Előfizetés

Talált pénz új földesuraknak

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.01.25. 06:00
Az adómentesen megszerzett bérleti díjakból telik a földvásárláshoz felvett hitelek törlesztésére is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az magánkézbe kerülő állami földek jelentős jövedelemforrások is lehetnek, hiszen a bérbe adott földek után járó díj már évek óta adómentes. Az Európában szokatlan adózási móddal az új földbitokosok még jobban járhatnak, ha saját társaságuknak adják bérbe a frissen szerzett földet.

Jelentős adómentes jövedelemre is szert tehetnek az állami földeket megvásárló új tulajdonosok. A jogszabály szerint: "Mentes az adó alól a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri."

A termőföld után kapott bérleti díjakból származó bevételek után a jogosultnak tehát ily módon nem kell adóznia. Erre jöhet még a hektáronként 65-70 ezer forintos közvetlen területalapú támogatás, ha azt is a föld tulajdonosa veszi fel. A Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs törvényjavaslata alapján az állami földek új birtokosai már új bérleti díjat állapíthatnak meg a rendkívül kedvező állami bérleti díjak helyett. Ez azt jelenti, hogy a hektáronként 3-4 ezer forint helyett tetszőleges összeget kérhetnek a jelenlegi bérlőktől. Csak az átlagos piaci díjakkal számolva, hektáronként adómentesen 40-50 ezer forintos bérleti díjat tehetnek zsebre az új földesurak. Ebből a forrásból például a felcsúti polgármester és családja az árveréseken megvásárolt csaknem 1400 hektár után 50-60 millió forintos adómentes jövedelemhez juthat évente, de az uniós földalapú támogatást is figyelembe véve ez duplájára is nőhet. Ebből már kigazdálkodható az esetleg felvett 2 százalékos kamatozású 20 éves futamidejű hitel törlesztő részlete is.

Az új földesurak között számos Fidesz- és hatalom közeli, a mezőgazdasággal csak áttételesen kapcsolatban álló ember jelent meg családostól (Mészáros, Tiborcz, L. Simon, Kékessy, hogy csak a legismertebbeket említsük). Rogán Antal a múlt héten az ATV-ben sajátos magyarázatát adta az újkori földosztásnak, ahogyan ő is nevezte. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint azért kellett most eladni az állami földeket, mert jöhetnek még szocialista színezetű kormányok, amelyek jogi személyeknek is eladnának földet, amit az Unió is helyeselne. Kérdésre nem tudta megerősíteni, hogy a szocialisták valóban ezt az utat követnék, de szerinte a gyanú alapos.

Raskó György agrárközgazdász, termelő becslése szerint, az 5 millió hektár mezőgazdasági termelésre alkalmas hazai területet alapul véve, az adómenetes földbérleti díjak összege elérheti az évi 200 milliárd forintot. Ennek csak a jövedelemadó tartalma 30 milliárd forint, ami nem folyik be a költségvetésbe.

A szaktárca tájékoztatása szerint 2015. november 16 - december 31. között a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 200496 hektárt hirdetett meg árverésre és ebből 121171 hektárt értékesített. Az agrárközgazdász számításai szerint ez újabb legalább 3 milliárd forintos adómentes jövedelmet jelenthet, igaz, legföljebb 450 millió forint jövedelemadóról mond le a költségvetés.

Raskó szerint a magyarországihoz hasonló adómentességre sem a világon, sem az unióban nincs példa. Ráadásul ezzel a kedvezménnyel el lehet tüntetni a vállalkozás adóköteles bevételeit, a nyereséget is. A föld tulajdonosa akár saját magával, vagy családtagjaival is köthet haszonbérleti szerződést. Így a társaság a bérleti díjat költségként elszámolhatja, a magánszemély pedig a bevétel után nem adót fizet. Aki pedig őstermelőként regisztráltatja magát, 6 millió forintig amúgy is adómentességet élvez. A családtagok össze is vonhatják kedvezményeiket, tehát egy négy tagú család 24 millió forint bevételig eleve nem adózik.

