Liget-projekt ezúttal a Nyugati mögött

Publikálás dátuma
2016.01.26. 06:45
Finta József a barcelonai La Rambla sétányhoz hasonlítja a tervezett zöld sávot FOTÓ: EP/THINKSTOCK
A Liget Budapest Projekt részeként rohamos tempóban felújítanák a Nyugati pályaudvart, amit az építkezések idejére két évre lezárnak. A bevezető síneket a föld alá süllyesztenék, a felszínen pedig egyedi zöldfelületet alakítanának ki. Az ezt lebonyolító szervezetek, építészeti egyesületek egyike, a WestEndet tervező és részben építtető Finta József Kossuth-díjas építész a barcelonai La Rambla sétányhoz hasonlítja a tervezett zöldsávot. Míg a városligeti múzeumok állami beruházásával 2019-ig, addig a parkosítással 2021-ig kell végezni.

Eddig csak javaslatszinten foglalkoztak azzal, hogy zöldövezeti résszé alakítják át a Nyugati pályaudvart a tőle mintegy 1,5-2 kilométerre lévő Városligettel, most azonban Lázár János kancelláriaminiszter erősítette meg, hogy a kérdéssel kiemelten foglalkoznak. Újjáépíthetik az 1877-ben megnyitott pályaudvart, az onnan induló vonatokat az érintett szakaszon ideiglenesen a föld alá vezetnék, s akár egymillió facsemetét is ültethetnek a Podmancizky utcában.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János augusztusban ismertetett ötlete volt az, hogy zölddel népesítsék be a Nyugati mellett futó Podmaniczky utca vasút felé eső oldalát, de azóta nem bukkant fel ennek lehetősége. Nyáron még csak arról szóltak a hírek, hogy olyan zöld sávot alakítanának ki, amely a Liget Budapest Projekt keretében megújuló Városligettel kötné össze a területet, mostanra azonban a Nyugati pályaudvar megújításával is számolnak. A projekt hozzávetőlegesen 60 milliárd forintot emésztene fel, míg a múzeumi negyed költsége 200 milliárd lesz (ez a szám 150 milliárdról nőtt).

Tavaly októberben még Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projektért felelős miniszteri biztos azt mondta lapunk megkeresésére, hogy az előzetes hírekkel ellentétben nem a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaterületre szánják a múzeumi negyedet, hanem az marad az eredeti helyszínen, a Városliget szívében. Akkor azonban már felmerült, hogy Demján Sándor nagyvállalkozó korábbi ötletét alapul véve valamit kezdenének a Nyugati pályaudvar környéki, egykor kormányzati negyednek szánt területtel.

Baán akkor úgy fogalmazott, szerinte életszerűtlen lenne múzeumokat költöztetni arra a területre, de azt a javaslatot nem vetette el, hogy a Nyugati pályaudvart a Városligettel összekötő területre zöld övezetet telepítsenek. Érdekes, Tarlós István budapesti főpolgármester 2010-es kampánytervében erre a területre álmodta meg a múzeumokat, s nem a Városligetbe. Lukács András geofizikus, az egészséges környezet fenntartásáért küzdő Levegő Munkacsoport elnöke a Népszabadság megkeresésére üdvözölte a zöldbarát tervezetet, de szerinte az egymillió fáról szóló bejelentés pontatlanságot tükrözhet, vélhetően Lázár János az egész országra vonatkozó adatot ismertette, mert ennyi fa nem férne el a Nyugati pályaudvartól a Városligetig terjedő szakaszon.

Még fel sem épült, de már ihletet
adott a zene háza

A projekt egyik tervezett építménye, a japán Sou Fujimoto munkája inspirálta azt a ruhakölteményt, melyet a divatvilág egyik legnevesebb eseményén, a Párizsi Divathéten mutattak be. A Magyar Zene Háza tetejének áttöréses ornamentikája köszön vissza az Akris nevű svájci divatcég különleges ruhadarabján.

FORRÁS: LIGETBUDAPEST.ORG

FORRÁS: LIGETBUDAPEST.ORG

 A vezető, nemzetközi, építészeti szaklap, az archdaily.com beszámolója szerint a ruha tervezői Fujimoto Városligetbe álmodott épületének a környezettel való könnyed kapcsolatát szeretnék hangsúlyozni.

