A szélsőjobb miatt „szobroznak”

Politikai konkurencia csak a Fidesztől jobbra van hazánkban, épp ezért a kormánypárt részéről ez egy összekacsintós magatartás és kommunikációs szempontból is hatásos - vélekedett Ungváry Krisztián azokról a szobor- és emlékműállításokról, amelyek az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta nagy felháborodást váltottak ki bel- és külföldön egyaránt. A legutóbbi ilyen eset Hóman Bálint körül rajzolódott ki, s végül visszavonulót fújt a kabinet, de például a Szabadság-téri emlékműnél nem hatotta meg a bírálat Orbánékat.

Ami már megvalósult

Van olyan emlékmű, amelyről a kormány már döntött, hiszen 2014. nyarán szintén a budapesti Szabadság téren felállították a német megszállás áldozatainak emlékművét. Orbán a emiatt is többször magyarázkodásra kényszerült, például 2014. áprilisában, amikor Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek címzett levelében reagált a Magyar Művészeti Akadémia tagjának az emlékművel foglalkozó feljegyzéseire. A kormányfő pontosnak és makulátlannak tartotta erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve a német megszállás áldozatainak emlékére állítandó szobrot. Orbán Viktor szerint a korabeli magyar vezetést felelősség terheli, ugyanakkor az 1944. márciusi német megszállás nélkül nem lett volna deportálás.

"Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is" - mutatott rá négyoldalas írásában Orbán Viktor. A kormányfő közölte, felfogása szerint nem a nácik, hanem a németek szállták meg Magyarországot, a birodalmi sas megjelenítését a szoborkompozícióban nem érzik aggályosnak.

Azzal kapcsolatban, hogy hiányosság vagy erény, ha egy műalkotás ilyen széles teret enged a befogadói értelmezésnek, a miniszterelnök megjegyezte: nem tudja, filozófiai vagy művészettörténeti szempontból mi a korrekt válasz, de azt igen, hogy a didaktikus történelmi alkotások rá inkább lehangoló benyomást tesznek."Összefoglalva csak azt szerettem volna megírni Önnek, hogy ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan" - olvasható a miniszterelnöki levélben.

Zárásul a miniszterelnök az együttélés kérdéséről azt írta: úgy látja, amit a magyarok megtehettek, megtették. "Bocsánatot kértünk, habár tudjuk hogy a népirtókkal való kollaborálás bűne megbocsáthatatlan. Jóvátételt adtunk, habár tudjuk, ami történt, jóvátehetetlen" - fogalmazott. Hozzáfűzte, "olyan felelősséget ugyanakkor nem vállalhatunk, amely nem illet bennünket", ezért azt is ki kell mondani: német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok és százezerszám elvesztett életek. Ezek belátása nélkül - foglalt állást Orbán Viktor - nehezen képzelhető el őszinte és bizalomra épülő együttélés a jövőben.

A Kossuth-tér a példa

Elkészülni látszik a már másfél éve felavatott Kossuth tér, hiszen helyére került az utolsó, Andrássy Gyulát ábrázoló, bronzból készült lovas szobor is. A tér átalakítása, az eredetinek nevezett állapotok visszaállításának kérdése a kezdetektől heves vitákat váltott ki, az elkészült közterülettel ugyanakkor mintha lenyugodtak volna a kedélyek. Pedig a Kossuth tér rekonstrukciója sem szólt másról, mint az Orbán-kormányra más területen is jellemző történelemátírási próbálkozásról. Az Andrássy-szobor 1945-ig a későbbi József Attila-szobor helyén állt; ám ’45-ben eltávolították, később feldarabolták és beolvasztották, hogy legyen anyag a Sztálin-monstrumhoz. Többek között ez történt a Görgey- és a Tisza-szoborral is, ám az Orbán-kormány a téren éppen a '45 előtti állapotok visszaállítását célozta meg. Sokan kritizálták például, hogy a teret direkt olyanra csinálták, hogy ott soha többé ne lehessen tüntetni - ez a félelem nem látszik beigazolódni -, de tiltakoztak az ellen is, hogy eredeti helyéről elszállították, s a rakpartra száműzték József Attila szobrát, míg az új térképpel, s elsősorban a szoborparkkal a Horthy-korszak fojtogató levegőjét hozták vissza a XXI. századi Budapest szívébe.

Még 2014-ben megkapta helyét a Tisza István-szobor is, az emlékmű júniusi avatásán a miniszterelnök adott sajátos "történelemleckét". Orbán Viktor ott ugyanis azt közölte, hogy a Tisza-szobor újjáalkotásával fémjelzett új korszakban majd minden a helyére kerül, nem fogják "önjelölt demokraták védeni tőlünk a demokráciát", és egy ködös Európa nevében háttérbe szorítani a nemzeti gondolatot. A korszakot jellemezheti leginkább, hogy a Tisza-szobor Károlyi Mihály emlékműve helyére került, amit "brutális" módszerekkel távolítottak el a térről. Nem keltett azonban hasonló ellenérzéseket a Rákóczi-emlékmű, s már a Kossuth-szoborcsoport is a helyére került, tavaly március 3-án fel is avatták a nyolc "mellékalakkal" együtt. A szoborcsoport mellé még egy új országzászló kapott helyet a tér közepén: a 33 méter magas, tűhegyes árbocon egy 28 négyzetméteres zászló loboghat.

A Kossuth tér, már amilyennek Orbán és a Fidesz megálmodta, elkészült. A téren mára egyetlen "mementó" emlékeztet a fülkeforradalom előtti időkre.

Ez a cél?

Politikai konkurencia csak a Fidesztől jobbra van Magyarországon – vázolta a Népszavának Ungváry Krisztián. Épp emiatt a Fidesz megpróbálja meghamisítani a történelmet és olyan politikai kettős beszédre felhasználni ami eleget tesz a neonáci és a polgári köröknek is. Ezzel azonban a kormányzó párt hosszútávon a népesség "hülyülését" éri el – jelentette ki a történész. A cél nyilvánvalóan éppen az, hogy a történelmet mindenki fideszes értelmezésben ismerje meg.