Liget-projekt ezúttal a Nyugati mögött

A Liget Budapest Projekt részeként rohamos tempóban felújítanák a Nyugati pályaudvart, amit az építkezések idejére két évre lezárnak. A bevezető síneket a föld alá süllyesztenék, a felszínen pedig egyedi zöldfelületet alakítanának ki. Az ezt lebonyolító szervezetek, építészeti egyesületek egyike, a WestEndet tervező és részben építtető Finta József Kossuth-díjas építész a barcelonai La Rambla sétányhoz hasonlítja a tervezett zöldsávot. Míg a városligeti múzeumok állami beruházásával 2019-ig, addig a parkosítással 2021-ig kell végezni.

Eddig csak javaslatszinten foglalkoztak azzal, hogy zöldövezeti résszé alakítják át a Nyugati pályaudvart a tőle mintegy 1,5-2 kilométerre lévő Városligettel, most azonban Lázár János kancelláriaminiszter erősítette meg, hogy a kérdéssel kiemelten foglalkoznak. Újjáépíthetik az 1877-ben megnyitott pályaudvart, az onnan induló vonatokat az érintett szakaszon ideiglenesen a föld alá vezetnék, s akár egymillió facsemetét is ültethetnek a Podmancizky utcában.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János augusztusban ismertetett ötlete volt az, hogy zölddel népesítsék be a Nyugati mellett futó Podmaniczky utca vasút felé eső oldalát, de azóta nem bukkant fel ennek lehetősége. Nyáron még csak arról szóltak a hírek, hogy olyan zöld sávot alakítanának ki, amely a Liget Budapest Projekt keretében megújuló Városligettel kötné össze a területet, mostanra azonban a Nyugati pályaudvar megújításával is számolnak. A projekt hozzávetőlegesen 60 milliárd forintot emésztene fel, míg a múzeumi negyed költsége 200 milliárd lesz (ez a szám 150 milliárdról nőtt).

Tavaly októberben még Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projektért felelős miniszteri biztos azt mondta lapunk megkeresésére, hogy az előzetes hírekkel ellentétben nem a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaterületre szánják a múzeumi negyedet, hanem az marad az eredeti helyszínen, a Városliget szívében. Akkor azonban már felmerült, hogy Demján Sándor nagyvállalkozó korábbi ötletét alapul véve valamit kezdenének a Nyugati pályaudvar környéki, egykor kormányzati negyednek szánt területtel.

Baán akkor úgy fogalmazott, szerinte életszerűtlen lenne múzeumokat költöztetni arra a területre, de azt a javaslatot nem vetette el, hogy a Nyugati pályaudvart a Városligettel összekötő területre zöld övezetet telepítsenek. Érdekes, Tarlós István budapesti főpolgármester 2010-es kampánytervében erre a területre álmodta meg a múzeumokat, s nem a Városligetbe. Lukács András geofizikus, az egészséges környezet fenntartásáért küzdő Levegő Munkacsoport elnöke a Népszabadság megkeresésére üdvözölte a zöldbarát tervezetet, de szerinte az egymillió fáról szóló bejelentés pontatlanságot tükrözhet, vélhetően Lázár János az egész országra vonatkozó adatot ismertette, mert ennyi fa nem férne el a Nyugati pályaudvartól a Városligetig terjedő szakaszon.

Még fel sem épült, de már ihletet
adott a zene háza

A projekt egyik tervezett építménye, a japán Sou Fujimoto munkája inspirálta azt a ruhakölteményt, melyet a divatvilág egyik legnevesebb eseményén, a Párizsi Divathéten mutattak be. A Magyar Zene Háza tetejének áttöréses ornamentikája köszön vissza az Akris nevű svájci divatcég különleges ruhadarabján.

FORRÁS: LIGETBUDAPEST.ORG

A vezető, nemzetközi, építészeti szaklap, az archdaily.com beszámolója szerint a ruha tervezői Fujimoto Városligetbe álmodott épületének a környezettel való könnyed kapcsolatát szeretnék hangsúlyozni.

A "Nyugati Ligetnek" becézett zöldövezeti terület koncepcióját a Levegő Munkacsoport közhasznú szervezet mellett a Finta Stúdió és a MÁV készíti elő (Orbán Viktor kormányfő javaslatára), a kormányzati előírás szerint legkésőbb február 10-i határidővel. A Miniszterelnökség nem csupán a korábbi javaslatok szakmai áttekintését, hanem költségvetést és költség-haszon elemzést is vár a szakemberektől. A tervek szerint az új parkot 2021-ben adnák át, két évvel azt követően, hogy korszerűsítették és rehabilitálták a Városligetet, s területén megvalósították a négy új múzeumépületet.

A tervben szerepel az is, hogy a Ferdinánd hídból (rendszerváltás előtti nevén: Élmunkás híd) alagutat készítenének, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe pedig felüljárón sétálhatnának át az emberek. (2007-ben, még a Gyurcsány-kormány idején fontolóra vették, hogy a tervezett kormányzati negyed építése kapcsán elbontanák a Nyugati téri felüljárót, és a Ferdinánd hidat is, a Podmaniczky utat pedig kiszélesítenék, de ebből nem lett semmi.)