A "Nyugati Ligetnek" becézett zöldövezeti terület koncepcióját a Levegő Munkacsoport közhasznú szervezet mellett a Finta Stúdió és a MÁV készíti elő (Orbán Viktor kormányfő javaslatára), a kormányzati előírás szerint legkésőbb február 10-i határidővel. A Miniszterelnökség nem csupán a korábbi javaslatok szakmai áttekintését, hanem költségvetést és költség-haszon elemzést is vár a szakemberektől. A tervek szerint az új parkot 2021-ben adnák át, két évvel azt követően, hogy korszerűsítették és rehabilitálták a Városligetet, s területén megvalósították a négy új múzeumépületet.

A tervben szerepel az is, hogy a Ferdinánd hídból (rendszerváltás előtti nevén: Élmunkás híd) alagutat készítenének, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe pedig felüljárón sétálhatnának át az emberek. (2007-ben, még a Gyurcsány-kormány idején fontolóra vették, hogy a tervezett kormányzati negyed építése kapcsán elbontanák a Nyugati téri felüljárót, és a Ferdinánd hidat is, a Podmaniczky utat pedig kiszélesítenék, de ebből nem lett semmi.)

Finta József a barcelonai La Rambla sétányhoz hasonlítja a tervezettzöld sávot FOTÓ: EP/THINKSTOCK

Finta József a barcelonai La Rambla sétányhoz hasonlítja a tervezettzöld sávot FOTÓ: EP/THINKSTOCK

A parképítéshez szükséges korszerűsítések és a fabetelepítések miatt a pályaudvart, ami az egyik legforgalmasabb vasúti csomópont a fővárosban a Keleti pályaudvar mellett, mintegy két évre teljesen lezárnák. Vélhetően ez az intézkedés megbolygatná a fővárosi közlekedést, ahogyan a Széll Kálmán tér több hónapos csúszással számoló felújítása is tette. Korábban a nyolcvanéves Finta József építész, a Finta Stúdió Kossuth-díjjal és Nemzet Művésze címmel elismert vezetője a Népszabadságnak elárulta, hogy a pályaudvar mögötti terület felülépítésével Európában szinte egyedülálló, különleges zöldterületet lehetne létrehozni a város szívében. Finta szerint a Podmaniczky utca sínek felőli oldala a barcelonai La Rambla arculatához lenne hasonló: a fákkal beültetett terület kulturális gócponttá válhatna, ahol új boltok, éttermek is nyílhatnának.

A Városliget Társaság, amelynek a Facebook közösségi oldalon valamivel több, mint 3500 tagja van, nevetségesnek titulálta Lázár János bejelentését. Szerintünk nonszensz, hogy a kétszáz éves Városligetet múzeumokkal építik be, turisztikai funkciójú családi élményparkká nevezik ki, míg azt kihasználatlan területet, ahol el tudnák képzelni a komplexumokat, parkká nyilvánítanák és oda csoportosítanának át zöldet, mondták a Népszava megkeresésére. Kerestük a Városliget Zrt. és a Liget Budapest Projekt sajtósát is, aki lapunknak azt mondta, a Nyugati környéke zöldítés elsősorban nem része az ő beruházásunknak, s mivel a tervezés szakaszában jár az ügy, ezért érdemes további kérdésért a Miniszterelnökséghez fordulni.

