Lassan megszokottá vált, hogy az elmúlt esztendők során mindig csak egyetlen napon, december 31-én, akkor is csak néhány órára felelt meg Magyarország a maastricht-i kritériumok közül annak, hogy minden év utolsó napján alacsonyabbnak kell lennie a GDP arányos államadósságnak, mint egy esztendővel korábban. A tapasztalatok szerint ezt a követelményt - amelyet rögzít az Alaptörvény is - csak különböző pénzügyi trükkök árán sikerült teljesíteni. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az előírás teljesítése nem a valóságos gazdasági folyamatok eredménye, mint az, hogy az új esztendő első napjaiban mindig hirtelen megugrik az adósság. (2015 végén egyetlen hét alatt 427 milliárd forint adósságot tüntettek el.)
Barcza György a - lapunk által is felemlegetett - trükközés vádja ellen úgy védekezett, hogy az ÁKK minden lépése jogszerű volt. Akkor, vagyis 2015 decemberében összesen 1188 milliárd forint értékben csökkent az adósságszint, és mérséklődött a kormány kincstári egységszámláján lévő pénz is. Az ÁKK vezérigazgatója mindezt annak a számlája írta, hogy nem tervezhető módon érkeznek az uniós pénzek, még jelenleg is 560 milliárd forintra várunk, ami önmagában a GDP 1,7 százalékát teszi ki. Az adósságpálya csökkenő mértékét csak úgy lehetett fenntartani, ha hozzányúlnak a kincstári egységszámlán lévő pénzhez is - közölte az ÁKK vezérigazgatója. Az uniós pénzek késlekedésével magyarázta Barcza György azt is, hogy az állam finanszírozási igényét kompenzálni kellett - a lejáró kötvények mellett - előtörlesztésekkel, illetve a jegybanknál lévő magyar deviza-, illetve forintkötvények visszavásárlásával is.
Gyakran vetődik fel az a kifogás, hogy Brüsszel miért elégszik meg azzal, hogy egy tagállam, például Magyarország is, az államadósságot tekintve csak egyetlen napon felel meg az előírásoknak. A szakember álláspontja szerint év közben csak bonyolult számítások alapján lehetne úgy bemutatni az adósságpálya alakulását, hogy az kiállja az összehasonlíthatóság kritériumait is.
Barcza György, aki korábban hosszú évekig egy hazai nagybank vezető elemzője volt, ezúttal sem mulasztotta el, hogy felidézze azt a számtalanszor már megcáfolt állítást, hogy amíg Görögországról nem derült ki, hogy csődközeli állapotba jutott, addig Magyarországnak volt a legrosszabb a hitelessége az Európai Unióban. (Ez a kijelentés már csak azért is hamis, mert ha hazánknak a második Orbán-kormányt megelőző időszakban, ha valóban ilyen rossz lett volna a megítélése, akkor aligha kapott volna kedvező hitelt a nemzetközi pénzügyi szervezetektől.)
Szót esett a háttérbeszélgetésen az egyik legvitatottabb kérdésről is, vagyis szükséges-e 2016-ban Magyarországnak devizakötvényt kibocsátania vagy sem. Mint ismeretes az ÁKK idei finanszírozási tervében egymilliárd eurónak megfelelő kötvény kibocsátása szerepel. Ugyanakkor a jegybank vezetése, Matolcsy György elnökkel az élén két hete azért utazott - egyebek között - roadshow céljából Kínába, hogy arról tárgyaljon, amit közleményükben meg is erősítettek: Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb devizakötvények (euró, dollár) kibocsátása nélkül. Barcza György viszont csütörtökön azt mondta, hogy csak akkor fognak ehhez a lehetőséghez nyúlni, ha az adósságfinanszírozáshoz szükség lesz devizára. Abban az esetben, ha a devizakötvény kibocsátásáról döntenek, akkor az történhet dollárban, euróban vagy akár renminbiben (jüanban), vagy akár mind a háromban kombinálva. A nyilvánvaló ellentmondás azt jelzi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium - illetve a nevében fellépő ÁKK - és a Magyar Nemzeti Bank között súrlódás van a devizakötvények ügyében.