Előfizetés

Súlyos hibákat talált a vajakban a Nébih

Publikálás dátuma
2016.01.26. 14:20
Illusztráció: Thinkstock
Tizenkilenc előállítótól harminchárom különböző terméket vizsgáltak meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, tizenegy esetben indult hatósági eljárás - közölte a hivatal.

A laboratóriumban biztonsági és minőségi szempontból ellenőrizték a termékeket. Biztonsági szempontból a termékek avasságát mutató peroxid számmal, és a termékek növényi zsír tartalmával kapcsolatban sem talált szabálytalanságot a Nébih.

A négy megvizsgált laktózmentes feliratú vaj laktóztartalma is megfelelt az előírásoknak. Minőségi paraméterek szempontjából négy terméknél súlyos hibát találtak a szakemberek. Egy esetben a víztartalom nem felelt meg a 16 százalékos határértéknek, míg a másik három esetben sem a tejzsír sem a víztartalom nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A termékek jelölésekor például egy esetben a karotint nem tüntette fel az előállító, három termék csomagolására nem a hatályos jogszabályban előírt kereskedelmi név került, egy esetben pedig nem tüntették fel a csomagoláson a készítmény magyar nevét. Egy termék gyártmánylapja a hatályos jogszabálynál nagyobb víztartalmat tartott elfogadhatónak.

Hatósági eljárást négy terméknél a súlyos minőségi hiba miatt, további hét esetben pedig a jelölési hibák miatt kellett indítani. Laikus és szakértő kóstolók segítségével pontozták a termékek küllemét, illatát, ízét, állagát és kenhetőségét. E szempontok alapján a legkedveltebb termék a Magyarországon előállított Auchan Tuti tipp vaj lett. Másodikként a német Meggle márkázott vaj, harmadikként pedig az osztrák Milfina Lactofree végzett - közölte a Nébih.

Felminősítették Magyarországot

A világ egyik legnagyobb hitelbiztosítója, a Coface felminősítette Magyarországot, az eddigi "B" helyett az "A4"-es, elfogadható kockázatú kategóriában tartják nyilván a továbbiakban a magyar gazdaságot - közölte a hitelbiztosító.

A Coface januári vizsgálatában összesen 160 ország minősítését végezte el, de egyedül Magyarország kapott jobb osztályzatot, míg három másik ország esetében megerősítették, és kedvező kilátással látták el a jelenlegi osztályzatot. 

A Coface szakértői Magyarország felminősítését egyebek mellett azzal indokolták, hogy a gazdasági növekedést tartósnak és egyszeri hatásoktól mentesnek tekintik. A hitelbiztosító elemzői kielégítőnek tartják a magyarországi üzleti környezetet, amely véleményük szerint megközelíti a régió éllovas országainak szintjét. 

A hitelbiztosító szerint a felminősítés mellett szólt a lakossági devizahitelek kivezetése a bankrendszerből, a növekvő foglalkoztatottság, valamint a magyar gazdasági szereplők szoros együttműködése a jól teljesítő német feldolgozóiparral. Szintén kedvező a Coface szerint, hogy a magyar export szerkezete - a nyilvánvaló német  kitettség mellett is - megfelelően szerteágazó. 

A Coface szerint a jövőben a lakossági fogyasztás lehet a magyar gazdasági fejlődés motorja, a belső fogyasztás élénkülését segíti - a devizahitelek forintosítása mellett - a személyi jövedelemadó kulcsának 16 százalékról 15 százalékra történő csökkentése, illetve az átlagbérek várhatóan a fogyasztói áraknál nagyobb mértékű növekedése.  A Coface megállapította, hogy a jegybanki programok (így például az nhp) keretében elérhető kedvező hitelforrások segítik a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozását, de rámutatnak arra is, hogy a kereskedelmi bankok általános hitelezési hajlandósága továbbra is "aggasztóan alacsony szinten" van. 

A Coface elemzői megjegyzik, hogy bár az államadósság folyamatosan csökken, a mutató 2015 végén GDP-arányosan 77 százalék volt, ez továbbra is magasnak mondható. Az államháztartás stabilan alacsony hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg többlete azonban mozgásteret biztosít a gazdaságnak, igaz, ez nagymértékben függhet az importált energiahordozók (egyelőre tartósan alacsony) árától. 

A Magyarországon megvalósuló külföldi befektetések értéke várhatóan nem mérséklődik a jövőben. Ezek elsősorban az autóiparban, az elektronikai ágazatban és a gyógyszerszektorban valósulhatnak meg, többek között azért, mert ezeket az ágazatokat nem sújtják külön terhek, mint például a médiapiacot, a bank-, az energia- vagy a távközlési szektort.

Cégvezetők: van korrupció

A korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része a hazai vállalatvezetők szerint, ugyanakkor nem tapasztalják a visszaéléseket a saját üzleti környezetükben - derül ki az EY tanácsadó cég, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kedden nyilvánosságra hozott kutatásából. 

A vállalati visszaéléseket elemző felmérés szerint a hazai cégek alig törődnek a korrupciós kockázatokkal. Tízből nyolc magyarországi vállalkozás nem méri fel rendszeresen a működését meghatározó kockázatokat, amelyek viszont mégis, azoknak csaknem fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezőket.

A nemzetközi szinthez képest a magyar cégek elmaradnak a visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedésekben, a vállalatvezetők még akkor sem költenek erre, ha ez kis költséggel járna - mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletág vezetője a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón.

Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója felidézte, a felmérést ötödször készítették el. Háromszáz, legalább ötven dolgozót foglalkoztató cég felsővezetőjét vagy tulajdonosát kérdezték meg a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a turisztika, a logisztika és szállítmányozás, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatás területén.