Publicisztika;Fidesz;Jobbik-Konzervatívok;ellenzék;alaptörvény-módosítása;teljhatalom;

- Billeg a kétharmados többség

A Jobbik szombaton bejelentette: a Fidesz kompromisszumkészsége esetén tovább tárgyalna az alaptörvény hatodik módosításáról, amely a kormány által bejelentett terrorveszély esetén különleges meghatalmazást adna a kabinet kezébe, a parlament ellenőrzése nélkül 60 napra, majd meghosszabbítható időtartamra felszámolhatná a jogállamiság maradékát is. 

Mirkóczki Ádám jobbikos szóvivő bejelentése azért is érdekes, mert a múlt héten a többi ellenzéki párttal együtt a Jobbik is elutasította a kabinet teljhatalommal való felruházását, így veszélybe került az a kétharmados parlamenti többség, amellyel a javaslat átmehetne a Házon. Novák Előd, a Jobbik alelnöke - aki a módosítás tervezetének teljes szövegét nyilvánosságra hozta - a Népszavának a múlt hét végén kategorikusan cáfolta, hogy bármilyen egyezség volna erre vonatkozólag pártja a Fidesz között, megfigyelők a szombati bejelentés után mégis úgy vélik: lehet, hogy a szélsőjobboldali párt még a korábbinál is nagyobb zsarolási potenciált lát, bár nem tudni, mit várhatna cserébe a módosítás megszavazásáért. Mirkóczki szombaton hangsúlyozta, hogy a kormánypárti tervezet jelenlegi formájában nem kizárólag a terrorizmus megelőzéséről és annak visszaszorításáról, hanem a kormány túlhatalmáról is szól az élet olyan területein is, amelyekhez a terrorizmusnak semmi köze, mégis hajlandó volna pontról pontra megvitatni a Fidesszel a Jobbik módosító indítványait. Azt is, amely szerint a terrorveszély-helyzet bevezetését négyötödös parlamenti döntéshez kötné.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szombaton közölte, a Fidesz készen áll az egyeztetésre, de nem ésszerűtlen kompromisszumokra, hanem megoldásra törekszik. "Nekünk a magyar emberek biztonsága az első" - reagált Halász arra, hogy az ellenzéki pártok nem támogatták Fidesz kezdeményezését, majd új fejleményként értékelte, hogy megfogalmazása szerint "a Jobbik is szembefordult a magyar emberek érdekeivel". A Jobbik négyötödös javaslatához annyit fűzött hozzá: a terroristák sem négyötödös felhatalmazással robbantanak.

Közben változatlan erővel folyik a közvélemény megdolgozása, amelynek nyilvánvaló célja a félelemérzet felerősítése, ami elfogadhatóvá teszi a polgári szabadságjogok korlátozását is.

Az alaptörvény módosításának célja az, hogy terrorfenyegetettség esetén a kormány meg tudja védeni az országot - hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap az MTI-nek. Emlékeztetett: "Ez a módosítás nem jelent sem többet, sem pedig kevesebbet ahhoz képest, amire más uniós országokban a kormánynak lehetősége van". A kormány számára az emberek biztonsága az elsődleges - mondta, rámutatva: a korlátlan, ellenőrizetlen bevándorlással Európában a terrorveszély is nőtt.

Az Európára nehezedő migrációs nyomást emelte ki az M1-en Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója is, aki szerint a rossz idő ellenére 2500-3000 migráns érkezik naponta az Európai Unióba. A honvédelmi tárca által benyújtott, a terrorhelyzet esetén alkalmazandó speciális jogköröket biztosító alkotmánymódosítási tervezet célja éppen a biztonság megteremtése, a magyar kormány intézkedési képességének biztosítása. Tiszta jogi helyzetről van szó, a demokráciákban bevett jogszabálytervezetről van szó, alaptalanok az ezzel ellentétes vélemények - jegyezte meg.

A szocialisták javaslatai
Alkalmatlannak tartják tárgyalási alapnak a Honvédelmi Minisztérium javaslatát ezért az MSZP kidolgozta terrorizmusellenes, ugyanakkor a demokráciát nem veszélyeztető anyagukat - jelentette be tegnap Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke. Eszerint terrortámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén a kormány kihirdetheti a párt által kritikus terrorfenyegetettségnek nevezett különleges jogrendet és azonnal bevezethet rendkívüli intézkedéseket. A kormány a rendelkezésére álló nyolc napban alapvető jogokat nem korlátozhatna. Ahhoz, hogy a különleges jogrendet nyolc napnál tovább - legfeljebb 90 napig - fenntartsák, már az Országgyűlés kétharmados többségének döntése lenne szükséges. Szintén kétharmados felhatalmazás kellene a honvédség bevetéséhez és jelentősebb jogkorlátozások bevezetéséhez - ismertette a részleteket Molnár Zsolt. A kormány azonban még a parlament hozzájárulásával sem korlátozhatná az internetet vagy a sajtót, nem ellenőrizhetné a távközlést vagy a külföldiekkel való kapcsolattartást. A párt - korábbi javaslata szerint - új tényállásokat is bevezetne a Büntető törvénykönyvben: ilyen lenne a terrorcsoportban való részvétel, a terrorizmus finanszírozására és a terrorcsoport által szervezett kiképzésén történő részvételre buzdító propaganda is. Emellett a párt célhoz kötötten növelné a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ forrásait, hogy hatékonyabb legyen a megelőzés.

Fennáll a gyanú, hogy a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket – állítja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - írta a hvg.