Trükkel esik az adósság - Így tüntettek el 427 milliárdot

Publikálás dátuma
2016.01.29 06:26
Kérdés, hogy az aranyrudak és dollárkötegek mellé mikor kerül be a jegybanki trezorba a kínai renminbi FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A brüsszeli pénzek elmaradása miatt, illetve az év végi csökkenő adósságráta elérése érdekében volt szükség a kormányzati betétállomány nagymértékű apasztására decemberben. Ezzel magyarázta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, hogy 2015-ben ismét csak trükközéssel sikerült csökkenteni a GDP arányos államadósságot.

Lassan megszokottá vált, hogy az elmúlt esztendők során mindig csak egyetlen napon, december 31-én, akkor is csak néhány órára felelt meg Magyarország a maastricht-i kritériumok közül annak, hogy minden év utolsó napján alacsonyabbnak kell lennie a GDP arányos államadósságnak, mint egy esztendővel korábban. A tapasztalatok szerint ezt a követelményt - amelyet rögzít az Alaptörvény is - csak különböző pénzügyi trükkök árán sikerült teljesíteni. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az előírás teljesítése nem a valóságos gazdasági folyamatok eredménye, mint az, hogy az új esztendő első napjaiban mindig hirtelen megugrik az adósság. (2015 végén egyetlen hét alatt 427 milliárd forint adósságot tüntettek el.)

Barcza György a - lapunk által is felemlegetett - trükközés vádja ellen úgy védekezett, hogy az ÁKK minden lépése jogszerű volt. Akkor, vagyis 2015 decemberében összesen 1188 milliárd forint értékben csökkent az adósságszint, és mérséklődött a kormány kincstári egységszámláján lévő pénz is. Az ÁKK vezérigazgatója mindezt annak a számlája írta, hogy nem tervezhető módon érkeznek az uniós pénzek, még jelenleg is 560 milliárd forintra várunk, ami önmagában a GDP 1,7 százalékát teszi ki. Az adósságpálya csökkenő mértékét csak úgy lehetett fenntartani, ha hozzányúlnak a kincstári egységszámlán lévő pénzhez is - közölte az ÁKK vezérigazgatója. Az uniós pénzek késlekedésével magyarázta Barcza György azt is, hogy az állam finanszírozási igényét kompenzálni kellett - a lejáró kötvények mellett - előtörlesztésekkel, illetve a jegybanknál lévő magyar deviza-, illetve forintkötvények visszavásárlásával is.

Gyakran vetődik fel az a kifogás, hogy Brüsszel miért elégszik meg azzal, hogy egy tagállam, például Magyarország is, az államadósságot tekintve csak egyetlen napon felel meg az előírásoknak. A szakember álláspontja szerint év közben csak bonyolult számítások alapján lehetne úgy bemutatni az adósságpálya alakulását, hogy az kiállja az összehasonlíthatóság kritériumait is.

Barcza György, aki korábban hosszú évekig egy hazai nagybank vezető elemzője volt, ezúttal sem mulasztotta el, hogy felidézze azt a számtalanszor már megcáfolt állítást, hogy amíg Görögországról nem derült ki, hogy csődközeli állapotba jutott, addig Magyarországnak volt a legrosszabb a hitelessége az Európai Unióban. (Ez a kijelentés már csak azért is hamis, mert ha hazánknak a második Orbán-kormányt megelőző időszakban, ha valóban ilyen rossz lett volna a megítélése, akkor aligha kapott volna kedvező hitelt a nemzetközi pénzügyi szervezetektől.)