Civil kurázsi a zöldért
Garay Klára pedagógus, a Városliget beépítése ellen lobbizó Városliget Barátai nevet viselő társaság aktivistája, a mintegy 4500 követőt számláló Facebook-oldaluk szerkesztője élesen kritizálja a közelmúltban kibocsátott Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) partnerségi egyeztetésre kiadott iratainak tartalmát. A pedagógus szerint megvalósíthatatlan terveket fogadtak el a Liget Budapest Projekttel kapcsolatban, az Állatkertbe előírt 40 százalék helyett mindössze 25 százalék lesz a zöldterület, az is csak azért ennyi, mert beleszámították a szökőkutakat, vízmedencéket és csobogókat. De csökkenni fog a Ligetben létesülő vendéglátóegységek környezetében is a zöldfelület.
A Felvonulási tér beígért zöldítése helyett kiszélesítik a Dózsa György utat, ezzel a japánakácok kerülnek veszélybe, amelyek most a történelmi Városliget határát jelzik. Visszaépül a színház, amelyre nyilvánvalóan nem lehet zöld tetőt tenni. Az ígéretekkel ellentétben nem épül még zöld tető a Zene házára, mivel a ,,lyukas lángos" hajlásszöge ezt nem teszi lehetővé. Az új Nemzeti Galéria födémjére és a és a Közlekedési Múzeum kupolájára sem tehető zöld tető.
Ezzel szemben Baán László miniszteri biztos a Népszava érdeklődésére újra megerősítette: a Ligetbe tervezett építkezések nem járnak a zöldövezet csökkentésével, a parkot zöld környezet nőni fog. Továbbá a városligeti felújítás kutyafuttatóval, futókörrel, kertészeti központtal és új sportpályákkal is kiegészül. "Több ízben meg kellett cáfolnunk azt, hogy a Liget Projekt veszélyezteti a park zöldfelületét, a korábbi 60 százalékról 65 százalékra fog nőni a zöldövezet a Városligetben" - tette hozzá. Garay, aki rendszeresen tölt fel képeket a Városligetben kivágott fákról, korábban jogorvoslatot próbált kieszközölni a fás szárúakat védő kormányrendeletre hivatkozva, de nem járt sikerrel.


Tizenöt éven belül megtérülhet

A városligeti átalakítás elsősorban a VII. kerületi lakosokat érinti, aminek Baán László (képünkön középen) különösen örül, hiszen maga is az erzsébetvárosi Chicagóban nőtt fel, mondta a kormánybiztos a Zebra Klub lakossági fórumon a Bethlen Téri Színházban, hétfőn este. Arról is beszélt, hogy szerinte semmi újat nem képvisel a kormány a múzeumi negyeddel, ugyanis éppen százötven esztendeje annak, hogy a közparkban megnyílt az első intézmény, az állatkert. Terveznek egy új bejárati sétányt a Ligetbe, s azt ígérik, úgy növelik majd a zöld területet, hogy a lebetonozott területeken feltörik a betont.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Baán többek között jobb közbiztonságot, világítási rendszert, rózsakertet és megújuló cirkuszépületet is ígért, utóbbi múzeumot és művészeti akadémiát is foglalna magában. Oláh Lajosnak, Teréz- és Erzsébetváros DK-s képviselőjének (képünkön jobb oldalon) kérdésére Baán elismerte, hogy természetesen vannak árnyoldalai is a beruházásnak, de véleménye szerint nincs olyan hátrány, ami veszélyeztetné a rehabilitációs munkálatok, az építkezések sikerességét. A Ligetnél épülő mélygarázsok nem járnak talajvízemelkedéssel, nem okozhatnak gondot a környékbeli lakóházaknak, véli a kormánybiztos.

Baán szerint a beruházásra szánt állami pénz körülbelül 15 éven belül térülhet meg. A fórum szervezői a helyszínen azt mondták a Népszavának, hogy az elmúlt két hétben mást sem tettek, mint mozgósították a lakosságot, mégis csupán huszonöt-harminc ember hallgatta a tervezett városligeti beruházásról rendezett vitát.

Csak átmeneti lehet a CSOK-hatás

Publikálás dátuma
2016.01.26. 06:24
tömeglakásokkal szemben a családi házak építése futhat fel a CSOK hatására FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Rövid távon jelentősen emeli a piaci keresletet a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), de ezzel együtt a lakásárak is növekedni fognak. Az új szocpol eredményessége azonban a kívánatosnál csekélyebb lehet, mert mire az építőipar felfejlődik hozzá, kipukkadhat a buborék, a lakáskínálat lesz túl nagy.

Az elmúlt hetekben nap, mint nap miniszterek, államtitkárok sokasága foglalkozott a CSOK nagyszerűségével. De mielőtt az érintetteknek módjuk lett volna arra, hogy megfontolják, az ismertetett feltételek mellett merjenek-e belevágni az új lakás építésébe, illetve vásárlásába, valamint végiggondolják, hogy hány gyerekük megszületését tartják reálisnak, addigra megváltoztak és azóta is változgatnak az állami támogatás feltételei. Azt azonban sikerült elérni, hogy a kormányzati handabandázás ellenére, ma aligha van olyan család, amely nem hallott volna a CSOK-ról.

