Megint ezrek tüntettek Lengyelországban

Hétvégén ismét több ezren tüntettek Lengyelország legalább harminc városában a demokrácia védelmében. Csak Varsóban ezrek vettek részt a megmozduláson. Többen azt skandálták a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökének, Jaroslaw Kaczynskinek címezve: "Menj Magyarországra". 

"Lech Walesa egykori lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet legendás alakja nagyon keményen beolvasott a lengyel kormánynak. Mint mondta, a PiS alkotta kormány „tönkreteszi az országot” az igazságszolgáltatás és a média reformjával. Utalt arra, hogy az új, Beata Schydlo miniszterelnök által vezetett kabinet megnehezítette az alkotmánybíróság munkáját. Utalván a Szolidaritás szakszervezet és a mostani helyzet összefüggéseire kifejtette: keményen dolgoztunk azért, hogy szabadok lehessünk. S most mindent elherdálhatunk”.

Walesa szerint nem kétséges, hogy a kormány megsértette az alkotmányt, s „szemtelenül azt mondják a képünkbe, hogy ez nem igaz” – hangoztatta. Beata Szydlo múlt kedden megvédte a kormány intézkedéseit a lengyel ügyekről szóló európai parlamenti vitán. Azt állította, minden lépés az alkotmány és az uniós szerződések szellemiségében történt. „Ilyen hazugságot még nem hallottam” – mondta erre Walesa.

Részletesen foglalkozott a lengyel kérdéssel a Le Figaro, amely magyar párhuzamokat is keresett. A francia konzervatív lap szerint Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét, a hatalom igazi birtokosát az az eltökélt szándék vezeti, hogy kihívja Brüsszelt és Nyugat-Európa vezetőit. Nem a varsói elnöki palota a főhadiszállása, ahol Poniatowski herceg lovas szobra szegezi kardját a látogatókra, nem is a kormány székhely neoklasszikus épülete. Névleg az államelnök és a kormányfő áll az ország élén, ők válaszolnak az Európai Unió sürgetéseire. A valóságos irányító az a férfiú, aki macskájával egyedül él Zoliborz negyed egyemeletes házában, 2013-ig, édesanyja haláláig vele osztotta meg ezt.

Pártjának vezetője, a parlament képviselői mandátumán kívül nincs egyéb választott tisztsége. Akárcsak sok más lengyel, a katolicizmus jegyében nőtt föl, neveltetésének másik összetevője elvakult antikommunizmusa. A francia napilap vezetése úgy tekinti őt, mint a magyar Orbán Viktor hasonmását, akit mellesleg bálványoz. Repülőgép szerencsétlenség áldozatául esett ikerfivérét Krakkóba, a Wavel székesegyházba temették el a szentek, a lengyel történelem hőseinek szomszédságába, Pilsudski marsall mellé.

Ma Jaroslaw Kaczynski, ez a „romantikus” férfiú „Lengyelország koronázatlan királya, nincs senki, aki megfékezhetné”. Nagy gyöngéje, hogy alkalmatlan a kompromisszumra. Sokkal kevésbé gyakorlati politikus, mint Orbán Viktor, aki ha ellenállásra lel, kész alkudozni. Kaczynski soha – állapítja meg a Le Figaro.

Szerző

Új helyzet Teheránban

Publikálás dátuma
2016.01.25. 06:31
Rohani elnök megpróbálja „megpuhítani” az őrök tanácsát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Iránban egy hónap maradt a parlamenti választásig, s a voksolás közeledtével egyre nő a szakadék a reformerek és a konzervatívok között. A törvényhozás hatalma korlátozott ugyan, mégis hosszú évek óta ez lesz a legfontosabb törvényhozási voksolás a szankciók feloldása, s Teheránnak a nemzetközi piacokra való visszakerülése miatt.

Hasszan Rohani, a 2013 nyarán hatalomra került államfő teljesítette legfontosabb választási ígéretét, s hazáját visszavezette a nemzetközi piacokra. Az Európai Unió és az Egyesült Államok után Japán is bejelentette, hogy feloldja a perzsa állam ellen bevezetett szankcióit. Kisida Fumio külügyminiszter kijelentette, tovább kívánja fejleszteni a „hagyományosan baráti viszonyt” Teheránnal.

Ez a barátságos hangnem is mutatja, mennyire felértékelődött Teherán szerepe a tavaly júliusban megkötött nukleáris megállapodással, majd a szankciók mostani fokozatos feloldásával. A nagy kérdés azonban az, hogy a gazdasági nyitás együtt jár-e politikai reformokkal, demokratizálódással. Thomas Schmidinger osztrák Közel-Kelet szakértő az ORF-ben rámutatott, a kettő nem feltétlenül jár együtt, s Iránban sem csak a külpolitika határozza meg a választói magatartást. Ebben gazdasági és szociális kérdések is fontos szerepet játszanak. Utalt arra, a reformereknek nevezett erők sem szorgalmaznak gyökeres demokratikus fordulatot, hanem a konzervatív rendszer enyhítését akarják elérni, valamint a Nyugattal való szorosabb együttműködést.

A konzervatívok hatalma azonban továbbra is meghatározó, s minden demokratikus törekvést csírájában akarnak elfojtani. Az őrök tanácsa, ez az őskonzervatív testület, amely a parlamenti választás jelöltjeinek ideológiai alkalmasságát vizsgálja, a mérsékelt jelöltek 99 százalékának indulásához nem járult hozzá. Az iráni média szerint a 3000 reformjelölt közül mindössze 30 vehet részt a voksoláson. Hasszan Rohani elnök azonban nem akarja ezt annyiban hagyni. Kifejtette, hatást próbál gyakorolni az őrök tanácsára, „ne kövessen el hibát”. „Mindannyian szabad választásokat és magas részvételt akarunk” – fejtette ki. Hozzátette, a testületnek nem lenne szabad nyugtalanságot gerjeszteni a társadalomban, s vissza kellene vonnia a kizárásokat.

Az őrök tanácsának ilyen bírálatára az elnök részéről, szinte példátlan, s azt jelzi, hogy a társadalomban egyre nagyobb igény lenne a politikai változásokra. Nem is meglepő ez egy olyan országban, ahol a 78 milliós lakosságból 60 százalék 30 év alatti. Sokuk azonban a siralmas gazdasági helyzet miatt nem találtak a képzettségüknek megfelelő munkát, a szankciók feloldása azonban számukra is új helyzetet teremt.

A központi választási bizottság közlése szerint a február 26-án esedékes voksolásra „minden politikai táborból” 4700 jelölt indulását engedélyezték. A Rohani által fémjelzett „iráni glasznoszty” hatására eredetileg 12 ezren regisztrálták magukat, köztük 1100 nő. Ez rekord, s különösen a 2012-es voksoláshoz képest nagy előrelépés, amikor a belügyminisztérium akkori közlése szerint mintegy 5000-en akartak indulni. Akkor a jelöltek 62 százalékának engedélyezték az indulást, reformerek azonban egyáltalán nem vehettek részt a voksoláson.

A mostani voksolást megelőző előjelek ugyan belpolitikai szempontból az előjelek nem valami biztatóak, a reformerek mégis azt remélik, hogy a konzervatívok mérsékelt szárnyával koalícióra tudnak lépni, s le tudják győzni a keményvonalasokat. Elsősorban a belpolitikai szempontból különösen jelentős Teheránban állítanának közös listát. Mindez azonban nem jelent majd teljes nyitást. A szíriai események sokakat aggodalommal töltenek el Iránban, ezért a társadalom inkább a fokozatos demokratizálódás híve.

Szerző

Új helyzet Teheránban

Publikálás dátuma
2016.01.25. 06:31
Rohani elnök megpróbálja „megpuhítani” az őrök tanácsát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Iránban egy hónap maradt a parlamenti választásig, s a voksolás közeledtével egyre nő a szakadék a reformerek és a konzervatívok között. A törvényhozás hatalma korlátozott ugyan, mégis hosszú évek óta ez lesz a legfontosabb törvényhozási voksolás a szankciók feloldása, s Teheránnak a nemzetközi piacokra való visszakerülése miatt.

