Ezért szünteti be a kék számokat a Médiahatóság

A kék számok hívásdíjával kapcsolatos sokasodó fogyasztói panaszok miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elrendelte a kékszám-szolgáltatás megszüntetését - közölte a hatóság csütörtökön.

A tájékoztatás szerint a hatályos szabályozás ellenére a szolgáltató sokszor a hívó előfizetőkre hárította a hívó és a hívott előfizető között osztott díjas hívás teljes díját, a többfordulós szolgáltatói egyeztetések pedig eredménytelennek bizonyultak. A január közepén életbe lépett rendelet értelmében a hatóság a kék számokat fokozatosan vezeti ki, azok 2016. június 30-ától jövő év végéig díjmentes szolgáltatás számként, azaz zöld számként továbbra is használhatóak maradnak. Az átmeneti időszak után a számokra kiadott engedélyeket a hatóság 2017. december 31-ével végleg visszavonja - írják.

A rendelet tartalmazza továbbá, hogy a mobilszámok felosztását és az azonosítógazdálkodás szabályait az új mobilfrekvencia-tenderek eredményei alapján felül kellett vizsgálni és módosítani, így például nem oszthatók ki 60-as számok.

A technológiai fejlődés és az új alkalmazások megjelenése miatt módosulnak a helytől független elektronikus telefonszolgáltatás számok és a földrajzi számok használati feltételei is. A hatóság például visszavonhatja a hordozható számok használati engedélyét attól a szolgáltatótól, amelyik a számhordozás lebonyolításért felelős rendszerben nem teszi lehetővé a számhordozást az előfizetőknek - áll az NMHH tájékoztatásában.

Szerző

Tarlós: kivethetnek dugódíjat a Volán-buszokra

Publikálás dátuma
2016.01.28. 10:07
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az agglomerációs tömegközlekedés költségeit vállalja az állam, és bármilyen lassú is lesz az átalakítás folyamata, ebből az utazóközönség semmit nem fog megérezni - jelentette ki a főpolgármester csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Tarlós István közölte: a lebonyolítás legapróbb technikai részleteinek befejezéséig a főváros változatlan formában ellátja a szolgáltatást. Az agglomerációs tömegközlekedés kérdésében kezdettől fogva finanszírozási és nem szolgáltatási problémáról beszélünk - mondta. Hozzátette, hogy a tárgyalásokon elsőként azt vetette fel, hogy az állam biztosítsa az agglomerációs közlekedés fedezetét, de Orbán Viktor miniszterelnök a decemberi elvi megegyezéskor az átvétel mellett döntött. 

Tarlós István kitért arra is, hogy a kérdésben a főváros tud az állammal egyezkedni. A jelenlegi egyeztetési hangulat nem ilyen, de - mint mondta - kivethetik a jövőben bevezetendő dugódíjat az összes Volán-buszra, felszámíthatnak pénzt a buszfordulókért, továbbá megfontolhatják a "behajtási díj kivetését akár a MÁV-ra is". Szerencsére nem ebbe az irányba halad a dolog, de a fővárosnak is vannak adui - fogalmazott.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot. A főpolgármester ezzel kapcsolatban azt mondta: a javaslat figyelembe veszi a Budapest 2030 elnevezésű hosszú távú fejlesztési koncepciót, a Budapest 2020 elnevezésű integrált településfejlesztési stratégiát, valamint Budapest valamennyi tematikus fejlesztési programpontját. Budapest településszerkezete messzemenőkig alkalmas az olimpiai játékok megrendezésére - tette hozzá Tarlós István.

Ahogy lapunk tegnap megírta: Budapest visszaadta a kormánynak az agglomerációs közlekedés működtetését. A fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége szerdán fogadta el az erre vonatkozó előterjesztést. A javaslatban kimondták, amit Tarlós István már hónapok óta hangoztat: mivel az állam 2015-ben és 2016-ban nem biztosított forrást a szolgálgatáshoz, március 31-e után az elővárosi járatok működtetését visszaadják a kormánynak. Ha a határidő lejártáig nem történik meg az átadás-átvétel, akkor az állam és a főváros ideiglenes megállapodása értelmében Budapest a folyamat befejezéséig biztosítja a szolgáltatást, ennek költségeit viszont meg kell téríteni. Az előterjesztést, amelyet 19 igennel, 11 nem szavazat ellenében fogadtak el a képviselők a főpolgármester mellett Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Kocsis Máté tanácsnok jegyezte.

