Iskolák a terroristák célkeresztjében

Publikálás dátuma
2016.01.26. 06:32
Jakartában így emlékeztek a két héttel ezelőtti terrortámadás áldozataira FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ED WRAY
Nem kezdődött túl jól a 2016-os év a világban. Szinte naponta hallunk híreket újabb és újabb véres merényletről. Hiába sikerül visszaszorítani az Iszlám Államot (IS), hiába fosztották meg a szélsőségeseket egy sor anyagi forrásuktól, a terrorizmusnak nem sikerül útját állni. A szélsőséges iszlamisták ráadásul egyre többször olyan helyeken robbantanak, ahol maximalizálni tudják az áldozatok számát.

Indonéziában ugyan két hete a csodával határos módon sikerült elkerülni, hogy valóságos vérfürdő történjék Jakarta egyik forgalmas helyén, néhány nappal később azonban, múlt hét szerdáján, tálib öngyilkos merénylők legalább 30 embert öltek meg, amikor behatoltak egy pakisztáni egyetemre. A helyzet drámai. Az utóbbi 13 hónap folyamán egy sor vérfürdőt hajtottak végre iskolák, kollégiumok, illetve felsőoktatási intézmények ellen.

Jellemző, hogy éppen egy évvel a pakisztáni egyetem megtámadását megelőzően, tavaly januárban körülbelül 50 kilométerre a mostani helyszíntől szintén a tálibok egy iskolában hajtottak végre szörnyű merényletet, amelyben mintegy 150-en haltak meg, köztük több mint 130 gyermek. Az afganisztáni szélsőségesek akkor mintha csak emlékeztetni akarták volna a világot arra, hogy a véres merényletek végrehajtása nem csak az Iszlám Állam (IS) „előjoga”, hanem Pakisztán, illetve Afganisztán sem kíván lemaradni a „terrorversenyben”.

Tavaly áprilisban Kenya északi részén az al-Sabab iszlám szélsőséges szervezet hajtott végre vérfürdőt, amelyben 147-en haltak meg. A célpont ezúttal a helyi egyetem volt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A brit The Guardian szerint több százra, sőt akár több ezerre tehető azoknak az incidenseknek a száma, amelyek oktatási intézményekben történtek az eltelt bő egy évtized során, tanárokat, diákokat támadtak. Csak Nigériában több tucatnyi ilyen eset lehetett.

A globális terrorizmus célkeresztjébe tehát egyre inkább az iskolák kerülnek, ami rendkívül aggasztó jelenség, hiszen azt jelzi a terroristák számára semmi sem szent, nem érdekli őket, ha gyermekeket kell halomra ölniük. Az utóbbi években azonban a nagykövetségek, katonai bázisok, sőt a szállodák ellen is megnövekedett a merényletek száma.

Figyelmeztet az Europol
Az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol szerint ismét nagy merényletre készül Európában az Iszlám Állam. A hivatal igazgatója, Rob Wainwright közlése szerint az IS-nek meg is van a lehetősége egy ilyen látványosnak mondott akció végrehajtására.Tegnap kezdte meg működését a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (ECTC).
Feladata, hogy jelentősen megerősítse az Europol terrorizmus elleni kapacitását, és olyan platformot biztosítson a tagállamoknak, melyen keresztül hatékonyabban folyhat az információcsere és az operatív koordináció. Az ECTC tevékenységei között különös hangsúlyt kap a külföldi fegyveres harcosok, az illegális fegyverkereskedelem és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés.

Ez nemcsak arra utal, hogy a terroristák minél figyelemfelkeltőbb és minél több emberáldozatot követelő merényletet akarnak végrehajtani, olyat például, amelyet tavaly november 13-án Párizsban, céljaik közé tartozik az is, hogy destabilizálják az adott államot, megkérdőjelezzék legitimitását, illetve megakadályozzák az oktatást, különösen a lányokét, amint erre Malala Juszafzaj is figyelmeztetett, aki az ellene elkövetett 2012-es merénylet óta valóságos nemzetközi ikonná vált.

A Marylandi Egyetem felmérése megerősíti azt, hogy a 2004-es beszláni vérengzés óta jelentősen megemelkedett az oktatási intézményekkel szembeni terrorakciók száma. Az év szeptemberében az észak-oszétiai Beszlan egyik iskolájában mintegy 1300 diákot, tanárt és szülőt ejtett túszul az évnyitón egy csecsenbarát fegyveres csoport. A túszszedés és a kaotikus szabadító akció során legalább 339 ember lelte halálát a 31 túszejtőn kívül. 2010 márciusában hasonló akciót akart végrehajtani egy iszlám radikális csoport Azerbajdzsánban: kisiskolás és óvodás gyermekek ellen akartak terrortámadást végrehajtani.

Ez csak két példa ugyan, de sajnos folytatni lehetne a sort: ma már az összes merényletek 3-5 százalékára tehető azon terrorakciók száma, amely valamely oktatási intézmények ellen irányul.

Vérfürdők sora a világban

A Marylandi Egyetem tanulmányából azonban nemcsak ez derül ki. A dokumentum arra is rámutat, hogy a véres terrorakciók száma nagyon megugrott az utóbbi időben. A tanulmányban a száznál több emberéletet követelő merényleteket vizsgálták. 1970-2014 között 176 ilyen vérfürdő történt, ebbe a koordinált támadások áldozatait is beleszámították. Az első ilyen terrorakciót 1978-ban hajtották végre, amikor az iráni Abadanban egy moziban robbantottak, s több mint 400-an vesztették életüket.

Azóta 2013-ig éves átlagban 4,2 ilyen merényletet hajtottak végre, számuk azonban 2014-ben drámai mértékben emelkedett, s elérte a 26-ot. Nyolc országban hajtották végre ezeket a terrorakciókat. A legtöbbet nem meglepő módon Irakban és Nigériában, összesen 9-9 száznál több emberéletet követelő vérfürdő történt. Szíriában három, Afganisztánban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Pakisztánban, Dél-Szudánban, valamint Ukrajnában egy-egy vérfürdő történt.

Az említett merényletek majdnem felét, 11-et az Iszlám Állam követte el. Nigériában pedig mind a kilenc a Boko Haram szélsőséges iszlám szervezet nevéhez fűződik. Afganisztánban a tálibok csaptak le, Pakisztánban annak helyi ága, a Tehrik-i-Taliban Pakistan (TTP), Szudánban a Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom – Ellenzéke (SPLM-IO), Szíriában az al-Nuszra Front, Ukrajnában pedig az oroszbarát lázadók.

Bár Nyugat-Európát általában elkerülik az ilyen véres merényletek, az elmúlt bő egy évben az Európai Uniónak is szembesülnie kellett a terroristák szörnyű kihívásával. 2004. március 11-én a madridi összehangolt terrortámadások során a spanyol főváros hat pontján hoztak működésbe robbanószerkezeteket, összesen 191-en haltak és 1800-an sérültek meg. Azóta is ez a legvéresebb merénylet a kontinensen. Nem feltétlenül a hagyományos terrortámadások közé sorolandó ugyan, de mély sebet ejtett Európa lelkén a norvég Anders Behring Breivik 2011. július 22-én végrehajtott merényletsorozata, amelyben 77 személy, köztük sok fiatal vesztette életét Oslóban, illetve Utoya szigetén.

Riasztó francia adatok

Franciaországban 1970-2014 között 2580 terrortámadást hajtottak végre, amelyekben 269-en vesztették életüket, köztük a 15 merénylő. A tavaly januári, majd az októberi támadások során tehát több mint feleannyian haltak meg a terror következtében, mint az azt megelőző hat év híján fél évszázad alatt összesen. 2015-ig az 1978-as marseille-i lövöldözés számított a legvéresebbnek az ország történetében, amikor tíz személy vesztette életét.

Feltehetően bandaháború állt a háttérben, bár sok más feltételezés is napvilágot látott azóta. Ezek az adatok megerősítik azt az állítást, hogy a Közel-Keletről, Irakból és Szíriából hazatérő francia állampolgárok, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak, különösen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra.

Frissítve: 2016.01.25. 20:36

Obama harmadszorra már nem vállalná

Ha lehetőség lenne rá, akkor sem indulna harmadszor az elnökségért – nyilatkozta Barack Obama a CBS Newsnak. Nyolc év alatt a Fehér Ház lakója elfárad, elkényelmesedik, időről-időre új energiára, új gondolatokra van szükség – magyarázta a 44. elnök, elismerve, néha nagyon frusztrálnak érzi magát. De a fő ok, amiért nem indulna, jegyezte meg tréfálkozva, hogy a felesége, Michelle nem engedné.

Az amerikai elnök több interjút is adott az elmúlt napokban, az előválasztási szezon kezdete előtt. Obamának meggyőződése, hogy leköszönésekor jobb országot ad majd át utódának. Noha az előválasztások lezárultáig nem akarja elkötelezni magát egyik demokrata elnökaspiráns mellett sem, beleveti majd magát a választási harcba, mivel azt szeretné, ha demokrata elnök követné a Fehér Házban.

Obama a Politico című lapnak adott, tegnap közzétett interjúban mind Hillary Clintonról, mind Bernie Sandersről csak jót mondott. Volt külügyminiszteréről azt mondta, hogy jó ember, okos és kemény, aki jobbá akarja tenni az országot. A független Sanders szenátor nem dolgozott a kormányzatában, így kevésbé ismeri, de hiteles, szenvedélyes személyiség, mindig azt mondja, amiben hisz, tudja, hogy „nincs veszítenivalója” – jellemezte az elnök.

Obama nem szereti a tévévitákat, a sajátjait sem élvezte, s bevallotta, nem nézi a republikánus elnökjelöltségre pályázók vitáit. Bízik azonban abban, hogy ha komolyra fordulnak a dolgok, a republikánus választók lehiggadnak, s megnézik majd, kit bíznának meg azzal, hogy a jövőjükről döntsön.

„John McCain és köztem éles nézetkülönbségek voltak, de az arizonai szenátor nem tagadta a klímaváltozás létezését, nem akarta kitiltani a muszlimokat az Egyesült Államokból. McCain konzervatív jelölt volt, de nem csupán a Republikánus Párt, hanem az amerikai politika fősodrához tartozott” – mondta 2008-as republikánus vetélytársáról Obama, megjegyezve, hogy a republikánus vízió azóta „a felismerhetetlenségig megváltozott”.

Szerző
Frissítve: 2016.01.25. 20:22

Ferenc pápa bocsánatot kért

A más keresztény egyházak tagjaival szembeni "nem evangéliumi" magatartásért kért bocsánatot Ferenc pápa hétfőn a keresztény egységnek szentelt imahét utolsó napján a római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikában tartott imán. 

Ferenc pápa kijelentette: "mindenekelőtt bocsánatot kérünk megosztottságunk bűnéért, amely nyílt seb Krisztus testén. Róma püspökeként és a katolikus egyház pásztoraként irgalmasságért és megbocsátásért könyörgöm azért a nem az evangéliumi tanítást követő magatartásért, amelyet a katolikusok tanúsítottak más egyházak keresztényeivel szemben. Ezzel egy időben felszólítok minden katolikus fivért és nővért, hogy bocsássák meg, ha ma vagy a múltban sértést szenvedtek el más keresztényektől. Nem törölhetjük ki, ami történt, de nem akarjuk megengedni, hogy a múlt bűneinek terhe tovább torzítsa kapcsolatainkat".

A katolikus egyházfő egyértelműen a más keresztény egyházakkal való múltbéli megosztottságra utalt, valamint az egyházakból való kizárásokra, kölcsönös üldözésekre. A Szent Pál-bazilikában tartott esti ima (vesperás) Szent Pál megtérésének ünnepére esett és lezárta a keresztény egység imahetét.

A Vatikán éppen hétfőn jelentette be, hogy Ferenc pápa az ősszel Svédországba utazik, ahol a katolikus egyház és a Lutheránus Világszövetség közösen megemlékezik a reformáció kezdetének közelgő ötszáz éves évfordulójáról. Luthert Mártont a római pápa 1520-ban közösítette ki az egyházból.

A közös megemlékezés október 31-é lesz Lund városában, ahol a Lutheránus Világszövetség 1947-ben megalakult. Az eseményen közös imádkozást is terveznek. A világszövetség részéről Munib A. Younan püspök, elnök és Martin Junge tiszteletes, főtitkár vesz részt többek között a ceremónián. A Vatikán a világszövetséggel közös nyilatkozatban jelentette be az eseményt.
Federico Lombardi vatikáni szóvivő szerint a pápa ezzel a közös megemlékezéssel "nagyon fontos gesztust gyakorol a párbeszéd érdekében. Junge tiszteletes azt hangsúlyozta, hogy "a katolikusok és lutheránusok megbékélésére törekedve az igazságért és a békéért is dolgoznak egy konfliktusok és erőszak sújtotta világban".

A keresztény egyházak közötti megosztottságért, a katolikus egyház bűneiért és a más keresztény egyházak tagjainak üldözésért II. János Pál pápa 2000. március 12-én, az akkori szentévben kért bocsánatot. A lengyel pápa szintén úgy fogalmazott, hogy a katolikus egyház magatartása nem egyezett az evangéliummal.

Ferenc pápa 2013 októberében a Lutheránus Világszövetség tagjait a Vatikánban fogadva szintén kölcsönös bocsánatot és egységet sürgetett.

Szerző