Hasszan Rohani, a 2013 nyarán hatalomra került államfő teljesítette legfontosabb választási ígéretét, s hazáját visszavezette a nemzetközi piacokra. Az Európai Unió és az Egyesült Államok után Japán is bejelentette, hogy feloldja a perzsa állam ellen bevezetett szankcióit. Kisida Fumio külügyminiszter kijelentette, tovább kívánja fejleszteni a „hagyományosan baráti viszonyt” Teheránnal.

Ez a barátságos hangnem is mutatja, mennyire felértékelődött Teherán szerepe a tavaly júliusban megkötött nukleáris megállapodással, majd a szankciók mostani fokozatos feloldásával. A nagy kérdés azonban az, hogy a gazdasági nyitás együtt jár-e politikai reformokkal, demokratizálódással. Thomas Schmidinger osztrák Közel-Kelet szakértő az ORF-ben rámutatott, a kettő nem feltétlenül jár együtt, s Iránban sem csak a külpolitika határozza meg a választói magatartást. Ebben gazdasági és szociális kérdések is fontos szerepet játszanak. Utalt arra, a reformereknek nevezett erők sem szorgalmaznak gyökeres demokratikus fordulatot, hanem a konzervatív rendszer enyhítését akarják elérni, valamint a Nyugattal való szorosabb együttműködést.

A konzervatívok hatalma azonban továbbra is meghatározó, s minden demokratikus törekvést csírájában akarnak elfojtani. Az őrök tanácsa, ez az őskonzervatív testület, amely a parlamenti választás jelöltjeinek ideológiai alkalmasságát vizsgálja, a mérsékelt jelöltek 99 százalékának indulásához nem járult hozzá. Az iráni média szerint a 3000 reformjelölt közül mindössze 30 vehet részt a voksoláson. Hasszan Rohani elnök azonban nem akarja ezt annyiban hagyni. Kifejtette, hatást próbál gyakorolni az őrök tanácsára, „ne kövessen el hibát”. „Mindannyian szabad választásokat és magas részvételt akarunk” – fejtette ki. Hozzátette, a testületnek nem lenne szabad nyugtalanságot gerjeszteni a társadalomban, s vissza kellene vonnia a kizárásokat.

Az őrök tanácsának ilyen bírálatára az elnök részéről, szinte példátlan, s azt jelzi, hogy a társadalomban egyre nagyobb igény lenne a politikai változásokra. Nem is meglepő ez egy olyan országban, ahol a 78 milliós lakosságból 60 százalék 30 év alatti. Sokuk azonban a siralmas gazdasági helyzet miatt nem találtak a képzettségüknek megfelelő munkát, a szankciók feloldása azonban számukra is új helyzetet teremt.

A központi választási bizottság közlése szerint a február 26-án esedékes voksolásra „minden politikai táborból” 4700 jelölt indulását engedélyezték. A Rohani által fémjelzett „iráni glasznoszty” hatására eredetileg 12 ezren regisztrálták magukat, köztük 1100 nő. Ez rekord, s különösen a 2012-es voksoláshoz képest nagy előrelépés, amikor a belügyminisztérium akkori közlése szerint mintegy 5000-en akartak indulni. Akkor a jelöltek 62 százalékának engedélyezték az indulást, reformerek azonban egyáltalán nem vehettek részt a voksoláson.

A mostani voksolást megelőző előjelek ugyan belpolitikai szempontból az előjelek nem valami biztatóak, a reformerek mégis azt remélik, hogy a konzervatívok mérsékelt szárnyával koalícióra tudnak lépni, s le tudják győzni a keményvonalasokat. Elsősorban a belpolitikai szempontból különösen jelentős Teheránban állítanának közös listát. Mindez azonban nem jelent majd teljes nyitást. A szíriai események sokakat aggodalommal töltenek el Iránban, ezért a társadalom inkább a fokozatos demokratizálódás híve.

Szerző