Trükkel esik az adósság - Így tüntettek el 427 milliárdot

Publikálás dátuma
2016.01.29. 06:26
Kérdés, hogy az aranyrudak és dollárkötegek mellé mikor kerül be a jegybanki trezorba a kínai renminbi FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A brüsszeli pénzek elmaradása miatt, illetve az év végi csökkenő adósságráta elérése érdekében volt szükség a kormányzati betétállomány nagymértékű apasztására decemberben. Ezzel magyarázta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, hogy 2015-ben ismét csak trükközéssel sikerült csökkenteni a GDP arányos államadósságot.

Lassan megszokottá vált, hogy az elmúlt esztendők során mindig csak egyetlen napon, december 31-én, akkor is csak néhány órára felelt meg Magyarország a maastricht-i kritériumok közül annak, hogy minden év utolsó napján alacsonyabbnak kell lennie a GDP arányos államadósságnak, mint egy esztendővel korábban. A tapasztalatok szerint ezt a követelményt - amelyet rögzít az Alaptörvény is - csak különböző pénzügyi trükkök árán sikerült teljesíteni. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az előírás teljesítése nem a valóságos gazdasági folyamatok eredménye, mint az, hogy az új esztendő első napjaiban mindig hirtelen megugrik az adósság. (2015 végén egyetlen hét alatt 427 milliárd forint adósságot tüntettek el.)

Barcza György a - lapunk által is felemlegetett - trükközés vádja ellen úgy védekezett, hogy az ÁKK minden lépése jogszerű volt. Akkor, vagyis 2015 decemberében összesen 1188 milliárd forint értékben csökkent az adósságszint, és mérséklődött a kormány kincstári egységszámláján lévő pénz is. Az ÁKK vezérigazgatója mindezt annak a számlája írta, hogy nem tervezhető módon érkeznek az uniós pénzek, még jelenleg is 560 milliárd forintra várunk, ami önmagában a GDP 1,7 százalékát teszi ki. Az adósságpálya csökkenő mértékét csak úgy lehetett fenntartani, ha hozzányúlnak a kincstári egységszámlán lévő pénzhez is - közölte az ÁKK vezérigazgatója. Az uniós pénzek késlekedésével magyarázta Barcza György azt is, hogy az állam finanszírozási igényét kompenzálni kellett - a lejáró kötvények mellett - előtörlesztésekkel, illetve a jegybanknál lévő magyar deviza-, illetve forintkötvények visszavásárlásával is.

Gyakran vetődik fel az a kifogás, hogy Brüsszel miért elégszik meg azzal, hogy egy tagállam, például Magyarország is, az államadósságot tekintve csak egyetlen napon felel meg az előírásoknak. A szakember álláspontja szerint év közben csak bonyolult számítások alapján lehetne úgy bemutatni az adósságpálya alakulását, hogy az kiállja az összehasonlíthatóság kritériumait is.

Barcza György, aki korábban hosszú évekig egy hazai nagybank vezető elemzője volt, ezúttal sem mulasztotta el, hogy felidézze azt a számtalanszor már megcáfolt állítást, hogy amíg Görögországról nem derült ki, hogy csődközeli állapotba jutott, addig Magyarországnak volt a legrosszabb a hitelessége az Európai Unióban. (Ez a kijelentés már csak azért is hamis, mert ha hazánknak a második Orbán-kormányt megelőző időszakban, ha valóban ilyen rossz lett volna a megítélése, akkor aligha kapott volna kedvező hitelt a nemzetközi pénzügyi szervezetektől.)

Szót esett a háttérbeszélgetésen az egyik legvitatottabb kérdésről is, vagyis szükséges-e 2016-ban Magyarországnak devizakötvényt kibocsátania vagy sem. Mint ismeretes az ÁKK idei finanszírozási tervében egymilliárd eurónak megfelelő kötvény kibocsátása szerepel. Ugyanakkor a jegybank vezetése, Matolcsy György elnökkel az élén két hete azért utazott - egyebek között - road­show céljából Kínába, hogy arról tárgyaljon, amit közleményükben meg is erősítettek: Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb devizakötvények (euró, dollár) kibocsátása nélkül. Barcza György viszont csütörtökön azt mondta, hogy csak akkor fognak ehhez a lehetőséghez nyúlni, ha az adósságfinanszírozáshoz szükség lesz devizára. Abban az esetben, ha a devizakötvény kibocsátásáról döntenek, akkor az történhet dollárban, euróban vagy akár renminbiben (jüanban), vagy akár mind a háromban kombinálva. A nyilvánvaló ellentmondás azt jelzi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium - illetve a nevében fellépő ÁKK - és a Magyar Nemzeti Bank között súrlódás van a devizakötvények ügyében.

