Tanárok: sürget az idő!

Újabb nyílt levelet küldtek a kormánynak a közoktatás állapota miatt a Miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanárai, ezúttal közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnöknek, Balog Zoltán oktatásért felelős miniszternek és Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárnak címezve. 

Első, az oktatás rendszerszintű problémáit összefoglaló levelüket még tavaly novemberben küldték meg az oktatásirányításnak a miskolciak, ám mivel arra nem kaptak választ, január 6-án nyilvánossá tették, s az elmúlt három hétben több mint 24 ezren - köztük mintegy 300 iskola - biztosították támogatásukról a tanárokat, akik megtörték a csendet.

Látván a nyílt levél országos támogatottságát, "igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak" - olvasható a második levélben, amelyben arra kérik a címzetteket, támogassák a pedagógustársadalmat az "áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában." A levélben ezúttal problémahalmazokban vázolták a legégetőbb gondokat, s azt kérik, hogy azok mindegyikével foglalkozzon a közoktatási kerekasztal, amelynek létrehozására Balog miniszter tett ígéretet.

Az első halmaz a "túlzott központosítás". Mint ismert, a legtöbb állami iskolának jelenleg a Klik a fenntartója és a helyi önkormányzat a működtetője, ez pedig gyakran fennakadásokat okoz még a kréta vagy villanykörte beszerzésénél is. A tanárok azt szeretnék, hogy szűnjön meg a kettős irányítás, és az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket. Balog egyébként a minap ígéretet tett arra is, hogy szeptembertől egyfajta igazgatói bankkártyát kapnak majd az intézményvezetők a kisebb kiadások fedezésére. Az viszont az eddigi kormányzati nyilatkozatokból világosan kitűnik: a bürokrácia fellegváraként működő Klik felszámolásában nem gondolkodnak.

A levélben szó esik még a rövid idő alatt levezényelt, egymással nem koherens változtatásokról (pl. elkapkodott módosítások az érettségiben), az ellehetetlenülő kompetenciafejlesztésről (túlzsúfolt tananyag, magas óraszámok), a tanárokat sújtó túlzott adminisztrációról, ami az érdemi tanítói munka rovására megy), valamint a bérekről (a levélírók hangsúlyozzák: nem a tanári bérezés a rendszer legnagyobb problémája) és a kerekasztal létrejöttének támogatásáról. "Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét!" - zárták soraikat.

Balog a napokban elismerte: a rendszer átalakításánál "kicsit túltolták a biciklit", ám beszédes, hogy ennek felismerése csak azután történt meg, hogy a miskolciak kiállása nyomán országos tiltakozás bontakozott ki. Czunyiné január elején még úgy nyilatkozott, a tanárok levelében megfogalmazottakkal kapcsolatban ő nem tartja magát illetékesnek. Lázár János eztán keményen megfeddte a pedagógusokat, szerinte, ha a gyerekek teljesítménye romlik, a tanárok munkája is "kérdéses"; jelezte azt is, nem a tanárok fogják megmondani, ki legyen az iskola fenntartója. S közben minden, az ügyben nyilatkozó kormányzati szereplő szájából hallhattuk: a tanárok bére nő, ne legyenek elégedetlenek. Nem vitás: mindez a megmozdulás hiteltelenítése érdekében történt.

Nem jött össze; nem sikerült lehalkítani a tanárok hangját, akik Miskolcon jövő hét szerdára fáklyás felvonulást is szerveznek, közben a nyílt levél támogatóinak száma napról napra töretlenül növekszik. Az MSZP parlamenti vitanapot kezdeményez a közoktatás állapotáról.

Szerző

Tarlós szerint van aduja

Publikálás dátuma
2016.01.29. 06:00
Itt valaki fizetni fog FOTÓ: NÉPSZAVA
Nem akar túl sokat foglalkozni az agglomerációs tömegközlekedés átadása kapcsán megfogalmazott ellenzéki kritikákkal, ezek ugyanis Tarlós István szerint nem tartalmaznak sok konkrétumot, inkább általános riogatásnak számítanak. A Kossuth Rádió tegnap reggeli műsorában a főpolgármester megismételte, nem mondta, nem is akarja, hogy megvonják a nyugdíjasoktól a fővárosi utazási kedvezményeket, de szeretné, ha a kormány kifizetné az emiatt keletkező 9 milliárdos veszteséget. Az MSZP-s Horváth Csaba szerint felvetésével Tarlós, ha esetlenül is, a főváros érdekeit próbálta védeni.

