oktatás;tanárok;nyílt levél;Herman Ottó Gimnázium;Teleki Blanka Gimnázium;

2016-01-29 06:03:00

Tanárok: sürget az idő!

Újabb nyílt levelet küldtek a kormánynak a közoktatás állapota miatt a Miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanárai, ezúttal közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnöknek, Balog Zoltán oktatásért felelős miniszternek és Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárnak címezve. 

Első, az oktatás rendszerszintű problémáit összefoglaló levelüket még tavaly novemberben küldték meg az oktatásirányításnak a miskolciak, ám mivel arra nem kaptak választ, január 6-án nyilvánossá tették, s az elmúlt három hétben több mint 24 ezren - köztük mintegy 300 iskola - biztosították támogatásukról a tanárokat, akik megtörték a csendet.

Látván a nyílt levél országos támogatottságát, "igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak" - olvasható a második levélben, amelyben arra kérik a címzetteket, támogassák a pedagógustársadalmat az "áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában." A levélben ezúttal problémahalmazokban vázolták a legégetőbb gondokat, s azt kérik, hogy azok mindegyikével foglalkozzon a közoktatási kerekasztal, amelynek létrehozására Balog miniszter tett ígéretet.

Az első halmaz a "túlzott központosítás". Mint ismert, a legtöbb állami iskolának jelenleg a Klik a fenntartója és a helyi önkormányzat a működtetője, ez pedig gyakran fennakadásokat okoz még a kréta vagy villanykörte beszerzésénél is. A tanárok azt szeretnék, hogy szűnjön meg a kettős irányítás, és az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket. Balog egyébként a minap ígéretet tett arra is, hogy szeptembertől egyfajta igazgatói bankkártyát kapnak majd az intézményvezetők a kisebb kiadások fedezésére. Az viszont az eddigi kormányzati nyilatkozatokból világosan kitűnik: a bürokrácia fellegváraként működő Klik felszámolásában nem gondolkodnak.

A levélben szó esik még a rövid idő alatt levezényelt, egymással nem koherens változtatásokról (pl. elkapkodott módosítások az érettségiben), az ellehetetlenülő kompetenciafejlesztésről (túlzsúfolt tananyag, magas óraszámok), a tanárokat sújtó túlzott adminisztrációról, ami az érdemi tanítói munka rovására megy), valamint a bérekről (a levélírók hangsúlyozzák: nem a tanári bérezés a rendszer legnagyobb problémája) és a kerekasztal létrejöttének támogatásáról. "Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét!" - zárták soraikat.

Balog a napokban elismerte: a rendszer átalakításánál "kicsit túltolták a biciklit", ám beszédes, hogy ennek felismerése csak azután történt meg, hogy a miskolciak kiállása nyomán országos tiltakozás bontakozott ki. Czunyiné január elején még úgy nyilatkozott, a tanárok levelében megfogalmazottakkal kapcsolatban ő nem tartja magát illetékesnek. Lázár János eztán keményen megfeddte a pedagógusokat, szerinte, ha a gyerekek teljesítménye romlik, a tanárok munkája is "kérdéses"; jelezte azt is, nem a tanárok fogják megmondani, ki legyen az iskola fenntartója. S közben minden, az ügyben nyilatkozó kormányzati szereplő szájából hallhattuk: a tanárok bére nő, ne legyenek elégedetlenek. Nem vitás: mindez a megmozdulás hiteltelenítése érdekében történt.

Nem jött össze; nem sikerült lehalkítani a tanárok hangját, akik Miskolcon jövő hét szerdára fáklyás felvonulást is szerveznek, közben a nyílt levél támogatóinak száma napról napra töretlenül növekszik. Az MSZP parlamenti vitanapot kezdeményez a közoktatás állapotáról.