Annak ellenére, hogy Lázár János kancelláriaminiszter ígérete szerint február 3-án végre megjelenik két rendelet az új, illetve a használt lakások vásárlásának, illetve építésének szabályozásáról, még sem lehetünk biztosak abban, hogy feltételeket "kőbe vésik". Az állandó korrekcióból a szakemberek arra következtetnek, hogy a kormány nem mérte fel előzetesen a CSOK költségvetési hatásait, illetve azt sem, hogy a megfelelő mértékű ipari kapacitás rendelkezésre áll-e.

A 10 millió forintos CSOK rövid távon jelentősen emelni fogja a keresletet, ám hosszabb távon ez csak "lufifújásnak minősülhet" - állapította meg Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) ügyvezetője lapunk érdeklődésére. Ennek az az oka - tette hozzá Romhányi, hogy az építőiparnak pár évre szüksége lesz ahhoz, hogy rámozduljon erre az igényre, ám mire elkezdik piacra "önteni" a CSOK-hoz a megfelelő új ingatlanokat, a tényleges kereslet már elfogyhat, vagyis óriási túlkínálat jöhet létre. Ez pedig ekkor már lefelé fogja mozgatni a lakásárakat.

A KFIB tanulmánya az első átfogó elemzés a CSOK-ról, abból indul ki, hogy az elmúlt esztendőkben csak évi 800 ezer négyzetméternyi lakás épült Magyarországon, és bár a 2000-es évek közepén 3,9 millió négyzetméter volt a kibocsátás, ez a csúcs csak folyamatosan, 1999-től kezdve tudott kiépülni. Romhányi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a CSOK-kal most is egy felfelé ívelő szakaszba léphet az építőipar, ám jelenleg nincs elég szakmunkás, a meglévő és újonnan alapuló építőipari cégek csak viszonylag lassan tudják felpörgetni a tevékenységüket. Az elvándorolt munkások várhatóan nem jönnek haza, a munka nélkül lévők bevonása sem segít érdemben, az iskolákból pedig csak folyamatosan, több év alatt kerül ki megfelelő mennyiségű új szakmunkás.

Arra kérdésre, hogy reálisan hány házaspár veheti igénybe a CSOK-ot, Romhányi Balázs utalt a 2011-es népszámlálás adataira, így hozzávetőleg 50-60 ezer olyan pár lehet, akiknek van már legalább három gyermeke, de csak kétszobás ingatlanban él, és ezért számukra a 10 milliós CSOK kézenfekvő megoldás lehet. Ha a befektetési céllal jelentkezőket is figyelembe vesszük, akkor összesen 150 ezren is igényelhetik a kedvezményes támogatást. Romhányi Balázs álláspontja szerint elsősorban a vidéki családi házak építésére hathat kedvezően a CSOK.

Ami a makrogazdasági hatásokat illeti, a KFIB szerint a GDP-t 0,7 százalékkal emelheti meg a kibővített lakástámogatási rendszer, mivel a jelenlegi évi 8-9 ezer darab új lakásátadás 15 ezer darabbal bővülhet, egy rövid időre. Az előrejelzés szerint 2019-től ismét alábbhagy a lakásépítés lendülete.

Ha a 10 millió forintos támogatás mellé minden érintett 15 éves futamidőre felveszi a kedvezményes kamatú, 10 millió forintos hitelt is, akkor a kamattámogatás - a KFIB számításai szerint - összességében idén csak 2 milliárd forintba kerül az államnak, 2020-ra azonban már 28 milliárd forintra nő. Hosszabb távon a hitelek kifutásáig évi 30 milliárd forintot költhet az állam a kamattámogatásra. Mindent egybevetve az intézkedéscsomag idén 52, jövőre 67, utána 85, 2019-ben 104, 2020-ban pedig 113 milliárd forint kiadást jelenthet a költségvetésnek.

Szerző

Csak átmeneti lehet a CSOK-hatás

Publikálás dátuma
2016.01.26. 06:24
tömeglakásokkal szemben a családi házak építése futhat fel a CSOK hatására FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Rövid távon jelentősen emeli a piaci keresletet a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), de ezzel együtt a lakásárak is növekedni fognak. Az új szocpol eredményessége azonban a kívánatosnál csekélyebb lehet, mert mire az építőipar felfejlődik hozzá, kipukkadhat a buborék, a lakáskínálat lesz túl nagy.