Bármilyen lassú lesz is az agglomerációs tömegközlekedés átalakítása, az utazóközönség ebből semmit nem fog megérezni. Tarlós István legalábbis ezzel nyugtatta tegnap a HÉV-en, illetve a főváros határán kívülre BKV-busszal közlekedőket a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A főpolgármester megismételte: az elővárosi járatok költségeit vállalja az állam, és az átadás-átvétel legapróbb technikai részleteinek befejezéséig a főváros változatlan formában ellátja a szolgáltatást. Az agglomerációs tömegközlekedés kérdésében kezdettől fogva finanszírozási és nem szolgáltatási problémáról beszélünk - fogalmazott Tarlós, aki saját bevallása szerint kezdetben azt kérte a kormánytól, biztosítsák a működtetéshez szükséges összeget, de Orbán Viktor a decemberi elvi megegyezéskor az átvétel mellett döntött.

Hatályos törvény értelmében az agglomerációs közlekedést az állam kötelessége biztosítani - emlékeztetett a főpolgármester. Hozzátette, egyesek a jogszabály fölé helyezik a szokásjogot. A "közlekedési múzeumba helyezett" Vitézy Dávid is keményen bírálta a miniszterelnököt, hiszen az általa aláírt megállapodásban is az szerepel, hogy az agglomerációs közlekedést az államnak ki kell fizetni, amit nem tettek meg.

Ellenzéki kritikákkal nem foglalkozik

Az agglomerációs tömegközlekedés átadása kapcsán megfogalmazott ellenzéki kritikákkal nem akar túl sokat foglalkozni, ezek ugyanis nem tartalmaznak sok konkrétumot, inkább általános riogatásnak számítanak. A tamáskodóknak azt üzente, a kérdésben a főváros tud az állammal egyezkedni. Bár ilyesmire most nincs szükség, de ha kell, a jövőben bevezetendő dugódíjat kivethetik az összes Volán-buszra, felszámíthatnak pénzt a városhatáron megépítendő a buszfordulókért, továbbá megfontolhatják a "behajtási díj kivetését akár a MÁV-ra is". Szerencsére nem ebbe az irányba haladnak az egyeztetések, de a fővárosnak is vannak adui.

Túl azon, hogy kérik az agglomerációs közlekedés tavalyról elmaradt finanszírozását, azt javasolják: ugyanúgy lebonyolítanák a szolgáltatást, mint eddig, és az állam a Volánnak kifizetné az agglomerációs buszközlekedést. Az sem biztos, hogy a HÉV-eket állami tulajdonba kell adni, lehet, hogy jobb lenne, ha ezeket csak használatba adná a főváros. Erről még a múlt pénteki Budapestinfón beszélt Tarlós, aki mindezt tárgyalópartnerének, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek is fel akarja vetni.

A múlt heti főpolgármesteri tájékoztatón még az hangzott el, ha az állam átveszi az összes HÉV-vonalat, azzal átveszik a csepeli HÉV-et is, ami viszont nem megy ki az agglomerációba, így ez is egy olyan technikai probléma, amire még megoldást kell keresni. Szerdán viszont kiderült, hogy a csepeli HÉV-et villamosra cserélnék, és a nyomvonal Boráros téri részét felszámolnák. A terv a fővárosi közgyűlés által támogatott 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszín-kiválasztási javaslat része. A PM felháborítónak tartja, hogy az érintett kerületi lakosokat meg sem kérdezve döntöttek a vonal megszüntetéséről, ezért internetes aláírásgyűjtést kezdett a csepeli HÉV megszüntetéséről szóló fővárosi közgyűlési rendelet ellen.

