Alkotmánybírósággal (AB) mondatná ki Péterfalvi Attila, különleges jogrendben meddig terjed a demokratikus jogállam mozgástere, milyen határokon belül kell maradnia, hogy a hatalomgyakorlás ne váljon önkényessé. Miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke nem fordulhat a taláros testülethez, ezért Péterfalvi az alapvető jogok biztosának javasolja, hogy a tervezett újabb alaptörvény-módosításban foglaltakról kérdezze meg az AB-t. Az NAIH saját honlapján tette közzé az elnök által jegyzett ajánlást, amelyben az alaptörvény tervezett hatodik módosításával kapcsolatos észrevételeiket összegezték. Tudatták, tisztában vannak azzal, hogy alkotmánymódosítást érdemben nem véleményezhetnek, szerepük csak annyi, hogy jelzik, annak elfogadásával belső ellentmondás alakulna ki az információs alapjogokkal összefüggésben. Közölték: hivatalból vizsgálták az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvénytervezetet, amelyekről a sajtóból értesültek.
Péterfalvi arra figyelmeztette a kormányt, hogy különleges jogrend idején sem függeszthető fel az alaptörvény azon rendelkezése, mely szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Ebben az esetben sem tekinthetnek el attól, hogy"„alapvető jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható". Az elnök szerint a tervezetben egyértelművé kell tenni, hogy mely állami szerv jogosult a rendkívüli intézkedés alkalmazására, mire terjed ki a hatásköre, mi az általa alkalmazható rendkívüli intézkedés lényege, és milyen célból, kivel szemben, miként, milyen feltételekkel alkalmazható. Nem elég, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz és a részletes szabályokat rendeletek tartalmazzák. Pedig a hatóság számára nem egyértelmű, mit jelent egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása. A "mértéktúllépési felhatalmazásról" szakmai-közéleti vitát szeretnének, az alaptörvény módosítást pedig a közvélemény elé tárnák, ezért Péterfalvi felkérte a vezérkari főnököt, hogy a tervezetről törölje a "nem nyilvánossá" minősítést.
A beterjesztő a témában felkészületlen HM FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Ismert, a kormány ismét átírná a "gránitszilárdságú" alaptörvényt és más jogszabályokat, hogy a különleges jogrendek közé bekerüljön a terrorveszélyhelyzet. Bár sem az ellenzéki pártok, sem a független képviselők nem támogatják a módosítást, Simicskó István honvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, mindenképpen a Parlament elé terjeszti. Ha ehhez nem lesz meg a kétharmad, akkor majd a kormány dönt a további lépésekről.
Sajnálatos, hogy a Fidesz nem figyel az ellenzékre, a civilekre és a jogásztársadalomra, pedig mindenki elmondta, hogy ez az alaptörvény-módosítás nem a terrorizmusról, hanem a kormány túlhatalmáról szól. Erről Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke beszélt a Népszavának. A politikus számára érthetetlen, miért tartanak ki a javaslat mellett, ahelyett, hogy olyan tervezetet készítenének, amelyik tiszteletben tartja a demokratikus szabadságjogokat és valóban a terrorizmus visszaszorítása a célja. Péterfalvival abban egyetért, hogy a terrorveszélyhelyzetet pontosan meg kell határozni, vitát viszont a jelenlegi tervezetről nem rendezne Molnár, mert az elfogadhatatlan.
A kormányt nem az emberek biztonsága érdekli, a módosítás kommunikációs trükk - fogalmazott lapunknak Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A jogrendet valóban korrigálni kell, de nem így. A képviselő szerint nem véletlen, hogy a témában felkészületlen honvédelmi miniszternek kell a kormány nevében képviselni ezt az ügyet. Ez is mutatja, hogy az egész csak a "Habony-művek showműsora".
