Orbán "haldokló intézménynek" nevezte Schengent

Új helyzet állt elő az Európai Unióban, a népvándorlás, a migráció az első számú közbiztonsági kérdéssé vált - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Szófiában, miután bolgár kollégájával egyeztetett.

A kormányfő a Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel folytatott egyeztetése után sajtónyilatkozatában kiemelte: eddig gazdasági és kulturális kérdésként kezelték a migrációs válságot, de most már biztonsági kérdéssé vált, a mindennapok biztonságáról van szó, nő a terrorfenyegetettség, romlik a közbiztonság.

A miniszterelnök kijelentette: Európában "nem szabad ilyet mondani", de "veszélynek vannak kitéve az európai emberek", különösen "a gyengébbek, a nők és a magukat megvédeni képtelenek", és ez elfogadhatatlan. Ezért alapvetően közbiztonsági ügyről van szó mostantól, és minden politikust azért választottak meg elsősorban, hogy biztonságot és védelmet adjon országa polgárainak, de egyre több olyan ország van Európában, amely ezt az alapvető kötelességét nem tudja teljesíteni. Komolyan kell venni a helyzetet, meg kell védeni az embereket, most nem az elveket, hanem az embereket kell megvédeni a terrorveszéllyel és a bűnözéssel szemben - mondta.

Orbán Viktor közölte: február 15-én Prágában tanácskoznak a visegrádi országok, az eseményre a bolgár miniszterelnököt is meghívták, és ott közép-európai keretekben folytatják a most megkezdett egyeztetést. A kormányfő arra is kitért, hogy nem fair, hogy Bulgáriával szemben kettős mércét alkalmaznak Európában, nem ismerik el az eredményeit, nem akarják felvenni a schengeni övezetbe, és nem ismerik el, hogy a migrációs válságban a legjobban teljesítő ország volt a schengeni övezeten kívül. Mint mondta, kiderült, hogy Bulgária a vállalásait betartja, képes a határait megvédeni, képes ellenőrzés alá vonni a migránsok áradatát.

Hozzátette: ha Európa hű akar lenni önmagához, fel kell ajánlania Bulgáriának a tagságot a schengeni övezetben, az más kérdés, hogy "a felajánlott tagságot egy éppen haldokló intézményben egy ország elfogad-e".

Bojko Boriszov arról beszélt, hogy eddig ugyan nem jutottak konszenzusra a migrációs válság ügyében Európában, de előreléphetnek, ha lezárják a határokat legalább addig, amíg a már ittlévő migránsok helyzetét rendezik. Remélhetőleg a februári egyeztetéseken is arra jutnak majd, hogy nem engedhetik meg, hogy folytatódjon a tömeges bevándorlás - fűzte hozzá. A bolgár kormányfő szerint humánusabb megoldás lenne most megállítani a bevándorlást, amíg döntenek a migráció rendjéről, szabályairól. Arra is kitért, hogy nem Magyarország az egyetlen, amely értékeli Bulgária erőfeszítéseit, többen is példaképnek tekintik az országot. Bojko Boriszov az európai szolidaritás jelentőségét hangsúlyozta, közös európai megoldást sürgetett, és azt mondta, remélhetőleg az európai partnerek a korábbinál aktívabbak lesznek a helyzet kezelésében.

Szijjártó újabb „Kölnöket’’ vizionált

A védtelenség, az európai tehetetlenség újabb „Kölnöket” fogszülni – figyelmeztetett Szijjártó Péter Bukarestben, a bevándorlási válságra utalva, miután Lazar Comanescu román külügyminiszterrel tárgyalt. Mint a külügyminiszter mondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen. „Ha Görögország nem hajlandó teljesíteni a kötelezettségeit, akkor létre kell hozni egy
másik védelmi vonalat Bulgária és Macedónia bevonásával, mert ha nem tudjuk megállítani a bevándorlási nyomást, amely Európára hárul, akkor majd lesz újabb Köln, meg tovább romlik a közbiztonság Európában, meg tovább nő a terrorfenyegetettség Európában.”