Trükkel esik az adósság - Így tüntettek el 427 milliárdot

Publikálás dátuma
2016.01.29 06:26
Kérdés, hogy az aranyrudak és dollárkötegek mellé mikor kerül be a jegybanki trezorba a kínai renminbi FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
A brüsszeli pénzek elmaradása miatt, illetve az év végi csökkenő adósságráta elérése érdekében volt szükség a kormányzati betétállomány nagymértékű apasztására decemberben. Ezzel magyarázta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, hogy 2015-ben ismét csak trükközéssel sikerült csökkenteni a GDP arányos államadósságot.

Lassan megszokottá vált, hogy az elmúlt esztendők során mindig csak egyetlen napon, december 31-én, akkor is csak néhány órára felelt meg Magyarország a maastricht-i kritériumok közül annak, hogy minden év utolsó napján alacsonyabbnak kell lennie a GDP arányos államadósságnak, mint egy esztendővel korábban. A tapasztalatok szerint ezt a követelményt - amelyet rögzít az Alaptörvény is - csak különböző pénzügyi trükkök árán sikerült teljesíteni. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az előírás teljesítése nem a valóságos gazdasági folyamatok eredménye, mint az, hogy az új esztendő első napjaiban mindig hirtelen megugrik az adósság. (2015 végén egyetlen hét alatt 427 milliárd forint adósságot tüntettek el.)

Barcza György a - lapunk által is felemlegetett - trükközés vádja ellen úgy védekezett, hogy az ÁKK minden lépése jogszerű volt. Akkor, vagyis 2015 decemberében összesen 1188 milliárd forint értékben csökkent az adósságszint, és mérséklődött a kormány kincstári egységszámláján lévő pénz is. Az ÁKK vezérigazgatója mindezt annak a számlája írta, hogy nem tervezhető módon érkeznek az uniós pénzek, még jelenleg is 560 milliárd forintra várunk, ami önmagában a GDP 1,7 százalékát teszi ki. Az adósságpálya csökkenő mértékét csak úgy lehetett fenntartani, ha hozzányúlnak a kincstári egységszámlán lévő pénzhez is - közölte az ÁKK vezérigazgatója. Az uniós pénzek késlekedésével magyarázta Barcza György azt is, hogy az állam finanszírozási igényét kompenzálni kellett - a lejáró kötvények mellett - előtörlesztésekkel, illetve a jegybanknál lévő magyar deviza-, illetve forintkötvények visszavásárlásával is.

Gyakran vetődik fel az a kifogás, hogy Brüsszel miért elégszik meg azzal, hogy egy tagállam, például Magyarország is, az államadósságot tekintve csak egyetlen napon felel meg az előírásoknak. A szakember álláspontja szerint év közben csak bonyolult számítások alapján lehetne úgy bemutatni az adósságpálya alakulását, hogy az kiállja az összehasonlíthatóság kritériumait is.

Barcza György, aki korábban hosszú évekig egy hazai nagybank vezető elemzője volt, ezúttal sem mulasztotta el, hogy felidézze azt a számtalanszor már megcáfolt állítást, hogy amíg Görögországról nem derült ki, hogy csődközeli állapotba jutott, addig Magyarországnak volt a legrosszabb a hitelessége az Európai Unióban. (Ez a kijelentés már csak azért is hamis, mert ha hazánknak a második Orbán-kormányt megelőző időszakban, ha valóban ilyen rossz lett volna a megítélése, akkor aligha kapott volna kedvező hitelt a nemzetközi pénzügyi szervezetektől.)

Szót esett a háttérbeszélgetésen az egyik legvitatottabb kérdésről is, vagyis szükséges-e 2016-ban Magyarországnak devizakötvényt kibocsátania vagy sem. Mint ismeretes az ÁKK idei finanszírozási tervében egymilliárd eurónak megfelelő kötvény kibocsátása szerepel. Ugyanakkor a jegybank vezetése, Matolcsy György elnökkel az élén két hete azért utazott - egyebek között - road­show céljából Kínába, hogy arról tárgyaljon, amit közleményükben meg is erősítettek: Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb devizakötvények (euró, dollár) kibocsátása nélkül. Barcza György viszont csütörtökön azt mondta, hogy csak akkor fognak ehhez a lehetőséghez nyúlni, ha az adósságfinanszírozáshoz szükség lesz devizára. Abban az esetben, ha a devizakötvény kibocsátásáról döntenek, akkor az történhet dollárban, euróban vagy akár renminbiben (jüanban), vagy akár mind a háromban kombinálva. A nyilvánvaló ellentmondás azt jelzi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium - illetve a nevében fellépő ÁKK - és a Magyar Nemzeti Bank között súrlódás van a devizakötvények ügyében.

