Madarász Iván maradt az Artisjus elnöke

Újabb kétéves ciklusra megerősítette elnöki pozíciójában Madarász Ivánt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.

A szervezet hétfői tisztújító ülésén 2018 elejéig választotta elnökévé Madarász Ivánt, aki már 2014-től betölti ezt a posztot. "A szellemi termék létrehozása nemcsak kulturális érték. A kreatív ipar, ezen belül a zene és irodalom a modern Európa gazdasági hajtóerejének tekinthető, ezt hazai, európai és globális felmérések igazolják. A szerzői érdek tehát nem ellentétes a gazdaság érdekeivel. A szellemi-művészi termék akár már középtávon materiális értékké konvertálódik" - idézte a közlemény Madarász Ivánt.

A kommüniké kitér arra, hogy a közelmúltban publikált felmérés szerint a kreatív és kulturális iparban foglalkoztatottak száma Európában meghaladja a hétmilliót, ezzel a szektor a harmadik legnagyobb munkaadó az építőipar és a vendéglátóipar után. Az iparág 4,2 százalékban járul hozzá a kontinens GDP-jéhez.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségében Czutor Zoltán (könnyűzene), Malek Miklós (könnyűzene), Szabó Áron (könnyűzene), Victor Máté (könnyűzene), Hollós Máté (komolyzene), Madarász Iván elnök (komolyzene), Sugár Miklós (komolyzene), Tihanyi László (komolyzene), Szkárosi Endre (író), valamint a Universal Music Publishing EMB képviseletében Boronkay Antal szerepel.

Az Artisjus és jogelődjei elnöki tisztét 1907-től napjainkig sorrendben Herzfeld Viktor, Hubay Jenő, Huszka Jenő, Sándor Jenő, Heltai Jenő, Kadosa Pál, Bölöny György, Petrovics Emil, Lendvay Kamilló, Bródy János, Victor Máté és Madarász Iván töltötte be. Az 1949-ben született Madarász Iván számos szakmai elismerés, köztük az Erkel Ferenc-díj és a Bartók-Pásztory-díj birtokosa, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 1980 óta állandó oktató a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol 2002 óta egyetemi tanári rangban a zenetudományi és -elméleti tanszéken tanít. Az Artisjus vezetőségében végzett munka mellett a Magyar Zeneszerzők Egyesületének alapító és elnökségi tagja, valamint több zenei alapítvány kurátora.

Az Artisjus közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időszakban a szerzői jogdíj a magyar zenei alkotók kiemelten fontos bevételi forrásává vált. Évről-évre egyre több szerző részesül jogdíjfelosztásban az Artisjustól, 2015-ben összesen már több mint 17 ezer fő.

Szerző

"Aljas, abszurd" - Lejárató kampányt indított az Új Szó?

Alattomos, megalapozatlan vádaskodásra épülő kampányt indított a Magyar Közösség Pártja (MKP) és annak elnöke ellen az egyetlen magyar nyelven megjelenő szlovákiai napilap, az Új Szó - jelentette ki Berényi József, az MKP elnöke kedden Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján.

Berényi József a felvidéki magyar párt rendkívüli sajtótájékoztatóján egyebek mellett egy, az Új Szó hasábjain "Maga felé hajlik Berényi keze" címmel megjelent írásra reagált. Ebben a lap kétségbe vonja bizonyos magyarországi támogatások odaítélésének objektivitását, és megkérdőjelezi annak a folyamatnak a szakmaiságát, amelynek eredményeként felvidéki szervezetek megkapták a magyarországi támogatással járó nemzeti jelentőségű intézmények státuszát, valamint az újság azt sejteti, hogy ezek a szervezetek a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) döntését viszontszolgáltatással hálálják meg az MKP-nak.

Az MKP elnöke szerint a rendkívüli sajtótájékoztatót azért hívták össze, mert szerinte a rendszerváltoztatás óta nem volt példa arra, hogy olyan "aljas és alattomos" támadást indítsanak a felvidéki magyar párt ellen, mint azt - mint mondta - most a "Most-Híd napilapja" tette, amely politikai célok érdekében visszaél monopolhelyzetével.