Szerző

Ezermilliárd utakra

Február végéig 5 évre szóló útfelújítási programot állít össze a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – jelentette be Tasó László, a tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Évente 1200 kilométernyi utat újítanak fel hazai költségvetésből összesen 400 milliárd forintból 2016-tól 2020 végéig. Az államtitkár szerint az ország hazai költségvetésből tud új utakat építeni, illetve felújítani, uniós forrásból pedig a már jóváhagyott programokat lehet megvalósítani. Az idén elkezdődő útfelújítások mellett a következő 3,5-4 évben 400 kilométer új utat építenek - tette hozzá az államtitkár.

Az NFM a Népszava kérdésére adott válaszában kitért arra, hogy a következő évek egyik alapvető közlekedésfejlesztési feladata a gyorsforgalmi összeköttetések megteremtése az ilyen közúti kapcsolatot még nélkülöző megyei jogú városokig, kiemelt gazdasági térségekig, és az autópályák országhatárokig tartó szakaszainak kiépítése.

A Modern Városok Programban mostanáig 13 megyei jogú várossal jött létre megállapodás. A beruházások eltérő előkészítettségi foka miatt a munkálatok pontos ütemezését a közzétett határidőkre is figyelemmel a közeljövőben véglegesíti a tárca.

A kormány a következő években költségvetési forrásból 750-1000 milliárd forintot szán döntő részben a közúthálózat bővítésére. A Modern Városok Programban például teljesülhet többek között Sopron és Szolnok gyorsforgalmi bekötése, a Nyíregyházát nyugatról elkerülő út megépítése.

Idén megépül az M86 Hegyfalu-Csorna szakasza, ezzel gyorsforgalmi összeköttetést kap Szombathely. Közúton majd' 300 kilométeren indulhatnak meg 2016-ban beruházások több mint nettó 520 milliárd forintból. A kapcsolódó közbeszerzési kiírások döntő részben már az elmúlt hónapokban megjelentek.

Az M4 az M0 körgyűrűtől a 4. számú főút nyomvonalával párhuzamosan épül meg Abonyig, ahol bekapcsolódik a félkész, csökkentett műszaki tartalommal, változatlan nyomvonalon befejezendő szakaszba.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elszámolása az M4 korábbi kivitelezőivel jelenleg is folyik, befejezéshez közeli állapotban van. A továbbiakban a három szakasz (M0-Cegléd, Cegléd-Abony, Abony-Törökszentmiklós) kivitelezési szerződésének megkötésére, az építkezés megkezdésére 2016 szeptember és 2017 december között lehet számítani - tájékoztatta a szaktárca lapunkat.

Szerző

Új hivatal születhet, a szakma ellenzi

Célegyenesbe fordultak az új közpénzügyi hatóság kialakításának kormányzati munkálatai - értesült a Magyar Idők. A Népszava információi szerint viszont az új hivatal nem közpénzügy hatóság lesz, bár a szakmai szervezetek szerint erre nagy szükség lenne.

Az új hatóság a Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet elnevezéssel működik majd és állítólag a "célegyenesbe fordulás" is odébb van még, jó néhány feltétel hiányzik a hatóság felállításához. A kormánylap közlése szerint a szervezet fő feladata a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők, az okleveles adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzése lenne. Az új hatóság többek között a képzési követelmények meghatározásáért, a működési engedélyek kiadásáért és a hiányosságok feltárásáért felelhet. A könyvelési és más díjak figyelemmel kísérése, az irreális árverseny megfékezése szintén az elképzelhető feladatok között szerepel. A hatóság kialakításának hátterében az utóbbi idők különféle bróker- és bankbotrányok, valamint a hatalmas áfacsalások, a pénzügyi és beszámolási szabálytalanságok állnak - írta a Magyar Idők.

Szerző