Szót esett a háttérbeszélgetésen az egyik legvitatottabb kérdésről is, vagyis szükséges-e 2016-ban Magyarországnak devizakötvényt kibocsátania vagy sem. Mint ismeretes az ÁKK idei finanszírozási tervében egymilliárd eurónak megfelelő kötvény kibocsátása szerepel. Ugyanakkor a jegybank vezetése, Matolcsy György elnökkel az élén két hete azért utazott - egyebek között - road­show céljából Kínába, hogy arról tárgyaljon, amit közleményükben meg is erősítettek: Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb devizakötvények (euró, dollár) kibocsátása nélkül. Barcza György viszont csütörtökön azt mondta, hogy csak akkor fognak ehhez a lehetőséghez nyúlni, ha az adósságfinanszírozáshoz szükség lesz devizára. Abban az esetben, ha a devizakötvény kibocsátásáról döntenek, akkor az történhet dollárban, euróban vagy akár renminbiben (jüanban), vagy akár mind a háromban kombinálva. A nyilvánvaló ellentmondás azt jelzi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium - illetve a nevében fellépő ÁKK - és a Magyar Nemzeti Bank között súrlódás van a devizakötvények ügyében.

Elmúlóban a magyar gazdaság kegyelmi állapota, csökkennek az uniós források

Publikálás dátuma
2019.03.21 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Idén megtörik a hazai gazdasági növekedés lendülete, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP a tavalyi 4,9 százalékkal szemben – közölte előrejelzésük fő megállapítását Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. (PK Zrt.) tudományos tanácsadója. A múlt évben kedvezőek voltak a külső feltételek, bőséggel áramlott az országa az uniós forrás, és a lakossági fogyasztás növekedése az 5 százalékot is meghaladta. Ez utóbbit a több mint 8 százalékos reálkereset növekedés is serkentette, amiből a kormányzat mellett a versenyszféra is kivette részét. A Pénzügykutató előrejelzése szerint a fogyasztás bővülése idén várhatóan 4,5 százalékra esik vissza. Idén lanyhul a külső konjunktúra, a világgazdaságban nőnek a feszültségek. Növekedési gondokkal küzd a magyar  gazdaság exportpiacának 80 százalékát adó Európa is. Az eurózóna motorjának számító Németország növekedési üteme valószínűleg legföljebb 1 százalék közelében lesz. Nagy kérdés, mi lesz európai autóexport sorsa, ha Donald Trump amerikai elnök mégis bevezeti-e a 25 százalékos vámtarifát.  A kutatók szerint 2019-ben 3,2 százalék lesz az átlagos infláció, ami az év végén felkúszhat 3,3 százalékra is. A forint árfolyama a legfőbb valutákkal szemben az utóbbi időben erősödött, nem függetlenül a nagy hitelminősítő intézetek kedvező döntéseiről. A forint-euró árfolyam például tavaly átlagosan 320 forint volt, de előfordult, hogy a 330 forintos sávba is ellátogatott. Ebben az évben várhatóan a 318-as szint lesz a mérvadó. A bérnövekedés már így is megelőzte a termelékenység bővülését, s