"Négy héttel a parlamenti választások előtt, látva, hogy az MKP-nak van lehetősége visszakerülni a parlamentbe, az Új Szó aljas, alattomos és megalapozatlan vádaskodásba kezdett az MKP-val és személyemmel szemben"- jelentette ki Berényi, abszurdnak és egyértelműen politikai indíttatásúnak minősítve azokat az utalásokat, amelyek személyét úgy állítják be, mintha visszaélne a magyarországi támogatásokkal.

A nemzeti jelentőségű intézmények listájára a Máérten jelen lévő határon túli tagszervezetek tesznek javaslatot a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának felkérése alapján. Berényi hangsúlyozta: pártjuk mindig csak a helyi magyar közösséget szolgáló, arra pozitív hatást kifejtő, országos tevékenységű szervezeteket jelölt, annak alapján, hogy azok milyen tevékenységet folytatnak a közéletben, s ez már az érintett szervezetek listájából is egyértelmű.

Tavaly decemberben az MKP a következő felvidéki szervezeteket jelölte: a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezetet, a Csemadokot, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét (SZMPSZ), az egyetlen felvidéki magyar egyetemet, a révkomári Selye János egyetemet, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget, a Fórum Kisebbségkutató Intézetet, a két felvidéki magyar színházat, a révkomáromi Jókai Színházat és a kassai Tháliát, a Pro Civis polgári társulást, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségét, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségét, a Szlovákiai Magyar Írók Szövetségét, valamint a Szövetség a Közös Célokért Társulást.

"Semmi takargatnivalónk nincs" - szögezte le Berényi, hangsúlyozva: a lapban megjelent megalapozatlan állítások egyedüli célja az MKP-nak és személyének lejáratása. "Amíg csak alpári módon minősítették a munkámat, azt elfogadtam, de az már tűrhetetlen, hogy olyan állításokat tesznek, mintha anyagi visszaélésekre került volna sor részemről" - jelentette ki Berényi, hozzátéve: fontolóra veszik, hogy az ügyben jogi lépéseket is tegyenek.

Szerző

Rendkívüli kormányfői csúcsot tartanak a V4-ek

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a visegrádi négyek február 15-én Csehországban, amelynek fő témája a migrációs válság lesz - jelentette be Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a Twitter közösségi oldalon megjelent keddi bejegyzésében.

A négy visegrádi ország (V4) vezetői várhatóan megvitatják a schengeni határok védelmének a megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának a lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain.   

Bohuslav Sobotka már korábban közölte, hogy amennyiben a februári EU-csúcstalálkozóig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok egy B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU csúcstalálkozójára a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal kerül sor.

A közel-keleti menekültek százezrei jelenleg Görögországon, majd további balkáni országokon keresztül próbálkoznak bejutni Európába. Görögország és Törökország azt állítja, hogy a tengerpart hossza és tagozódása miatt lehetetlen a menekülthullámot megállítani. Az Európai Unió Törökországnak hárommilliárd eurós segélyt is megszavazott. Bohuslav Sobotka vasárnap kijelentette, hogy Törökország megfelelő rendészeti eszközökkel rendelkezik a menekülthullám megállítására, de eddig nem tette meg a szükséges erőfeszítéseket az EU és Törökország között ez ügyben kötött megállapodás teljesítésére.

"Törökország egyelőre nem teljesíti kötelezettségeit" - mutatott rá Sobotka. Szerinte a török hatóságok többnyire tétlenül nézik, hogy az embercsempészek hajókat szereznek be, és a tengeren Görögországba viszik a menekülteket.

A négy visegrádi ország vezetői legutóbb december elején Prágában találkoztak. A politikusok egyetértettek egyebek között abban, hogy elfogadhatatlan számukra bármiféle mini-schengeni övezet kialakítása.

A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.

Szerző
Frissítve: 2016.01.26. 15:13