Semmit nem akar az idősektől elvenni

Egyesek úgy tesznek, mintha rajta kapták volna, amint "vizet önt a macska tejébe". Pedig Tarlós nem azt mondta, hogy vegyék el a nyugdíjasoktól a fővárosi utazási kedvezményeket, hanem, azt hogy vizsgálják felül. Mert szép, "hogy az állam hoz egy törvényt, de akkor fizesse is ki az abból keletkező 9 milliárd forintos veszteséget". A városvezető a 65 éven felüliek díjmentessége kapcsán tegnap arra figyelmeztetett, "olyan nincs, hogy én valakinek szólok, vegyen a gyerekemnek egy ruhát, aztán nem fizetem ki".

Amióta a főpolgármester bejelentette, rákényszerülhetnek, hogy a kormánynál felvessék a díjmentesség kérdését, nem csitul a vita. Tarlós a múlt pénteki Budapestinfón jelezte, ő is elmúlt 65 éves, de a kenyeret, a tejet, a parizert nem kapja ingyen. "Az rendben van, hogy legyen valamilyen kedvezmény, de az ingyenesség - amikor a fővárosnak ilyen pénzügyi keretek között kell mozognia - átgondolandó, üres kaszából nem lehet közlekedést finanszírozni" - fogalmazott. Elismerte, a díjmentesség kérdéséhez a főváros nem tud hozzányúlni. A kormánynak viszont megüzente, nem ördögtől való azon elgondolkodni, hogy a finanszírozás további szűkítése mellett a díjkedvezmények kérdése is előbb-utóbb felmerülhet. Az ingyenes utazási lehetőség eltörlése nagyjából 1,7 millió embert érintene.

A kormány gyorsan reagált a felvetésre, a Kormányzati Tájékoztatási Központ még aznap délután mindenkit megnyugtatott: nem lesz változás. A 65 év felettiek ingyenes utazásának biztosítását törvény szabályozza, a kormánynak pedig nincs szándékában az erre vonatkozó jogszabály módosítását kezdeményezni. A főpolgármester néhány órával későbbi közleményében erre úgy reagált, örül, hogy a kormány megerősítette, törvény írja elő a díjmentesség biztosítását a 65 év felettieknek a tömegközlekedésben, mert eszerint az államnak biztosítania kell annak 9 milliárd forintos éves költségét. A szerdai közgyűlésen pedig közölte, soha nem javasolta, hogy vonják meg a nyugdíjasoktól a fővárosi utazási kedvezményeket. Semmit nem akar az öregektől elvenni, azt akarja, hogy valaki fizesse a kedvezményeket.

A 9 milliárd szinte semmire sem lenne elég, hiszen a BKV működtetéséhez 45 milliárd hiányzik - reagált lapunknak a kormány múlt heti üzenetére Horváth Csaba. Az MSZP fővárosi képviselője kevéssé bízik abban, hogy Orbánék valóban átutalják ezt az összeget, mert évek óta alig adnak pénzt a közösségi közlekedés működtetésére. 2011-ben még 76 milliárd forinttal finanszírozta az állam a BKV-t, most 37 milliárdot adnak, ami a következő két év alatt 31 milliárd forintra csökken. Az idős emberek kedvezményének megvonása nem lehet megoldás, de az ellenzéki politikus szerint elgondolkodtató, hogy a főváros olyan összegért könyörög a kormánynak, amit egyébként iparűzési adóban egyetlen nap alatt befizet a költségvetésbe. A 65 év felettiek "tisztességes nyugdíj helyett kapják a bérletet", amelyért csak akkor lehetne tőlük pénzt kérni, ha az állam becsülettel megfizetné a korábban ledolgozott éveiket.

Horváth nem tartja túl ízlésesnek a főpolgármester felvetését, hiszen az ő fizetésével, szolgálati autójával nem szabadna ilyet mondani. Tarlós ugyanis "nem azt a parizert eszi", mint az átlagnyugdíjból élők. Ennek ellenére a kijelentéssel, ha esetlenül is, a főváros érdekeit védte. Orbán csak az erőből ért, ha a városvezető már korábban "megszorongatta" volna, decemberben nem "vágják hátába a kést". De Tarlós eddig szinte semmi ellen nem tiltakozott, nem emelt szót, amikor elvitték a főváros vagyonát. A BKV finanszírozása kapcsán viszont "bekeményített és lám, azóta Lázár János kancelláriaminiszter is másképpen beszél róla, illetve Budapestről. Ha a főpolgármester maga mögé szervezné a város lakóit, szövetségesül megnyerné az agglomerációs települések vezetőit, kikövetelhetné, ami a fővárosnak jár. Akár a kormányt is meg tudná bénítani. Ám mostanáig túl szelíd volt, ezért gondolta úgy Orbán, hogy kedve szerint "kivéreztetheti" Budapestet - fogalmazott az MSZP fővárosi képviselője, aki máskor is szívesen venné, ha a főpolgármester határozottan Budapest mellé állna a kormánnyal szemben.