ez gátat szabhat a kormány belföldi keresletnövelő lehetőségeinek. Ezt egyébként a jegybanki inflációs cél és az államháztartás 3 százalékos hiánykorlátja is visszafogja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a második félévben már szigoríthat a monetáris politikáján, de az egyre súlytalanabbá váló alapkamat valószínűleg marad a 0,9 százalékos szinten. Szűkítheti a kamatfolyosót, az egynapos betéti kamatot pedig a jelenlegi mínusz 0,15 százalékról nullára emelheti. Várhegyi Éva úgy vélte, erősen túlfűtött a magyar gazdaság. Az egyre drámaibb szakemberhiány, a munkaerőpiac helyzete is ezt bizonyítja. A nagyjából 60 százalékos foglalkoztatási rátán már nem igen lehet tovább erősíteni. A munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben nehezíti a beruházásokat és a gazdaság fejlődését. Sokatmondó, hogy mindegyik program azzal indul, hogy a jelenlegi növekedési ütem nem fenntartható, a versenyképesség növelésére erre meg erre van még szükség - tette hozzá Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató kutatója. Ehhez képest a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB egymástól független, összehangolatlan versenyképességjavító programcsomagot készített. Ráadásul Lengyel László, a PK Zrt. vezérigazgatója szerint a végső döntés Orbán Viktor kezében van, a szakmai szempontokat felülírhatják a politikai megfontolások. A hatástanulmányok, háttérelemzések között szemezgetni pedig kockázatos. Arról nem is szólva, hogy ha újra szükség lesz kormányzati élénkítő lépésekre, arra nem lesz költségvetési mozgástér. A sikeres Audi-sztrájk fontos üzenet: a nagy béremelés szokássá válhat - fogalmazott Herczog László kutató. Új jelenség, hogy mind több multinacionális cégnél egyre inkább az országok közti bérkülönbségeket nézik, s ez további béremeléseket jelenthet. A növekedés dinamikája azonban kissé lassulhat. Ami a multiknak még nem okoz gondot, a hazai, főleg kis és közepes vállalkozásokat (kkv) nehéz helyzetbe hozhatja. Ahogy a foglalkoztatás már nemigen növekedhet, úgy a munkanélküliségi viszont elindulhat fölfelé. A kutató szerint a külföldön dolgozó, magyarok a hazai foglalkoztatottak legalább 10-15 százalékát adják, ráadásul elsősorban éppen a legképzettebbek hagyták el az országot. A munkaerőpiacról hiányzó 400-600 ezer ember jelentős gondot okoz, s a munkanélküliek ezt a hiányt nem képesek pótolni, mindez további bérfelhajtó hatású lehet. Az elvileg a szakember utánpótlást adó szakoktatás „rángatása”, néhány éven belüli újabb jelentős átalakítása sem segíti a versenyképességet. Egy oktatási reform hatása legkevesebb 5-6, de inkább még hosszabb idő után lesz érezhető, rövid távon a bizonytalanság inkább elriasztja a fiatalokat a szakiskoláktól – mondta a Népszava kérdésére válaszolva Herzog László. 
Frissítve: 2019.03.21 09:30