Angyal József okleveles adószakértő a haszonbérleti díj adómentességével kapcsolatban elmondta, az Unióban léteznek harmonizált adónemek, mint például az áfa, de a jövedelemadó mértékébe Brüsszel nem szólhat bele, az nemzeti jogkörbe tartozik. Az tehát, hogy milyen jellegű jövedelemadót enged el a kormányzat döntésétől függ. Nem állna meg a tiltott állami támogatás gyanúja sem, mert ebben az esetben a kormány nem meglévő állami bevételről mond le, hanem nem szedi be ezt az adónemet, vagyis nem költségvetési pénzből támogatja az aktuális hatalom a földtulajdonosokat. A kivételek az esetek többségében politikai célokat szolgálnak és ellenségei az átlátható adórendszernek - figyelmeztetett Angyal József.

Erdő Péter: közös út áll a zsidók és a keresztények előtt

Publikálás dátuma
2016.01.24. 23:10
MTI Fotó: Marjai János
Zsidók és keresztények a különbségekről nem megfeledkezve, egymást mélyebben megismerve érthetik meg igazán, hogy nagy és közös út áll előttük. Erről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórán vasárnap este Budapesten.

Erdő Péter hangsúlyozta: Isten szándéka az egység, a világnak pedig szüksége van a zsidók és a keresztények közös kiállására, arra, hogy az "idősebb és ifjabb testvér" egymás felé forduljon és szeretetben találkozzon. A bíboros szólt arról is, hogy az elmúlt ötven esztendő nagy előrelépéseket hozott a zsidó-keresztény párbeszéd terén: "a távolságtartó együttélésből eljutottunk egy mély barátságig, amely teológiai alapokra épül".

"A zsidósággal való dialógus a keresztények számára igen sajátos jellegű, mert a kereszténységnek zsidó gyökerei vannak, és ez kettejük kapcsolatát egyedülálló módon határozza meg" - idézte a bíboros az Apostoli Szentszék dokumentumát, amelyet a II. vatikáni zsinat Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatának 50. évfordulójára adott ki.

Ezért hangsúlyozza Ferenc pápa, hogy "keresztényként nem tekinthetjük a zsidóságot idegen vallásnak, sem a zsidókat nem soroljuk azok közé, akik arra hivatottak, hogy hagyják el a bálványokat és térjenek meg az igaz Istenhez. Velük együtt hiszünk az egy Istenben, aki a történelemben tevékenykedik, és velük együtt fogadjuk be a közös kinyilatkoztatott szót" - tette hozzá Erdő Péter.

Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) kiemelte: a keresztények és a zsidók mostanáig imádkoztak, könyörögtek, de eljött az idő, hogy tegyenek is, hogy bizonyítsák is hitüket. "Eljött az idő, hogy ugyanúgy tegyünk szerte a világon, ahogy Ferenc pápa tett a római zsinagógában: átöleljük egymást, kezet fogjunk és elinduljunk egy új úton" - fogalmazott.

Frölich Róbert felidézte a Nádas-tenger (Vörös-tenger) kettéválásának csodáját. Amikor az Egyiptomból menekülő zsidók ott álltak a tenger partján, Mózes Istentől kért segítséget, de ő így válaszolt: "miért kiáltasz hozzám, szólj a zsidóknak, hogy induljanak meg a tengernek".

Isten válasza ellentmondani látszik annak a "gyermekkorunkban elsajátított tudásnak", hogy ha "bármi gondunk van, forduljunk az ég felé, mert onnan jön a segítség" - mutatott rá a főrabbi. Csakhogy a zsidó legendárium úgy tartja, hogy a tenger nem azonnal vált ketté, csak akkor, amikor a zsidók már elindultak, amikor az első embernek már a szájáig ért a víz. "Amikor tehát ott állunk a Nádas-tenger partján, akkor már nem a könyörgés ideje van, akkor már nekünk kell cselekedettel bizonyítani a hitünket" - figyelmeztetett Frölich Róbert.

Gáncs Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy megszámlálhatatlanul sokszor kérjünk, kívánjuk Isten áldását köszönésképpen vagy éppen szertartások végén, mégis olyan sokszor szenvedünk "áldatlan állapotban", a megosztottság, a széthúzás állapotában. Hogyan lehet - tette fel a kérdést - hogy amit "ennyit kérünk, ennyit kívánunk és ennyiszer fogaduk el, az nem hat ránk?".