Horn Gyula találmánya

A szépkorúak utazási kedvezményét vélhetően politikai megfontolásokból még a rendszerváltozás előtt vezette be a Németh-kormány. Attól kezdve a hetven év felettiek ingyenesen utazhattak buszon, villamoson és vasúton. Az egykori szocia­lista miniszterelnök, Horn Gyula 1997 szep­temberében jelentette be, hogy a következő év január 1-től mindenki ingyen veheti igénybe a közösségi közlekedést, aki betöltötte a 65-öt. Horn először a Budapest Sportcsarnokban rendezett MSZP-s nyugdíjas-találkozón hozta szóba ennek lehetőségét, igaz, akkor csak mint távlati célt. Ezt követően viszont az MTV1 vezető újságíróinak adott interjújában már közölte, 1998 első napjától a 65 év fölöttiek ingyenesen utazhatnak a MÁV összes vonalán. Az év öt hónapjában a Malév járatain is ingyen, korlátozás nélkül lesz lehetséges az utazás e korosztály számára. Az év többi hónapjában ezt az utassűrűség határozza meg. Folynak a tárgyalások a BKV-val, és kilátásban van hasonló megállapodás a Volán Rt.-vel is. A kedvezményes utazási lehetőségek kiterjesztése kapcsán Horn úgy fogalmazott: az "elsősorban erkölcsi kérdés volt, mert a nyugdíjasok, akik a rendszerváltásért a legnagyobb áldozatot hozták, megérdemlik, hogy egy picit javítsunk a nehéz helyzetükön". Ha repülőn nem is, de a földön azóta is ingyen utaznak az idős emberek Magyarországon. Az uniós állampolgárok is.

Az Európában csaknem egyedülálló juttatás eddig minden "ötletelést" túlélt, pedig Gyurcsánytól Bajnain át az Orbán-kormányig sokan mérlegelték annak szűkítését. A második Orbán-kormány idején született olyan tervezet, amely szerint a 65 év felettiek ingyenes utazási lehetősége csak a csúcsidőn kívüli napszakokban maradt volna meg. 2012-ben eltörölték a kedvezményt, ám rövid időn belül kiderült, gépelési hiba történt és minden maradt a régiben. Ezt a politikailag kockázatos lépést egyetlen kormány sem merte megtenni.

Ceglédi: hamar elcsendesülnek a látszatkonfliktusok
Tarlós keresi a támadási felületet, hogy bebizonyítsa: Budapest nehéz anyagi helyzetéről nem a főváros és nem a főpolgármester tehet - kommentálta a helyzetet Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint bár a döntés nem Tarlós kezében van, a főpolgármester bizonyítani akarja, hogy nem egy "fideszes mameluk", azaz kiáll a fővárosért, így elnyerve a nem Fidesz-szavazók támogatását is. Igaz, eddig a legdurvábbnak látszó konfliktusok is hamar elcsendesültek a kormány és közte, a legutóbbi hírek szerint akár Habony Árpád segítségével is - tette hozzá. A Fidesz 2010. óta próbálja bebizonyítani, hogy nincs szükségük megszorításokra, ezért is igyekeztek azonnal tagadni a kedvezmények eltörlését. Orbán Viktorék hatalomra kerülésük óta igyekeznek az állam kezét "meghosszabbítani", ebbe a logikába nem fér bele egy differenciáltabb szempontokat és piaci igényeket is érvényesítő kedvezményrendszer. Nehéz megmondani, pontosan milyen mértékben hatna a népszerűségükre egy ilyen intézkedés: ez nyilván attól is függ, hogy az ingyen utazást teljesen eltörölnék, vagy valamilyen mértékű kedvezmény azért fennmaradna. Ceglédi szerint ugyanakkor hiába lehetnek olyan Fidesz-szavazók, akik esetleg szimpatizálnának egy ilyen lépéssel, a teljes kormánypárti szavazótáborban nekik nincs olyan súlyuk, hogy a kormánypárt emiatt ujjat húzzon a nyugdíjasokkal.
Z.Á.



