Újabb háborúra készül a Hamász

Publikálás dátuma
2016.02.02. 06:36
Benjamin Netanjahu szerint bírálói megágyaznak a terrorizmusnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Fogolycserét szeretne a Hamász, s állítja, megvannak az ehhez szükséges ütőkártyái. Benjamin Netanjahu miniszterelnök a 2014-es gázai offenzívánál is keményebb fegyveres választ ígér arra az esetre, ha a Hamász újabb támadást indít. Márpedig több jel utal arra, hogy háborúra készül a terrorszervezet. Az izraeli kormány pedig egyre intenzívebb nemzetközi diplomáciai háborút vív.

Újabb fogolycseréről beszélt vasárnap a palesztin iszlamista szervezet, a Gázát uraló Hamász. A terrorcsoport szerint megvan az ütőkártyája ahhoz, hogy ezt elérje az izraeli kormánynál. A Hamász fegyveres szárnyának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádoknak a szóvivője üzentében megígérte az izraeli börtönökben fogva tartott harcostársaknak, hogy rá fogják kényszeríteni a fogolycserére „az ellenséget”. Az AFP hírügynökség tudósítása hangsúlyozza, hogy a 2014 július-augusztusi véres gázai háború, az Erős Szikla hadművelet óta a Hamász fenntartja a bizonytalanságot Oron Shaul izraeli őrmester és Hadar Goldin alhadnagy sorsa kapcsán.

A palesztin terrorcsoportok számára egy izraeli katona élve vagy halva egyaránt értékes cserealap, emlékeztet a hírügynökség. Izrael ugyanis már többször hajtott végre fogolycserét ellenséges szervezetekkel, köztük a Hamásszal is, amely során izraeli katonáért vagy egy izraeli katona holttestéért a zsidó államban fogva tartott terroristákat adott át. A legismertebb ilyen eset a 2011-ben szabadult Gilad Salit tizedes kiszabadítása volt. Iszmail Haníje, a Hamász vezetője pénteken, annak a hét Hamász harcosnak a temetésén, akik egy Izrael és Gáza közötti beomló alagútban vesztették életüket, azt mondta, ugyanebben az alagútban ejtették foglyul Oron Shault.

Oron Shaul a 2014-es Erős Szikla hadműveletben vesztette életét. Az ő halála kapcsán került nyilvánosságra, hogy Hamász foglyokat ejtett és bejelentette, a holttesteket csak nagyon magas árért szolgáltatja vissza családjaiknak. Decemberben az édesanya kérte a Gázát uraló szervezetet, adjon több információt fiáról, de kérését mindmáig nem teljesítették. Sajtóhírek szerint az anya azt követően szólalt meg, hogy állítólag levelet kapott fiától, amely azt a látszatot keltette, hogy a halottnak hitt Oron Shaul él. Az izraeli biztonsági szolgálatok szerint a levél vélhetően hamisítvány volt. Tavaly júliusi hivatalos közlés szerint azonban két izraeli polgári személyt is fogva tartanak a Gázai-övezetben.

Haníje ugyanezen alkalommal azt is bejelentette, hogy a Hamász folytatja az Izraelbe vezető alagutak kiépítését és készül egy újabb fegyveres konfliktusra Izraellel. Az iszlamista politikus úgy fogalmazott, hogy a Hamász harcosai “minden áldott nap” fejlesztik katonai képességeiket, alagutakat ásnak és rakétákat tesztelnek egy újabb, Izraellel megvívandó konfliktusra készülve.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre válaszolva vasárnap az Izraelben akkreditált diplomáciai misszióvezetők előtt tartott beszédében kijelentette, ha a Gázai-övezetből alagutakon keresztül támadnak Izraelre, akkor a zsidó állam nagy erővel fog fellépni a Hamász ellen. Ez a válasz pedig sokkal nagyobb erejű lesz, mint a 2014-es Erős Szikla hadművelet, ígérte a miniszterelnök. “Módszeresen és higgadtan cselekszünk mindenfajta fenyegetéssel szemben, beleértve a Hamászt is, mind védelmi, mind pedig támadó intézkedésekkel”, mondta a miniszterelnök. Hozzátette: “Azt hiszem, ezt a térségben és az egész világon megértik, és senkinek nem ajánljuk, hogy próbára tegyen bennünket”.