A válasz a 133. zsoltárban van: Isten csak oda küld áldást, ahol a testvérek egyetértésben élnek. Ez nem azt jelenti, hogy mindenről ugyanúgy gondolkodnak, de az "egyben, a legfontosabban" egyetértenek - tette hozzá az evangélikus püspök.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy fogalmazott: az emberi életnek tartalmat a világgal, Istennel és embertársakkal való kapcsolat ad. A sokszor kiismerhetetlen világban biztos pont az isteni törvény, hogy "szeressük egymást".

Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke arról beszélt, hogy a világban újra és újra eluralkodik a "hamisságok rettenete". A gonosz, a hazugság azonban nem örök, és amikor Isten ráébreszti az embert önmagára és az igazságra, álomképként foszlik szerte. Isten azonban gyakran az embereket bevonva dönti romba a hazugság rendszereit, ezért szükség van az emberi kiállásra és hitre.

Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense azt emelte ki, hogy az ember életében a legnagyobb dolog az isteni szándék felfedezése. Hozzátette, hogy noha Isten akaratát az ember nem mindig értheti meg, mégis mindig "keresnie és szeretnie" kell azt.

Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke arról beszélt, hogy ha "nem ismerhetjük is a jövőt", ismerhetjük azt, aki a kezében tartja a jövőnket", ez pedig reménységet ad.

Németh Pál református lelkész arra figyelmeztetett: Istennek egy népe van és ez az egy nép egy üzenetet hordoz a világban. Azt, hogy Isten irgalmas, türelmes, és megbocsátja bűneinket.

Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára fontosnak nevezte, hogy a zsidó-keresztény gyökerű Európában zsidók és keresztények tudjanak újra és újra együtt imádkozni és hirdetni Isten tetteit.
Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára mások mellett arról beszélt, hogy mind a zsidó, mind a keresztény vallás könyvvallás, így újra és újra vissza kell térniük a "szent iratokhoz". "Őseink szent írott és szóbeli hagyományát életet adó kapcsolatba kell hozni napjaink kihívásaival és jogos elvárásaival" - mondta.

Az ökumenikus imahetet 1908-ban rendezték meg először az egyesült államokbeli Graymoorban. A ma már világszerte megtartott rendezvényhez két évtizede csatlakozott a MEÖT, mára pedig az ország szinte minden településén megszervezik. Az imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórát ötödik alkalommal szervezete meg a Keresztény-Zsidó Társaság és az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia.

Erdő Péter: közös út áll a zsidók és a keresztények előtt

Publikálás dátuma
2016.01.24. 23:10
MTI Fotó: Marjai János
Zsidók és keresztények a különbségekről nem megfeledkezve, egymást mélyebben megismerve érthetik meg igazán, hogy nagy és közös út áll előttük. Erről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórán vasárnap este Budapesten.

Erdő Péter hangsúlyozta: Isten szándéka az egység, a világnak pedig szüksége van a zsidók és a keresztények közös kiállására, arra, hogy az "idősebb és ifjabb testvér" egymás felé forduljon és szeretetben találkozzon. A bíboros szólt arról is, hogy az elmúlt ötven esztendő nagy előrelépéseket hozott a zsidó-keresztény párbeszéd terén: "a távolságtartó együttélésből eljutottunk egy mély barátságig, amely teológiai alapokra épül".

"A zsidósággal való dialógus a keresztények számára igen sajátos jellegű, mert a kereszténységnek zsidó gyökerei vannak, és ez kettejük kapcsolatát egyedülálló módon határozza meg" - idézte a bíboros az Apostoli Szentszék dokumentumát, amelyet a II. vatikáni zsinat Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatának 50. évfordulójára adott ki.

Ezért hangsúlyozza Ferenc pápa, hogy "keresztényként nem tekinthetjük a zsidóságot idegen vallásnak, sem a zsidókat nem soroljuk azok közé, akik arra hivatottak, hogy hagyják el a bálványokat és térjenek meg az igaz Istenhez. Velük együtt hiszünk az egy Istenben, aki a történelemben tevékenykedik, és velük együtt fogadjuk be a közös kinyilatkoztatott szót" - tette hozzá Erdő Péter.

Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) kiemelte: a keresztények és a zsidók mostanáig imádkoztak, könyörögtek, de eljött az idő, hogy tegyenek is, hogy bizonyítsák is hitüket. "Eljött az idő, hogy ugyanúgy tegyünk szerte a világon, ahogy Ferenc pápa tett a római zsinagógában: átöleljük egymást, kezet fogjunk és elinduljunk egy új úton" - fogalmazott.

Frölich Róbert felidézte a Nádas-tenger (Vörös-tenger) kettéválásának csodáját. Amikor az Egyiptomból menekülő zsidók ott álltak a tenger partján, Mózes Istentől kért segítséget, de ő így válaszolt: "miért kiáltasz hozzám, szólj a zsidóknak, hogy induljanak meg a tengernek".

Isten válasza ellentmondani látszik annak a "gyermekkorunkban elsajátított tudásnak", hogy ha "bármi gondunk van, forduljunk az ég felé, mert onnan jön a segítség" - mutatott rá a főrabbi. Csakhogy a zsidó legendárium úgy tartja, hogy a tenger nem azonnal vált ketté, csak akkor, amikor a zsidók már elindultak, amikor az első embernek már a szájáig ért a víz. "Amikor tehát ott állunk a Nádas-tenger partján, akkor már nem a könyörgés ideje van, akkor már nekünk kell cselekedettel bizonyítani a hitünket" - figyelmeztetett Frölich Róbert.

Gáncs Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy megszámlálhatatlanul sokszor kérjünk, kívánjuk Isten áldását köszönésképpen vagy éppen szertartások végén, mégis olyan sokszor szenvedünk "áldatlan állapotban", a megosztottság, a széthúzás állapotában. Hogyan lehet - tette fel a kérdést - hogy amit "ennyit kérünk, ennyit kívánunk és ennyiszer fogaduk el, az nem hat ránk?".

A válasz a 133. zsoltárban van: Isten csak oda küld áldást, ahol a testvérek egyetértésben élnek. Ez nem azt jelenti, hogy mindenről ugyanúgy gondolkodnak, de az "egyben, a legfontosabban" egyetértenek - tette hozzá az evangélikus püspök.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy fogalmazott: az emberi életnek tartalmat a világgal, Istennel és embertársakkal való kapcsolat ad. A sokszor kiismerhetetlen világban biztos pont az isteni törvény, hogy "szeressük egymást".

Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke arról beszélt, hogy a világban újra és újra eluralkodik a "hamisságok rettenete". A gonosz, a hazugság azonban nem örök, és amikor Isten ráébreszti az embert önmagára és az igazságra, álomképként foszlik szerte. Isten azonban gyakran az embereket bevonva dönti romba a hazugság rendszereit, ezért szükség van az emberi kiállásra és hitre.

Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense azt emelte ki, hogy az ember életében a legnagyobb dolog az isteni szándék felfedezése. Hozzátette, hogy noha Isten akaratát az ember nem mindig értheti meg, mégis mindig "keresnie és szeretnie" kell azt.

Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke arról beszélt, hogy ha "nem ismerhetjük is a jövőt", ismerhetjük azt, aki a kezében tartja a jövőnket", ez pedig reménységet ad.

Németh Pál református lelkész arra figyelmeztetett: Istennek egy népe van és ez az egy nép egy üzenetet hordoz a világban. Azt, hogy Isten irgalmas, türelmes, és megbocsátja bűneinket.

Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára fontosnak nevezte, hogy a zsidó-keresztény gyökerű Európában zsidók és keresztények tudjanak újra és újra együtt imádkozni és hirdetni Isten tetteit.
Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára mások mellett arról beszélt, hogy mind a zsidó, mind a keresztény vallás könyvvallás, így újra és újra vissza kell térniük a "szent iratokhoz". "Őseink szent írott és szóbeli hagyományát életet adó kapcsolatba kell hozni napjaink kihívásaival és jogos elvárásaival" - mondta.

Az ökumenikus imahetet 1908-ban rendezték meg először az egyesült államokbeli Graymoorban. A ma már világszerte megtartott rendezvényhez két évtizede csatlakozott a MEÖT, mára pedig az ország szinte minden településén megszervezik. Az imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórát ötödik alkalommal szervezete meg a Keresztény-Zsidó Társaság és az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia.