Papíron jól teljesít az ország. Ennek is köszönhető, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusra megítélt 21,9 milliárd euró összegén a májusban esedékes, úgynevezett technikai kiigazítás során hazánknak nem kell elvonástól tartania - erről értesült a Bruxinfo. A technikai kiigazítás alapját az eredeti költségvetés elfogadása óta eltelt időszak növekedési adatai képezik. A tervezetthez képest alulteljesítőktől elvonnak, míg a jobb eredményeket produkálóknak a félretett 4 milliárd euróból juttatnak plusz forrást.
Magyarország teljesítményével, bár - a növekedés mértékét illetően - megfelelő konvergenciatervet nyújtott be, mégsem lehetünk elégedettek. A 2008-as gazdasági világválságra - több más országgal együtt - rosszul, a nadrágszíj megszorításával reagált - érvelt lapunknak Barta Balázs. A Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület, non-profit gazdaságfejlesztő szervezet ügyvezető igazgatója az Európai Unió által most kiadott, a kkv-szektor működésének hatékonyságát vizsgáló tanulmány alapján végzett saját számításai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a folyamat 2011-ben indult el, ezt az időszakot útkereszteződésnek nevezték el az Európai Unió szakemberei. Amíg nálunk a leépítés, a munkahelyek megszüntetése volt a válság okozta sokkra a választ, addig Nyugat-Európában a gyarapodásra helyezték a hangsúlyt. Így ott lehetőség nyílott a megtermelt tőke újra befektetésére, ennek nyomán ahelyett, hogy tovább csökkent volna, még növekedett is a gazdasági fejlettségbeli különbség, vagyis leszakadásunk mértéke fokozódott. Ez a jelenség elsősorban a kkv-at jellemezte leginkább - hívta fel a figyelmet Barta Balázs.
A német vállalkozások, de a francia, a belga, az osztrák és az angol kkv-k jobban teljesítettek, szemben a mediterrán országbeli, valamint közép-kelet európai cégekkel, amelyek - és erről ebben a vonatkozásban ritkán esik szó - veszítettek foglalkoztatási képességükből, és a hozzáadott érték tekintetében is gyengébb eredményt tudtak felmutatni nyugati társaikénál. Mindebből Barta Balázs azt a következtetést vonta le, hogy az uniós, felzárkóztatásra szánt pénzek Magyarországon nem megfelelően hasznosultak. Ez a megállapítás különös aktualitást kap most - fűzte hozzá a Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület ügyvezetője, amikor a magyar kormány vállalta, hogy a 2014-2020-as uniós gazdasági ciklus során gazdaságfejlesztésére fordítjuk az uniós források 60 százalékát. Ha ez megvalósulna, akkor hatalmas változásoknak lennénk a tanúi, ugyanis eddig mindössze 10 százalékot fordítottak ilyen célra. Persze a jelentős növekmény tartalmazza azt, hogy "átcímkéznek" gazdaságfejlesztésre olyan pénzeket, mint a munkaerő képzése vagy a területfejlesztés. Egy-két év múlva kiderül, hogy ezt a rengeteg pénzt miképpen tudják hasznosítani, de Barta Balázsnak az eddigi tapasztalatai miatt kétségei vannak. Nehéz elképzelni, hogy az erőltetett menet lehet a megoldás az uniós pénzek hatékonyabb felhasználására. Az a terv, hogy 2017. június 30-ig az összes uniós forrást lehívják nyilván nagy szerepet játszik, hogy a követező esztendőben választások lesznek Magyarországon.
Így ezt követően a ciklus végéig már nem jönnének friss pénzek. A források hatékony felhasználásának az is gátja, hogy a bruttó hozzáadott érték fele Budapesten képződik, az ilyen túlzott területi dominancia versenyképességi hátrányhoz vezet. Vidéken - a mezőgazdaság mellett - csak a feldolgozóiparhoz közvetlenül kapcsolódó szállítás és a raktározás kap meghatározó szerepet, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az infokommunikációs társadalom szinte egyáltalán nem jelenik meg Budapesten kívül. Egy olyan ágazat ez, amelyet nem csak Brüsszel támogat kiemelten módon, hanem a gazdaság fejlődésének, a felzárkózásnak fontos eszköze lehetne - figyelmeztetett Barta Balázs.
Brüsszel vizsgálja a plázastopot
Újabb kötelezettségszegési eljárásba futhat Magyarország a plázastoptörvény megkérdőjelezhető gyakorlata miatt - írta brüsszeli forrásokra hivatkozva a Nol. Az Európai Bizottság a lap szerint informálisan már meg is kereste a kormányt, hogy mondják el, minek az alapján döntenek idehaza arról, hogy egyes áruházak megépülhetnek, mások meg nem. Ha nem érkezik érdemi választ, hivatalosan kérnek majd adatokat az unió illetékesei, ami a kötelezettségszegési eljárás előszobája. Nem tudni viszont, hogy a mostani megkeresés része-e a plázastop ügyében már 2013-ban elindított, és a mai napig le nem zárt eljárásnak.
Brüsszelnek az tűnt fel, hogy 2012-től 2015-ig kizárólag magyar tulajdonú cégek kaptak mentességet a nagyméretű kiskereskedelmi egységek építési moratóriuma alól, a multik hiába tepertek a hivataloknál. Az egyetlen kivétel egy Auchan-áruház lett volna, de az a projekt végül nem valósult meg. A plázastop hivatalosan 2015.februárban véget ért, de a lap körkérdésére érkezett válaszok alapján úgy tűnik, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben továbbra sem kapnak teret a nemzetközi láncok.
Tavaly óta tehát elvileg nincs moratórum, de a beruházónak első fokon a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal beleegyezését kell kérnie. A kormányhivatal nem tartja közérdekű adatnak, ezért titkolja, hogy kik folyamodtak engedélyért, és hol akarnak építkezni. A moratórium alóli felmentést korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium adhatta meg, ők még közölték a kérvényezők adatait. Mára tehát átláthatatlanná vált, hogy ki, miért és hol építhet kiskereskedelmi üzletet, mást meg miért utasítanak el. - írta Nol.hu