Az izraeli gázai offenzíva 2014-ben is elsősorban a Hamász által kiépített, Izrael megtámadására, fegyvercsempészetre használt alagútrendszer megsemmisítésére irányult. A gázai újjáépítést lehetővé tevő nemzetközi adománygyűjtés kapcsán is azt hangsúlyozta az izraeli vezetés, hogy a felhasználást szigorúan nemzetközi felügyelet alá kell helyezni, különben a Hamász az alagutak újraépítésére, nem pedig civil célokra fogja használni az adományt. Különböző hírszerzési források szerint a Hamász mostanra újra megépítette a hadművelet során lerombolt alagutakat, miközben a gázai lakosság helyzete nem sokban javult.

Izrael kérései azonban egyre kevesebb nemzetközi megértésre találnak, a Netanjahu-kabinet pedig egyre több nemzetközi diplomáciai konfliktussal szembesül. A nyugat-európai államok parlamentjei rendre a palesztin állam egyoldalú elismerését javasolják kormányaiknak a megfeneklett izraeli-palesztin béketárgyalások és a telepespolitika folytatása miatt, az Európai Unió pedig már megjelöli a telepekről származó termékeket. Több európai egyetem szakította meg a tudományos együttműködést Izraellel, múlt héten például, alig három hónappal a brit akadémiai bojkott felhívás után nyolc olasz egyetem 168 tudósa írt alá petíciót, amelyben felszólítják az olasz egyetemeket és tudományos szervezeteket, hogy szakítsanak meg minden együttműködést a haifai Technionnal és a többi izraeli egyetemmel. Indoklásuk szerint azért, mert a Technion szoros kapcsolatot ápol Izrael hadászati és védelmi infrastruktúráját gyártó Rafael-lel, és így részese a palesztin nép elnyomásának.

A napokban a francia külügyminiszterrel és Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral került konfliktusba Netanjahu. Laurent Fabius francia külügyminiszter nemzetközi konferencia ötletét vetette fel a kétállami megoldás elősegítése érdekében és kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem történik előrelépés, Franciaország egyoldalúan elismeri a palesztin államot. Netanjahu a vasárnapi kormányülésen azt mondta, Párizs javaslata és a palesztin állam elismerésének az eshetősége csak bátorítani fogja a palesztinokat, hogy semmiféle kompromisszumot ne fogadjanak el az izraeli-palesztin viszály rendezésében. Izrael mindenesetre kész a közvetlen tárgyalásokra, de mindenfajta előfeltétel és kényszerítő határidő nélkül – szögezte le a miniszterelnök.

Jeruzsálem a múlt héten jóváhagyta 150 hektár termőföld kisajátítását a ciszjordániai Jerikó mellett, olyan területen, amely a palesztinok szerint a leendő államuknak jár. Ezt a kormánydöntést Ban Ki Mun ENSZ főtitkár élesen bírálta a Biztonsági Tanács (BT) múlt keddi ülésén. Azt mondta, Izrael provokálja a palesztinokat és kétségeit fejezte ki annak kapcsán, hogy Izrael valóban elkötelezte magát a kétállami megoldás mellett. Ban Ki Mun „a palesztin néppel szembeni nyílt támadásnak” nevezve Izrael telepespolitikáját, s kifejtette, hogy „a megszállással szembeni ellenállás az ember természetéből ered”.

Benjamin Netanjahu erre úgy reagált, hogy a főtitkár szavai „megágyaznak a terrorizmusnak”. A palesztin gyilkosok nem államot akarnak építeni, hanem nyilvánosan kihirdették, hogy le akarnak rombolni egy államot. Az ENSZ hosszú ideje elveszítette a semlegességét és az erkölcsi erejét. A főtitkár kijelentése csak ront a helyzeten, mondta Netanjahu. A pengeváltás azóta is folytatódik. Ban Ki Mun jelezte, fenntartja álláspontját majd vasárnap a The New York Times amerikai napilapban véleménycikkben válaszolt az izraeli miniszterelnök vádjaira. Írásának címe is sokatmondó volt: Ne lődd le a hírvivőt, Izrael!

Az ENSZ-főtitkár tarthatatlannak nevezte Netanjahu reagálásának hangvételét és elfogadhatatlannak, hogy az ő bíráló szavai, amellyel Izrael telepespolitikáját illette, a palesztin terrorizmust támogatják. Írásában ismételten felszólította Izraelt, állítsa le telepbővítéseket és emlékeztette a jeruzsálemi vezetést, hogy a nemzetközi közösség törvénytelennek vagy jogosulatlannak tartja a zsidó telepek létesítését Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.

