hogy a közgazdászképzés és pénzügyi oktatás rendszerének megújítása a célja, és teszi ezt "a felelős gazdálkodással elért nyeresége terhére, tehát nem adófizetői pénzből".

Szerző

Orbán a lakáspiac élénkülésében bizakodik

A következő években bővülő gazdasági lehetőségek nagy részét a kormány a magyar családok megerősítésére és otthonhoz juttatására fogja fordítani – erről is beszélt Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában.

A családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK) a miniszterelnök úgy jellemezte, mint a gazdasági növekedést és a családokat egyszerre segítő otthonteremtési rendszert. Szerinte ezzel sikerül változtatni a lakáspiac bénultságán és a gyermekvállalást nehezítő bonyolult lakáshoz jutáson. Orbán Viktor következetesen tagadja, hogy a CSOK szociálpolitikai eszköz, így védi ki, hogy az értékplafon eltörlése révén a módosabbak még inkább kedvezményezetté váltak.

Viszont a lakáshoz jutás újabb pillérét jelentő Nemzeti Otthonteremtési Közösség létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a kormány ígérete ellenére még nem nyújtották be az Országgyűléshez.

Németh Dávid szerint a lakástámogatások biztosan élénkülést hoznak, de komolyabb, az egész országot érintő boommal egyelőre nem lehet számolni, mivel a lakáspiaci lépések tovább mélyíthetik a különböző országrészek közötti gazdasági szakadékot. A K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a kedvezőbb helyzetben lévő térségek, Budapest mellett az erős iparral, gazdasággal rendelkező városok. Így például Győrben, Kecskeméten, lehet látványos a fejlődés, míg a jelentős munkanélküliséggel küzdő, észak-magyarországi és kelet-magyarországi régiókban nem várható számottevő növekedés. Utóbbi régiókban azért vannak kivételek: Nyíregyházán és Debrecenben ugyanis lehet fejlődéssel számolni a lakáspiacon.

Szerző