A közgyűlés előtt az MSZP-s Horváth Csaba arról beszélt, rosszabb lesz a szolgáltatás, ha a HÉV-vonalakat a csődközelben lévő MÁV fogja üzemeltetni. Bejelentette, pártja ismét benyújtja korábban ismertetett javaslatát, amely 4-ről 6 százalékra emelné a budapestiek által befizetett adó fővárosnál maradó részét. Ebből a közlekedési kiadások mellett a fejlesztéseket is finanszírozni tudnák.

Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint előkészítetlen és elfogadhatatlan javaslat került a közgyűlés elé, de ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a fideszes városvezetés és a kormány egy hónap alatt sem tudott "normális megállapodásra" jutni az elővárosi közlekedés átadásáról. Kiemelte, a Budapest környékére kijáró HÉV-et 70 százalékban a város közigazgatási határain belül használják, így kérdés, valóban fizeti-e ezt az állam.

Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere szerint is drágább és rosszabb szolgáltatást eredményez az agglomerációs közlekedés állami átvétele, amely a budapestieknek, a környéken élőknek és a magyar költségvetésnek is kárt okoz. A fővárosi közösségi közlekedést a széttagolás helyett tovább kellene egységesíteni. Az LMP-s Csárdi Antal perrel kényszerítené ki az államtól azt a 25-40 milliárd forintot, amellyel a tömegközlekedés működtetéséért a fővárosnak tartozik.

Vitézy Dávid, a BKK első vezérigazgatója szerint mindenki rosszul fog járni az elővárosi közlekedés átalakításával, ami óriási visszalépés. Ritkábbak lesznek a járatok, rosszabb a szolgáltatás, ráadásul mindez többe kerül majd az államnak és a fővárosnak. A színvonal romlását az előterjesztés egyik melléklete is előrevetíti - írta Vitézy Facebook-oldalán.

Szerző

Közpénzügyi hatóság alakul - Tiltakozik az ellenzék

Publikálás dátuma
2016.01.28. 09:53
Az új hivatal a NAV-ellenőröket is felügyelheti. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Célegyenesbe fordultak a könyvelőket, könyvvizsgálókat és adótanácsadókat felügyelő új, közpénzügyi hatóság kialakításának kormányzati munkálatai – értesült a kormányközeli Magyar Idők. Az Együtt szerint nincs szükség az új hivatal létrehozására, mivel nem a könyvelők, hanem "a fideszesek lopnak".

A létrejövő szervezet fő feladata a tervek szerint a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők, az okleveles adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzése lenne. A lap úgy tudja, az egység létrehozásának kormányzati teendőin már javában dolgoznak, így nincs különösebb akadálya annak, hogy a hatóság idővel megkezdje munkáját.

A Magyar Idők szerint az új hatóság majdani működése az állami felügyeleti funkciók megerősítését szolgálhatja, egyúttal komoly szerepet játszhat a feketegazdaság visszaszorításában. A kormány célja az új intézmény létrehozásával, hogy a megakadályozza a korábbi idők bank- és brókerbotrányainak, elszámolási visszaéléseinek, áfacsalásainak megismétlődését.

Az új hatóság számos teendőért, például a képzési követelmények meghatározásáért, a működési engedélyek kiadásáért és a hiányosságok feltárásáért felelhet. A könyvelési és más díjak figyelemmel kísérése, az irreális árverseny megfékezése szintén az elképzelhető feladatok között szerepel - olvasható a napilapban.

Együtt: nem a könyvelők, "a fideszesek lopnak"

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint nincs szükség újabb közpénzügyi hatóságra, mert azzal csak egy újabb vállalkozói kört tesznek függővé. A hatóság létrehozása ellen felszólaló pártelnök, Szigetvári Viktor csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Magyarországon nem a könyvelők, hanem a fideszesek lopnak, az új hivatal pedig a nemzeti dohányboltok után a nemzeti adótanácsadók rendszerének előkészítését jelenti. A könyvelői piac jelenleg is számos ponton ellenőrizhető, ha egy adótanácsadó adócsalásban segédkezik, az ellen az állam most is fel tud lépni - jelentette ki.

Szerző
Frissítve: 2016.01.28. 13:16