Tállai, a rejtői főhős

Nemcsak tud az ügyről az adóhatóság ura, de a szervezet vizsgálódik is a korrupcióellenes uniós támogatás elcsalásának gyanújával kapcsolatban - derült ki hétfőn több körben. Noha Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kivizsgáltatná, miért nem tájékoztatják megfelelően Tállai Andrást, a Nemzeti Adó és Vámhivatalért (NAV) felelős államtitkár saját idevágó válaszaiba is belebonyolódott, a botrányt kirobbantó Jávor Bendek pedig már-már Rejtő Jenőt véli felfedezni az eset hátterében.

Magyarország egyre inkább úgy néz ki, mintha Rejtő Jenő írná. Most már csak a koronát kéne feltenni erre a viccre: a NAV-nak - az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) bizonyítékaival dacolva - semmilyen, bűncselekményre utaló nyomot nem kellene találni az ügyben. De várjuk ki a végét, hátha mégsem ennyire viccesek a fiúk - írta blogján Jávor Benedek, miután kiderült: Tállai András mégis tud arról, hogy az OLAF a korrupció elleni küzdelemre adott uniós pénz (2,4 milliárd forint) visszafizetését javasolta, sőt, éppen az általa államtitkárként felügyelt adóhatóság az, amely nyomoz az ügyben.

Vizsgálatot rendelt ugyanis el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annak kiderítésére, hogy a NAV miért nem tájékoztatta a NAV-ot vezető Tállait arról, hogy nyomozás indult az OLAF vizsgálata nyomán. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn végül elismerte: az OLAF a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésére adott uniós pénzek felhasználása ügyében szabálytalanságokat állapított meg, ennek alapján a NAV bűnügyi főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya nyomozást indított. Az OLAF koordinációs irodája a NAV-on belül működik, ennek ellenére a nyomozásról - amelyről a legfőbb ügyész is tudott - az adóhivatalt vezető államtitkár nem kapott tájékoztatást - állították, hozzátéve: Varga miniszter utasította a tárca közigazgatási államtitkárát, Gondos Juditot, hogy az ügyben rövid határidővel folytassa le a vizsgálatot.

A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti (EP-) képviselője hívta fel a figyelmet még a múlt héten arra: a korrupcióellenes uniós támogatást is megcsapolhatták Magyarországon. Az uniós forrásokat menedzselő csúcsszervnek, az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében az OLAF fiktív számlákra, készpénzes kifizetésekre bukkant. A HVG cikke szerint a tanácsadók Quality Control néven alkottak konzorciumot, s papíron éppen az uniós források elosztásának tisztaságát kellett volna ellenőrizniük. Erre első körben 960 millió, majd további 256 millió forintot kaptak, 85 százalékban az EU-tól. Az OLAF vizsgálata szerint viszont a támogatás nagy része nem a közbeszerzések tisztaságának ellenőrzésére ment el. Annyira nem, hogy az OLAF jelentésében "százszázalékos korrekciót", magyarán a teljes támogatási összeg visszavételét javasolta.

Tállai András FOTÓ: Népszava

Miután az OLAF a lezárt vizsgálattal a magyar hatóságokhoz fordult, s kérte őket a szükséges vizsgálatok lefolytatására, Jávor maga is érdeklődött a legfőbb ügyésznél és a NAV-nál, hogy az uniós ajánlás alapján folyik-e náluk vizsgálat. Első körben a NAV-ért felelős államtitkár, Tállai azt válaszolta: "a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt nyomozás nincs folyamatban". Ám egy múlt heti levélből kiderült, mégiscsak tud róla. 2016. január 21-i keltezésű levelében Tállai ugyanis már azt írta Jávornak, hogy "az adóhatóság bűnügyi szakterületének tájékoztatása szerint a megkeresésben szereplő gazdasági társaságok vonatkozásában a NAV hatáskörébe tartozó eljárás van folyamatban, melynek lezárásáig további információt kiadni nem áll módomban". Magyarán: éppen a NAV nyomozói nyomoznak a hűtlen kezelés, vesztegetés, csődbűncselekmény, magánokirat-hamisítás, vesztegetés és passzív korrupció gyanúját felvető ügyben.

"Már csak az én szórakoztatásomra csinálják" - mondta lapunknak a legújabb fejleményekre reagálva Jávor, hozzátéve: jót is mulatna az adóhatóságot vezető államtitkár alkalmasságát megkérdőjelező tájékoztatási bukfenceken, ha nem a magyar adófizetők zsebére menne a játék. Az EP-képviselő ugyanis figyelmeztetett: mivel lezárult költségvetési ciklust érint az OLAF-vizsgálat, ha bebizonyosodik, hogy a pénz nem arra ment, amire kellett volna, joguk van visszakérni a teljes támogatási összeget, mintegy 2,4 milliárd forintot. Ezt márpedig a magyar adófizetőknek kell megfizetnie, hacsak Tállai, mint az illetékes NAV vezetője egy megfelelő vizsgálattal nem áll elő, melyet a megfelelő szankciók követnek.