2016.01.29 06:26

Elakadnak a szűrőn Paks 2 új blokkjainak orosz tervei

Publikálás dátuma
2019.01.19 10:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A tervezett új atomblokkok orosz tervei már a Paks II Zrt. jogszabályi megfelelést mérő előszűrőjén elakadnak - derül ki Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója lapunknak adott nyilatkozatából.
A Duna hűtőképessége a paksi atomblokkok esetében – az ezzel kapcsolatos nyári zavarok ellenére - tényleg csak környezetvédelmi kérdés lenne – amint azt tájékoztatóján állította - és semmi köze az OAH szakterületének számító nukleáris biztonsághoz? Ezt a kérdést a tervezett, 5.-6. számú blokk kapcsán a már kiadott környezetvédelmi engedély vizsgálta. Az eljárásban mi társhatóságként vettünk részt. Az anyagban a következő 90 évre 2,5-3 fokos átlagos levegőhőmérséklet-emelkedést jeleztek előre. Ez szerintem nem okoz olyan nyári vízmelegedést, ami veszélyeztetné az új blokkok hűtését. De meglátjuk: a környezetvédelmi engedély megadta a kereteket. Így például azt, hogy a Dunát az erőműből távozó melegvíz meghatározott környezetén kívül soha, egyetlen ponton se melegítheti fel 30 fok fölé. Az ennek biztosításához szükséges műszaki megoldások bemutatását a létesítési engedélykérelemtől remélünk, amit továbbra is várunk az állami Paks II Zrt.-től. Ennek elbírálásában pedig a környezetvédelmi szerv vesz részt társhatóságként. A szabályok szerint a folyó 25 fokos hőmérséklete felett az erőműnek már naponta mérnie kell. Ha a hőmérséklet közelíti a 30 fokot, visszafoghatják a termelését, ami értelemszerűen csökkenti a hűtési igényt. 30 fokon, vagy afelett viszont már kötelességük adott mértékben visszaterhelni. Ennek köszönhetően most nyáron a határt megközelítettük bár, de nem léptük át. Igaz, ennek érdekében az atomerőmű hét alkalommal mérsékelte termelését. Majd egy kisebb esemény miatt az egyik blokkot teljesen le kellett állítani, ami voltaképp megoldotta a gondot, hisz így leesett a fennmaradó három blokk hűtési igénye. Kétségkívül ismert a globális felmelegedés jelensége, de szerintem ez azért tartósan 30 fokos nyári Duna-hőmérséklettel hosszú távon se fenyeget. Persze, ha mégis így alakulna, nem lehetne mit tenni, arra az időszakra le kellene állítani a blokkokat. Ugyanakkor számos megoldás létezik a Dunába érkező melegvíz hőmérsékletének csökkentésére, például a karbantartás és üzemanyagcsere időzítésével, hűtőtoronnyal, hűtőtóban, hőcserélőkkel vagy épp esőztető rendszerekkel. De várjuk meg, mivel hozakodik elő a tervező. Ezért sem gondolom, hogy a nyári események miatt felül kéne vizsgálni az 5.-6. blokkra kiadott környezetvédelmi engedélyt. És hogy áll a vízszint, illetve -hozam kérdése? A Duna vízszintjének és -hozamának problémájával már a jelenlegi blokkok építésekor szembesültek. A várt szintet eredetileg az elmúlt száz év legalacsonyabb vízállásához szabták, ám ez a rekord rögtön az első blokk átadása után, 1983-ban megdőlt. Ezután mélyítették a hidegvíz-csatorna medrét, lejjebb vitték a belépőpontot. Helyesen, hisz a vízszint azóta már vagy tíz alkalommal állított be újabb negatív csúcsot. Az 5.