Emléktáblát avattak Pap Vera tiszteletére (Fotók)

Publikálás dátuma
2016.01.26 18:58
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Emléktáblát avattak a tavaly elhunyt Pap Vera színművész tiszteletére kedden Budapesten, a XIII. kerületi Kárpát utca 24. szám alatt, ahol a Kossuth- és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész élt.

A Vígszínház színésznőjének emléktábláját a színház és a XIII. kerületi önkormányzat közösen helyezte el a ház falán, a táblát Tóth József polgármester avatta fel. "Vera az egyik legdrágább kollegánk volt, nap mint nap eszünkbe jut mindenről" - mondta Börcsök Enikő színművész, a Vígszínház társulatának tagja az emléktábla avatásán, felidézve: sok időt töltött együtt Pap Verával, rengeteg közös élményük van. Arról beszélt, hogy Pap Vera az utóbbi 10-15 évben a fiatalok felé fordult, fontos volt számára, hogy mindent, amit tudott, megtanítson nekik.

Mint mondta, Pap Vera rendkívüli ember, akinek, olyan gazdag élete volt, amilyen kevés művésznek adatik meg. "Rengeteg munkája mellett képes volt arra, hogy a hétköznapi emberekkel bármilyen közegben, bármikor találkozzon, beszélgessen, és nem mint színművésznő, hanem mint Pap Vera volt jelen" - fogalmazott Börcsök Enikő. Kiemelte, hogy a színésznőt mindig az egyszerűség és az őszinteség jellemezte. "Nagyon nagy öröm és büszkeség, hogy ismerhettük és a barátjának fogadott bennünket" - mondta Börcsök Enikő.

Szólt arról is, hogy a XIII. kerületi lakás az egyik otthona volt a színésznőnek, ahol akkor lakott, amikor munkája Budapestre szólította, "egyébként, ha tehette, az ideje nagy részét Szigligeten töltötte a férjével". Elmondta: Pap Vera nyughelye Szigligeten van, ezért is fontos a budapesti emléktábla.

Kováts Kriszta színművész, énekesnő Pap Vera osztálytársai nevében emlékezett a művészre. Arról beszélt, hogy Pap Vera csodálatos közösségi ember volt, mindig is a legjobbnak tartották az osztályból, nagyon becsülték és örültek a sikereinek.
A megemlékezésen a társulat tagjai, a művész pályatársai, köztük Törőcsik Mari, Gálffi László, Kútvölgyi Erzsébet, Halász Judit, Tordy Géza, Hegyi Barbara és Bezerédi Zoltán vettek részt.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Vígszínház vezető színésznője 59 éves korában hunyt el 2015. április 9-én.

Pap Vera a Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött, és azóta, 36 éve megszakítás nélkül volt a társulat tagja. Nevéhez olyan legendás alakítások fűződnek, mint a Szentivánéji álom Hermiája, Kornis Kozmájának Hédije, az Úri Muri Rozikája, Amadeus Konstanzája, a Cserepes Margit házassága című Fejes Endre-darab címszerepe, a Leonce és Léna Lénája, a Györgyike drága gyermek Györgyikéje, a Salemi boszorkányok Proktornéja, a Kurázsi mama Yvette-je, A revizor Polgármesternéje, Az ember tragédiája Évája, az Augusztus Oklahomában és a Mikve főszerepe.

Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Még főiskolás évei alatt kapta első főszerepét a Gábor Pál rendezte Angi Vera című filmben. Ezért a szerepért 1980-ban a chicagói filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1981-ben pedig a David di Donatello-díjat, amelyre egész életében büszke volt. Rövid idő alatt nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl is felfigyeltek tehetségére, szelíd bájára, szuggesztív drámai erejére.
Többek között játszott a Csapd le csacsi!, A névtelen vár, a Dögkeselyű, az Uramisten és a Roncsfilm című filmekben is.
A színésznő munkásságát számos díjjal ismerték el, 2013-ban Kossuth-díjat kapott "a nehéz női sorsot megjelenítő szerepek hiteles színpadi és filmes megformálásáért, a humoros, groteszk és drámai szerepekben egyaránt emlékezetes, maradandó művészi élményt nyújtó színészi játékáért".

Szerző

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO