TV2: sorra jönnek a Fidesz-káderek?

Publikálás dátuma
2016.01.29. 06:07
FOTÓ: Tóth Gergő
A közmédia egyik legnagyobb beszállítója, Halkó Gabriella lett a TV2 gazdagsági és stratégiai igazgatója – tudta meg az Index. 

Halkó akkor vált ismertté, amikor Jáksó László és Habony Árpád irányítása alatt cége gyártotta a köztévé hatalmasat bukó, Marslakók című sorozatot több mint 840 millió közpénzből. A Habony-közeli műsorgyártó kinevezése azért is érdekes, mert az átalakuló TV2 Andy Vajna által kinevezett vezérigazgatója, Dirk Gerkens korábban azt mondta: a csatorna független lesz, a Fidesz és a kormány befolyásától mentesen fog működni, ő pedig szabad kezet kapott a filmügyi kormánybiztostól a csatorna élén. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nemrégiben kiderült: a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly 400 millió forint értékben kötött kommunikációs szerződéseket a csatornával. 

Nem tudni, Gerkens szerint miért Jáksó volt élettársa a legalkalmasabb a gazdasági igazgatói posztra, bár az tény, hogy Apropó Kft.-je gyártja többek közt a köztévé Ridikül című műsorát: a produkció költsége epizódonként 3,4 millió forint, ami az Index forrásai szerint a piaci ár nagyjából háromszorosa, hiszen a díszlet állandó, a műtermet pedig az MTVA biztosítja. A beszélgetős műsor összesen több mint 1,5 milliárdba került eddig az adófizetőknek. Az Apropó emellett a Noé barátai – Minden, ami állat című magazinműsort gyártja, 38 epizódot összesen 70 millió forintért. A hetekben derült ki az is, hogy ettől az évtől már Halkó cége gyárthatja a köztévé eurovíziós hazai válogatóműsorát, A Dalt. Az Apropó ezelőtt sosem gyártott élő showműsorokat, a becslések szerint 200-210 millió forintért. Jáksó ex-élettársának cégei összesen 2,7 milliárd forint értékben kötött szerződéseket a köztévével 2011 óta.

Új igazgató az M4 Sporton
Január 5-e óta Héder Barna az M4 Sport új sportigazgatója - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Héder pályafutását a Magyar Televízióban kezdte, később a magyar nyelvű Eurosport alapítója, majd az RTL Klub sportfőszerkesztője volt. A köztévé sportcsatornájánál az "idei évben megnövekvő feladatok miatt" hozták létre az új pozíciót.

Szerző
Frissítve: 2016.02.01. 17:37

LMP: ez maga a lopás

Bűnszervezetben, a minisztériumok részvételével csalják el az LMP szerint Magyarországon az uniós forrásokat. A párt antikorrupciós képviselője Lázár János kormányinfójához hasonló sajtótájékoztató-sorozatot indított, amelyen a kormánypártokhoz köthető korrupciós ügyek bemutatását ígéri. Hadházy Ákos a jelenkori magyar történelem legnagyobb volumenű bűncselekményeként beszélt csütörtöki tájékoztatóján arról, hogy - mint a Népszavának is elmondta - az uniós pénzek nagy részét ellopják.

Az LMP-s politikus elsősorban a Miniszterelnökséget és az Emberi Erőforrások Minisztériumát nevezte meg, amelyek már a pályázatokat is úgy írják ki a 12 ezermilliárd forintnyi uniós forrás nagy részének elosztására, hogy már megvannak a lebonyolító cégek. A bűnszervezet másik "csápja" a politikus szerint a résztvevő cégek, amelyeknek "házalniuk" kell az önkormányzatoknál, szervezeteknél a projektekkel. Hadházy az általa alibi közbeszerzéseknek nevezett folyamatokra példaként az Öveges-programot, vagy a Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének korábbi tulajdonában álló cég beruházásait hozta, de lapunknak kiemelte a Farkas Flóriánhoz köthető Híd a munka világába elnevezésű szövetkezet körül kialakult botrányt is. Állítását egy hangfelvétel leiratával is nyomatékosította. A felvételen Ács Rezső szekszárdi polgármester és jelenlegi tanácsadója, Máté Péter korábbi fideszes képviselő beszélget egy 2012-es városi frakcióülésen, amelyen Hadházy még fideszes képviselőként volt jelen.

A beszélgetés során Ács elmondja a "bűnszervezet" lényegét: úgy osztják el az uniós támogatásokat, hogy megjelenik egy cég, azt mondja, mindent elintéz a papírmunkától a pályázat elnyeréséig, cserébe azt kéri, ő lehessen a kivitelező, ha pedig nem kell az ajánlat, megy a következő városba. A beszélgetés során egy szekszárdi óvodabővítési beruházásról is szó esik. Ennek költsége mintegy 66 millió forint lett volna, ám végül 130 millióért építtette meg az önkormányzat - mondta a politikus. Körülbelül egy évre való anyagom van, de sajnos szinte mindennap lehet találni újakat – fejtegette lapunknak Hadházy, aki szerint a sajtótájékoztatók célja az, hogy a közvélemény rájöjjön ezek nem véletlen esetek, ez maga a rendszer.

Közben a Demokratikus Koalíció szerint a fideszesek azt a pénzt is ellopják, amit az Európai Unió a korrupció felderítésére szánt. Azok beszélnek korrupcióról, akik minden idők legkorruptabb kormányzását követték el, és nemzeti vagyonnal együtt a hazánkat illető uniós pénzeket is lenyúlták - reagált a a DK és az LMP nyilatkozataira a kormánypárt.

Szerző

Tanárok: sürget az idő!

Újabb nyílt levelet küldtek a kormánynak a közoktatás állapota miatt a Miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanárai, ezúttal közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnöknek, Balog Zoltán oktatásért felelős miniszternek és Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárnak címezve. 

Első, az oktatás rendszerszintű problémáit összefoglaló levelüket még tavaly novemberben küldték meg az oktatásirányításnak a miskolciak, ám mivel arra nem kaptak választ, január 6-án nyilvánossá tették, s az elmúlt három hétben több mint 24 ezren - köztük mintegy 300 iskola - biztosították támogatásukról a tanárokat, akik megtörték a csendet.

Látván a nyílt levél országos támogatottságát, "igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak" - olvasható a második levélben, amelyben arra kérik a címzetteket, támogassák a pedagógustársadalmat az "áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában." A levélben ezúttal problémahalmazokban vázolták a legégetőbb gondokat, s azt kérik, hogy azok mindegyikével foglalkozzon a közoktatási kerekasztal, amelynek létrehozására Balog miniszter tett ígéretet.

Az első halmaz a "túlzott központosítás". Mint ismert, a legtöbb állami iskolának jelenleg a Klik a fenntartója és a helyi önkormányzat a működtetője, ez pedig gyakran fennakadásokat okoz még a kréta vagy villanykörte beszerzésénél is. A tanárok azt szeretnék, hogy szűnjön meg a kettős irányítás, és az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket. Balog egyébként a minap ígéretet tett arra is, hogy szeptembertől egyfajta igazgatói bankkártyát kapnak majd az intézményvezetők a kisebb kiadások fedezésére. Az viszont az eddigi kormányzati nyilatkozatokból világosan kitűnik: a bürokrácia fellegváraként működő Klik felszámolásában nem gondolkodnak.

A levélben szó esik még a rövid idő alatt levezényelt, egymással nem koherens változtatásokról (pl. elkapkodott módosítások az érettségiben), az ellehetetlenülő kompetenciafejlesztésről (túlzsúfolt tananyag, magas óraszámok), a tanárokat sújtó túlzott adminisztrációról, ami az érdemi tanítói munka rovására megy), valamint a bérekről (a levélírók hangsúlyozzák: nem a tanári bérezés a rendszer legnagyobb problémája) és a kerekasztal létrejöttének támogatásáról. "Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét!" - zárták soraikat.

Balog a napokban elismerte: a rendszer átalakításánál "kicsit túltolták a biciklit", ám beszédes, hogy ennek felismerése csak azután történt meg, hogy a miskolciak kiállása nyomán országos tiltakozás bontakozott ki. Czunyiné január elején még úgy nyilatkozott, a tanárok levelében megfogalmazottakkal kapcsolatban ő nem tartja magát illetékesnek. Lázár János eztán keményen megfeddte a pedagógusokat, szerinte, ha a gyerekek teljesítménye romlik, a tanárok munkája is "kérdéses"; jelezte azt is, nem a tanárok fogják megmondani, ki legyen az iskola fenntartója. S közben minden, az ügyben nyilatkozó kormányzati szereplő szájából hallhattuk: a tanárok bére nő, ne legyenek elégedetlenek. Nem vitás: mindez a megmozdulás hiteltelenítése érdekében történt.

Nem jött össze; nem sikerült lehalkítani a tanárok hangját, akik Miskolcon jövő hét szerdára fáklyás felvonulást is szerveznek, közben a nyílt levél támogatóinak száma napról napra töretlenül növekszik. Az MSZP parlamenti vitanapot kezdeményez a közoktatás állapotáról.

Szerző