-6. blokknál e tekintetben is 100 ezer éves valószínűséget kell alapul venni, vélhetőleg még mélyebb mederrel és belépési ponttal. De tartom magam ahhoz, hogy mindez nem érinti a nukleáris biztonságot. Az OAH-nak az a fontos, hogy az erőmű nukleáris berendezései mindenféle – így vízügyi – körülmények is között stabilak maradjanak, ne melegedjenek túl. Mint vázoltam, a Duna hőfokának emelkedése legfeljebb a termelésre gyakorol kedvezőtlen fizikai és jogi hatást. A nukleáris biztonság fenntartásához másodpercenként 10 köbméter vízre van szükség, akár szélsőséges esetben, 0 termelés mellett is. Eközben a hozam a legalacsonyabb vízállás esetén is másodpercenként 800 köbméter. A blokkok - akár a Duna-hőmérséklet miatti - fel-leszabályozása szintén nem sérti a nukleáris biztonságot. Minden ilyen egység esetén adott az az érték, ahányszor a teljesítmény módosítható. Ha ez a terveknél sűrűbben következik be, hamarabb éri el élettartama végét, de ez megint csak nem érinti a biztonságot. Mi a véleménye a nukleáris biztonság szempontjából Aszódi Attila Paks 2-ügyi államtitkár felmentéséről? A kormányzati szereplők kijelölésével kapcsolatban az OAH-nak nincs semmilyen feladata vagy hatásköre, a személyük és tevékenységük nem köthető a nukleáris biztonsághoz. Ennek felelőssége teljes egészében az engedélyest, azaz jelen esetben a Paks II Zrt.-t terheli. Hol tart az említett létesítési engedély? Nem tudom. Mi várjuk, hisz bármikor felkészültnek kell lennünk annak befogadására és feldolgozására. Mindazonáltal a Paks II. Zrt. erre az évre se jelezte előre az anyag benyújtását. A korábbi elképzelések tükrében legalábbis több hónapos késés látható. Csakúgy, mint Finnországban, ahol hozzánk hasonlóan az orosz állami Roszatom a kivitelező és ahol, bár hozzánk képest kissé előrébb tartanak, hasonló csúszásokról érkeznek hírek. Ennek kapcsán szorosan együttműködünk a finn társhatósággal, amiként a Paks II Zrt. is az ottani céggel. Habár akad eltérés a két ország között az engedélyeztetés menetében – mondhatni a „vas” mindenütt egyforma, de a biztonság igazolásának menete mutat különbségeket -, mindkét ország EU-tagállam. Ilyenformán az engedélykérőkre vonatkozó magyar törvények teljes mértékben magukba foglalják úgy az uniós szabályokat, mint az irányelveket és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírásait. A finn hatóság már kapott fajsúlyos, a nukleáris biztonsággal kapcsolatos dokumentumokat, amiket javításra visszaküldött. A Paks 2-es fejlesztés kapcsán jelentős csúszást okozott a brüsszeli hozzájárulások megszerzése. Most viszont – talán az eltelt rövid idő okán - az orosz félen sem látszik, hogy mindenben levonta volna kedvezőtlen finnországi tapasztalatai következtetéseit. A Paks II Zrt. ugyanis, mint az engedélykérelemnek egy fajta előszűrője, ahogy tudjuk, úgyszintén rendre visszaküldi az oroszok által benyújtott terveket, elsősorban jogszabályi megfelelést kérve. Pedig a társaság a mintegy tízezer tételes követelménylistát előzetesen eljuttatta a tervezőkhöz. Milyen mértékben készültek fel a több százezer oldalas létesítési engedély feldolgozására? Hatóságunk jelenleg is készen áll a munka megkezdésére. Tíz éve, amikor a bővítés csak elvi szinten merült fel, hivatalunk meghatározta a megfelelő színvonalú engedélyezés szakmai erőforrás-szükségletét és ennek mentén meg is kezdtük a felkészülést. Annál is inkább, mert egy felügyelő kiképzése a sikeres felvételi után még mintegy 2,5-3 év. A benyújtás csúszása miatt a 175 fős stábunkból jelenleg csak néhányan foglalkoznak konkrétan az új blokkokkal. Egy-egy felvonulási épület kérelmének elbírálásába pedig rendszeresen bevonunk legalább tíz építészt. De hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem küzdünk súlyos szakemberhiánnyal, 30 státuszunk jelenleg is betöltetlen. Hiába hirdetünk folyamatosan, nem jelentkeznek jó szakemberek, hisz az itteni fizetések nem versenyképesek az iparágéval és a szigorú összeférhetetlenségi szabályok is elriaszthatják az érdeklődőket. Nagy érvágás az elvándorlás: sokan több millióba kerülő kiképzésük után röviddel kilépnek sorainkból. Bár átszervezéssel jelenleg mindent meg tudunk oldani, remélem, hogy a létesítési engedély elbírálásának már teljes létszámmal tudunk nekiállni. Ennek tudható be az is, hogy néhány esetben mintha súrolták volna az összeférhetetlenség megsértését, például helyettese, Hullán Szabolcs esetében? És emiatt enyhít a kormány folyamatosan ezeket az előírásokon? Hadd védjem meg kollégámat: ő még a beruházási terv bejelentése előtt, a Magyar Tudományos Akadémia egy munkacsoportjában dolgozott a biztonsági követelményeken. A Paks II. később ezt - nagyon helyesen - felhasználta. De Hullán Szabolcs nem vett részt a kérelmek kidolgozásában, nem állt a céggel kapcsolatban, ilyen helyzet természetesen nem fordult, nem is fordulhat elő, erre szigorúan ügyelünk. A kormány nem enyhítette, hanem szigorította az összeférhetetlenségi szabályokat, például a hatósági dolgozók későbbi elhelyezkedési lehetőségeit illetően. Azért az engedélykérő és az elbíráló közötti korábbi üzleti kapcsolat tilalmának feloldása számomra enyhítésként hat. De a súlyos szakemberhiány nem veszélyezteti-e az egész fejlesztés minőségét? A helyzet nagyon nehéz, de mindenre kell találni megoldást. Sokszor ugyanis egy fontos témakörhöz egyetlen magyar szakértő vagy intézet ért az elvárható szinten. Ők aztán vagy a kérelemben, vagy az elbírálásban vesznek részt, a kettő együtt nem megy. Ilyenkor esetenként segítségül hívunk külföldi szakértőket is. Persze figyelni kell, jelen esetben ugye ne legyen például orosz. A létesítési engedélykérelem egyik legfontosabb dokumentumát, az előzetes biztonsági jelentést például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői véleményezik majd, akik függetlensége nem kérdés. Két éve a kormány elvonta az OAH alapvető jogosítványait, ám uniós nyomásra hamar visszakoztak. Bár a nukleáris hulladéktárolás pénzügyeiről már az innovációs és technológiai tárca dönt, az építési engedélyek önökhöz kerültek. Elégedett jogi státusukkal, illetve milyen változtatást igényelne? Nem látom akadályát feladataink hatékony elvégzésének. Nagyon örülök, hogy míg a radioaktív hulladékok elhelyezéséről a szakmai döntés a miénk, ennek anyagi vonzatai már nem hozzánk tartoznak. Leginkább talán az említett, feszítő munkaerőhiány enyhítése és a fizetések tekintetében lenne szükségünk további kormányzati segítségre.

Névjegy

A 60 éves Fichtinger Gyula 1983-ban hőfizikus-mérnökként végzett a Moszkvai Energetikai Egyetem atomerőművek és berendezések szakán, majd 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertani Intézetében atomtechnikai szakmérnöki végzettséget is szerzett. 1983-tól a Paksi Atomerőmű Vállalatnál helyezkedett el, 1985-ben pedig a Magyar Villamos Művek Tröszthöz került. Az Országos Atomenergia Hivatalnál 1990 óta dolgozik, elsőként nukleáris biztonsági felügyelői beosztásban, majd a ranglétrát végigjárva 2012-től már főigazgató-helyettes. Jelenlegi, főigazgatói beosztását 2013 óta tölti be.

2019.01.19 10:00
Frissítve: 2019.01.19 10:00

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01