Az elmúlt hetekben nap, mint nap miniszterek, államtitkárok sokasága foglalkozott a CSOK nagyszerűségével. De mielőtt az érintetteknek módjuk lett volna arra, hogy megfontolják, az ismertetett feltételek mellett merjenek-e belevágni az új lakás építésébe, illetve vásárlásába, valamint végiggondolják, hogy hány gyerekük megszületését tartják reálisnak, addigra megváltoztak és azóta is változgatnak az állami támogatás feltételei. Azt azonban sikerült elérni, hogy a kormányzati handabandázás ellenére, ma aligha van olyan család, amely nem hallott volna a CSOK-ról.

Annak ellenére, hogy Lázár János kancelláriaminiszter ígérete szerint február 3-án végre megjelenik két rendelet az új, illetve a használt lakások vásárlásának, illetve építésének szabályozásáról, még sem lehetünk biztosak abban, hogy feltételeket "kőbe vésik". Az állandó korrekcióból a szakemberek arra következtetnek, hogy a kormány nem mérte fel előzetesen a CSOK költségvetési hatásait, illetve azt sem, hogy a megfelelő mértékű ipari kapacitás rendelkezésre áll-e.

A 10 millió forintos CSOK rövid távon jelentősen emelni fogja a keresletet, ám hosszabb távon ez csak "lufifújásnak minősülhet" - állapította meg Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) ügyvezetője lapunk érdeklődésére. Ennek az az oka - tette hozzá Romhányi, hogy az építőiparnak pár évre szüksége lesz ahhoz, hogy rámozduljon erre az igényre, ám mire elkezdik piacra "önteni" a CSOK-hoz a megfelelő új ingatlanokat, a tényleges kereslet már elfogyhat, vagyis óriási túlkínálat jöhet létre. Ez pedig ekkor már lefelé fogja mozgatni a lakásárakat.

A KFIB tanulmánya az első átfogó elemzés a CSOK-ról, abból indul ki, hogy az elmúlt esztendőkben csak évi 800 ezer négyzetméternyi lakás épült Magyarországon, és bár a 2000-es évek közepén 3,9 millió négyzetméter volt a kibocsátás, ez a csúcs csak folyamatosan, 1999-től kezdve tudott kiépülni. Romhányi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a CSOK-kal most is egy felfelé ívelő szakaszba léphet az építőipar, ám jelenleg nincs elég szakmunkás, a meglévő és újonnan alapuló építőipari cégek csak viszonylag lassan tudják felpörgetni a tevékenységüket. Az elvándorolt munkások várhatóan nem jönnek haza, a munka nélkül lévők bevonása sem segít érdemben, az iskolákból pedig csak folyamatosan, több év alatt kerül ki megfelelő mennyiségű új szakmunkás.

Arra kérdésre, hogy reálisan hány házaspár veheti igénybe a CSOK-ot, Romhányi Balázs utalt a 2011-es népszámlálás adataira, így hozzávetőleg 50-60 ezer olyan pár lehet, akiknek van már legalább három gyermeke, de csak kétszobás ingatlanban él, és ezért számukra a 10 milliós CSOK kézenfekvő megoldás lehet. Ha a befektetési céllal jelentkezőket is figyelembe vesszük, akkor összesen 150 ezren is igényelhetik a kedvezményes támogatást. Romhányi Balázs álláspontja szerint elsősorban a vidéki családi házak építésére hathat kedvezően a CSOK.

Ami a makrogazdasági hatásokat illeti, a KFIB szerint a GDP-t 0,7 százalékkal emelheti meg a kibővített lakástámogatási rendszer, mivel a jelenlegi évi 8-9 ezer darab új lakásátadás 15 ezer darabbal bővülhet, egy rövid időre. Az előrejelzés szerint 2019-től ismét alábbhagy a lakásépítés lendülete.

Ha a 10 millió forintos támogatás mellé minden érintett 15 éves futamidőre felveszi a kedvezményes kamatú, 10 millió forintos hitelt is, akkor a kamattámogatás - a KFIB számításai szerint - összességében idén csak 2 milliárd forintba kerül az államnak, 2020-ra azonban már 28 milliárd forintra nő. Hosszabb távon a hitelek kifutásáig évi 30 milliárd forintot költhet az állam a kamattámogatásra. Mindent egybevetve az intézkedéscsomag idén 52, jövőre 67, utána 85, 2019-ben 104, 2020-ban pedig 113 milliárd forint kiadást jelenthet a költségvetésnek.

Szerző