Finta József a barcelonai La Rambla sétányhoz hasonlítja a tervezettzöld sávot FOTÓ: EP/THINKSTOCK

A parképítéshez szükséges korszerűsítések és a fabetelepítések miatt a pályaudvart, ami az egyik legforgalmasabb vasúti csomópont a fővárosban a Keleti pályaudvar mellett, mintegy két évre teljesen lezárnák. Vélhetően ez az intézkedés megbolygatná a fővárosi közlekedést, ahogyan a Széll Kálmán tér több hónapos csúszással számoló felújítása is tette. Korábban a nyolcvanéves Finta József építész, a Finta Stúdió Kossuth-díjjal és Nemzet Művésze címmel elismert vezetője a Népszabadságnak elárulta, hogy a pályaudvar mögötti terület felülépítésével Európában szinte egyedülálló, különleges zöldterületet lehetne létrehozni a város szívében. Finta szerint a Podmaniczky utca sínek felőli oldala a barcelonai La Rambla arculatához lenne hasonló: a fákkal beültetett terület kulturális gócponttá válhatna, ahol új boltok, éttermek is nyílhatnának.

A Városliget Társaság, amelynek a Facebook közösségi oldalon valamivel több, mint 3500 tagja van, nevetségesnek titulálta Lázár János bejelentését. Szerintünk nonszensz, hogy a kétszáz éves Városligetet múzeumokkal építik be, turisztikai funkciójú családi élményparkká nevezik ki, míg azt kihasználatlan területet, ahol el tudnák képzelni a komplexumokat, parkká nyilvánítanák és oda csoportosítanának át zöldet, mondták a Népszava megkeresésére. Kerestük a Városliget Zrt. és a Liget Budapest Projekt sajtósát is, aki lapunknak azt mondta, a Nyugati környéke zöldítés elsősorban nem része az ő beruházásunknak, s mivel a tervezés szakaszában jár az ügy, ezért érdemes további kérdésért a Miniszterelnökséghez fordulni.

Civil kurázsi a zöldért

Garay Klára pedagógus, a Városliget beépítése ellen lobbizó Városliget Barátai nevet viselő társaság aktivistája, a mintegy 4500 követőt számláló Facebook-oldaluk szerkesztője élesen kritizálja a közelmúltban kibocsátott Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) partnerségi egyeztetésre kiadott iratainak tartalmát. A pedagógus szerint megvalósíthatatlan terveket fogadtak el a Liget Budapest Projekttel kapcsolatban, az Állatkertbe előírt 40 százalék helyett mindössze 25 százalék lesz a zöldterület, az is csak azért ennyi, mert beleszámították a szökőkutakat, vízmedencéket és csobogókat. De csökkenni fog a Ligetben létesülő vendéglátóegységek környezetében is a zöldfelület.

A Felvonulási tér beígért zöldítése helyett kiszélesítik a Dózsa György utat, ezzel a japánakácok kerülnek veszélybe, amelyek most a történelmi Városliget határát jelzik. Visszaépül a színház, amelyre nyilvánvalóan nem lehet zöld tetőt tenni. Az ígéretekkel ellentétben nem épül még zöld tető a Zene házára, mivel a ,,lyukas lángos" hajlásszöge ezt nem teszi lehetővé. Az új Nemzeti Galéria födémjére és a és a Közlekedési Múzeum kupolájára sem tehető zöld tető.

Ezzel szemben Baán László miniszteri biztos a Népszava érdeklődésére újra megerősítette: a Ligetbe tervezett építkezések nem járnak a zöldövezet csökkentésével, a parkot zöld környezet nőni fog. Továbbá a városligeti felújítás kutyafuttatóval, futókörrel, kertészeti központtal és új sportpályákkal is kiegészül. "Több ízben meg kellett cáfolnunk azt, hogy a Liget Projekt veszélyezteti a park zöldfelületét, a korábbi 60 százalékról 65 százalékra fog nőni a zöldövezet a Városligetben" - tette hozzá. Garay, aki rendszeresen tölt fel képeket a Városligetben kivágott fákról, korábban jogorvoslatot próbált kieszközölni a fás szárúakat védő kormányrendeletre hivatkozva, de nem járt sikerrel.

Tizenöt éven belül megtérülhet

A városligeti átalakítás elsősorban a VII. kerületi lakosokat érinti, aminek Baán László (képünkön középen) különösen örül, hiszen maga is az erzsébetvárosi Chicagóban nőtt fel, mondta a kormánybiztos a Zebra Klub lakossági fórumon a Bethlen Téri Színházban, hétfőn este. Arról is beszélt, hogy szerinte semmi újat nem képvisel a kormány a múzeumi negyeddel, ugyanis éppen százötven esztendeje annak, hogy a közparkban megnyílt az első intézmény, az állatkert. Terveznek egy új bejárati sétányt a Ligetbe, s azt ígérik, úgy növelik majd a zöld területet, hogy a lebetonozott területeken feltörik a betont.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Baán többek között jobb közbiztonságot, világítási rendszert, rózsakertet és megújuló cirkuszépületet is ígért, utóbbi múzeumot és művészeti akadémiát is foglalna magában. Oláh Lajosnak, Teréz- és Erzsébetváros DK-s képviselőjének (képünkön jobb oldalon) kérdésére Baán elismerte, hogy természetesen vannak árnyoldalai is a beruházásnak, de véleménye szerint nincs olyan hátrány, ami veszélyeztetné a rehabilitációs munkálatok, az építkezések sikerességét. A Ligetnél épülő mélygarázsok nem járnak talajvízemelkedéssel, nem okozhatnak gondot a környékbeli lakóházaknak, véli a kormánybiztos.

Baán szerint a beruházásra szánt állami pénz körülbelül 15 éven belül térülhet meg. A fórum szervezői a helyszínen azt mondták a Népszavának, hogy az elmúlt két hétben mást sem tettek, mint mozgósították a lakosságot, mégis csupán huszonöt-harminc ember hallgatta a tervezett városligeti beruházásról rendezett vitát.