A KÉSZ építheti Paks 2 felvonulási barakkjait

Publikálás dátuma
2019.03.21 08:15
A létesítési engedélyek kiadása előtt megépülhetnek a felvonulási épületek a kormány szerint
Fotó: PAKS2.HU
Várhatóan a tavaly alapítványi tulajdonba került KÉSZ Csoport nyeri az új paksi beruházás felvonulási épületeire kiírt pályázatot.
A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nek áll a zászló a háromezermilliárdos paksi blokkok első érdemi beruházására, az építkezéshez szükséges úgynevezett felvonulási épületek kivitelezésére kiírt pályázaton – bányászható ki az orosz Roszatom kiírási oldalának mélyéről. A beruházás mögött lévő, állami Paks II Zrt. oldala szerint a Roszatom fővállalkozást végző leányvállalata, a JSC ASE szeptemberben írt ki pályázatot egy 300, illetve egy 360 fős iroda, valamint egy százfős étterem-főzőkonyha kivitelezésére. Ezek azok az ingatlanok, amiket az orosz fél a teljes beruházásból elsőként igyekezett engedélyeztetni az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH), ám tavalyelőtti beadványukat – Fichtinger Gyula OAH-főigazgató szavai szerint - „kisebb-nagyobb kérdések” miatt átdolgozásra visszadobták. Mint azóta kiderült, az orosz fél terveiben kevéssé veszi figyelembe a magyar előírásokat és – vélhetőleg erőforráshiány miatt - alapvetően mindent a Paks 2-es fejlesztés Oroszországban már megépített „mintaerőművének” irataiból emel át. Ugyanakkor a tavaly újra beadott kérvényt az OAH már engedélyezte. A felvonulási épületek több ezer iratból álló, nyilvános pályázati anyagának legutolsó, március 1-i dokumentuma a leendő nyertesre is erőteljesen utal. Eszerint eredetileg négy társaság jelentkezett a munkára. A KÉSZ 9,5 millió eurót (3 milliárd forintot), a török Pasifik Gayrimenkul 11,4 millió eurót (3,6 milliárd forintot), az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közel álló Paár Attila tulajdonolta West Hungária Bau 19,7 millió eurót (6,2 milliárd forintot), az orosz OES pedig 23,6 millió eurót (7,4 milliárd forintot) kért. Ám a KÉSZ versenytársai lassan kiszóródtak. A legutolsó körben a török céget győzte le, magasabb megbízhatósági pontszámmal. Így a kiíró döntőbizottsága a KÉSZ-t javasolja szerződéskötésre. A KÉSZ Csoport valóban indult a Paks 2-es fejlesztés felvonulási épületeire kiírt pályázaton, ahol a legkedvezőbb ajánlatot tette – közölte megkeresésünkre Pintyőke Marcell szóvivő. Jelenleg további értékelés és műszaki egyeztetés zajlik – fűzte hozzá. A Kod Média-HG Média keddi energetikai konferenciájáról távozóban alkalmunk adódott Süli Jánost, a Paks 2-es fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztert is megkérdezni a felvonulási épületekről. Habár korábban lapunknak márciusra tette a munkálatok megkezdését, erre ezúttal már nem kívánt határidőt megadni. Ám rögzítette: a szerződés további egyeztetéseket követően, hamarosan aláírásra kerülhet a leendő kivitelezővel. Azt követően pedig már vélhetőleg semmi se hátráltatja a munkálatok megkezdését. (Pedig tavalyelőtt még 2018 év eleji "első kapavágást” se zártak ki.) Süli János a parlamentben is rendszeresen védi a felvonulási terület kialakítását. Többen észlelték ugyanis, hogy már megindultak a tereprendezési munkálatok. A miniszter szerint ugyanakkor ez pusztán a felvonulási épületek megvalósítását készíti elő, aminek építészetileg nincs köze magához a nukleáris erőműhöz. Így, bár a blokkok kivitelezéséhez alapvetően szükséges úgynevezett létesítési engedélykérelmet még be sem adták, a felvonulási épületek ettől függetlenül is megépülhetnek – érvel a kormányzat. Tavaly már megépült a területen egy, a munkálatokhoz szükséges transzformátorállomás, de nem az oroszok, hanem a Paks II Zrt. saját beruházásában.

Az alapítvány is Varga Mihályé

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. áttételes gazdája, a Priori Zrt. közvetlen részvényese tavaly június óta nem a csoport tulajdonosaként ismert Varga Mihály vállalkozó, hanem az osztrák Vitalis Privatstiftung elnevezésű alapítvány – derül ki a cégbírósági adatokból. Bár a váltásról a társaság mindeddig nem adott hírt, Pintyőke Marcell szóvivő lapunknak úgy fogalmazott, hogy Varga Mihály a KÉSZ Csoport alapítója. Ugyanakkor kérdésünkre rögzítette: a Vitalis mögött szintén Varga Mihály áll alapítóként. (Offshore-ügyekkel foglalkozó oldalak tanúsága szerint ilyen alapítványokat elsősorban adómérséklési okokból hoznak létre, Európán belül főképp Ausztriában és Lichtensteinben. A Piac és Profit korábbi anyaga szerint ezen keresztül a vagyonadó elkerülésével pontosabban megtervezhető az örökhagyás, adómentessé tehető a vagyontárgyak eladása, de alkalmas családi tulajdonváltozások lebonyolítására, a céges tulajdonrész családon belüli adómentes átruházására, illetve az esetleges örökösödési viták megelőzésére. A legfontosabb döntésekre az alapító jogosult. Az építőipari profilú KÉSZ Csoportot 40 milliárd forint körüli tavalyelőtti árbevételével Magyarországon a 200 legnagyobb forgalmú vállalkozás között tartották számon. A HVG tavalyi Top 500-as kiadványa szerint a társaság hárommilliárdos csoportszintű eredménye a 14. legmagasabbnak számított a hazai szakvállalatok körében.

Frissítve: 2019.03.21 08:15