Szerző

Hat nappal a beiktatása után lemondott a miniszter

Hat nappal beiktatása után lemondott a horvát veteránügyi miniszter, miután a helyi média hírül adta, hogy törvénysértést követett el, mert nem azt a címet jelölte meg állandó lakhelyéül, ahol valójában lakik.

Miro Crnoja a sajtó szerint valószínűleg azért jelölt meg hamis lakhelyet, hogy kibújjon az adófizetés alól. Korábban ráadásul erőszakos cselekmények elkövetése miatt is többen feljelentést tettek ellene. A miniszter újságíróknak azt mondta: azért mondott le, mert nem akart több kárt okozni a kormánynak és a miniszterelnöknek. Tihomor Oreskovic miniszterelnök megköszönte az emberek türelmét, és újságíróknak azt mondta: elfogadta a miniszter lemondását, és mint veterán honvédőnek megadják neki azt a tiszteletet, hogy alaposan járjanak el az ügyében. "Ez a tárca nagyon fontos számomra, és jó embert fogunk találni az élére" - tette hozzá.

Miro Crnoját a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelölte a miniszteri posztra. Már beiktatása előtt azzal borzolta a kedélyeket, hogy jelezte, létrehozza a "nemzetárulók regiszterét". E kijelentését később visszavonta.

A miniszter lemondását az ellenzék is követelte. Zoran Milanovic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: amennyiben a miniszterelnök huszonnégy órán belül nem váltja le a veteránügyi minisztert, a szociáldemokraták bizalmatlansági szavazást indítanak ellen. Az SDP már szerdán aláírásgyűjtésbe kezdett a parlamentben. Az indítványt pedig csütörtökön, még a miniszter lemondása előtt, benyújtotta az országgyűlésnek. 

Miro Crnoja a botrány kirobbanása után jelezte: semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy egy olyan samobori illetőségű címet jelölt meg állandó lakhelyéül, ahol mindössze egy fakunyhó található, miközben valójában Zágráb egyik külvárosában él feleségével és négy gyermekével. Elmondása szerint a telket 2009-ben Samobor városától kapta, a délszláv háborúban tett szolgálatiért, hogy családi házat építsen rajta. Kijelentette: azért oda jelentkezett be, hogy könnyebben tudja intézni az építéshez szükséges papírokat. A sajtó ugyanakkor kiderítette, hogy Crnoja soha nem kért a várostól építési engedélyt, viszont kedvezményes hitelt is kapott a házépítésre. A miniszter újságíróknak korábban azt mondta: lekötötte az erre a célra felvett kölcsönt, és rendszeresen fizeti a részleteket. De akár földkörüli útra is költhetné, hisz az már az övé - tette még hozzá. Sajtóértesülések szerint azonban a hitel célirányos, és három éven belül fel kellett volna használnia. 

A Vecernji List című napilap csütörtökön arról írt: Crnoja a hamis lakcím bejelentésével mindössze törvénysértést követett el, ugyanakkor ha kiderül, hogy az adófizetés alól is ki akart bújni, az már bűncselekménynek számít. Horvátországban a bérek és a nyugdíjak után adót és pótadót is kell fizetni. A pótadó mértékét minden esetben az önkormányzatok határozzák meg, és ők is rendelkeznek felette. Zágrábban ez az illeték 18, míg Samoborban 0 százalék.  Crnoját korábban erőszakos cselekmények elkövetése miatt többen fel is jelentették, egy esetben három napot előzetes letartóztatásban is töltött. 

A minisztert 2008-ban, 40 éves korában, poszttraumatikus stressz-szindrómával rokkantnyugdíjba küldték. Tíz nappal azelőtt, hogy megválasztották volna miniszternek, orvosnál járt, ahol azt mondta, hogy már sokkal jobban van; és erről igazolást is szerzett - írta a Vecernji List.

Szerző