„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének bírálata és az ellenem irányuló támadások a körülményekből adódnak. Amikor azonban oly sok oldalról, köztük Izrael legközelebbi barátainak részéről fogalmazódik meg őszinte aggodalom egy rövidlátó és erkölcsileg káros politikával szemben, már nem tartható fenn az, hogy kirohanást intéznek minden jóindulatú kritikával szemben” – írta Ban Ki Mun, és hangsúlyozta, mindig ki fog állni Izrael létezési joga mellett.

Szerző

Nőkre és gyerekekre is lövetne - Felháborodás Berlinben

Publikálás dátuma
2016.02.02. 06:34
Frauke Petry kijelentésétől még az Alternatíva egyik vezetője is elhatárolódott FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/NIGEL TREBLIN
Rendkívüli felháborodás kísérte a német belpolitikában Frauke Petrynek, a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) vezetőjének azt a kijelentését, amely szerint lőfegyvert is be lehetne vetni a menekültekkel szemben a határon. Beatrix von Storch elnökhelyettes azt közölte, a nők és gyermekek ellen is lehetne használni lőfegyvert, e kijelentését azonban később visszavonta.

Komoly belpolitikai vihart keltett Németországban Frauke Petry, aki még múlt héten a Mannheimer Morgen című lapban fejtette ki, hogy a nagy menekültáradat megfékezésére, illetve a nem regisztrált menekültek megakadályozására „szükség esetén a lőfegyvert is be kell vetni”. Később Beatrix von Storch, az AfD elnökhelyettese azt írta a Facebookon, hogy nőkre és gyerekekre is lövetni kellene, ezt azonban visszavonta. Elhatárolódott kettejük kijelentésétől az AfD másik elnökhelyettese, Alexander Gauland, aki úgy foglalt állást, pártja számára szóba sem jöhet szóba „az emberek célzott lövetése”. Kifejtette, a rendőrségnek „más lehetőségeket” kell adni arra, hogy megakadályozzák az alkotmánysértést.

Az SPD frakcióvezetője, Thomas Oppermann politikai őrültségnek nevezte a felvetést. A rendőrszakszervezet elnökhelyettese, Jörg Radek azt közölte, aki ilyen radikális fellépést javasolt, s a rendőrséget akarja saját céljaira felhasználni, száműzni akarja a jogállamiságot. Éles bírálatokkal illették az Alternatívát a keresztényszocialisták részéről is. Max Straubinger, a CSU Bundestag-képviselőcsoportjának ügyvezetője szerint az AfD megmutatta igazi arcát. Szerinte a menekültek elleni lőfegyverek bevetésének felvetése olyan cinizmusról árulkodik, ami már felülmúlhatatlan. „Az ilyen megjegyzésekkel mérgezik meg a társadalmi hangulatot Németországban” – tette hozzá.

Sigmar Gabriel, a német szociáldemokrata SPD elnöke úgy vélte, Petry kijelentései kapcsán az alkotmányvédelmi hatóságnak kellene figyelnie az Alternatívát. Azt is követelte, hogy a pártnak ne adjanak szereplési lehetőséget a közszolgálati televízió kerekasztal beszélgetésein. Utalt arra, „Németországban korábban létezett egy nyilvánvaló szabály: azokat a pártokat, amelyek a demokratikus szabadságjogok ellen lépnek fel, nem segítjük még abban is, hogy propagandájuknak a tévében adjanak hangot” – emelte ki.

Különbözőképpen reagáltak a pártok Gabriel felvetésére. A Zöldek támogatják javaslatát. Katrin Göring-Eckardt frakcióvezető szerint jogos a felvetés, hogy figyeltetni kell a pártot. Hasonlóképpen nyilatkozott párttársa, Volker Beck, aki szerint „a jogállamiság ellenségeiről” van szó. A CDU, a Balpárt és az FDP viszont nem állt ki az ötlet mellett. Wolfgang Bosbach, a CDU belpolitikai kérdésekkel foglalkozó politikusa szerint az alkotmányvédelmi hatóságnak magának kell eldöntenie, kit figyeltet meg. Wolfgang Kubocki, az FDP elnökhelyettese pedig kifejtette, a hatóságnak „nincs szüksége Sigmar Gabriel felszólítására”.

Az AfD radikális, szélsőséges kijelentései ellenére egyre népszerűbb. Már 12 százalék szavazna a pártra, ami egy hét alatt két százalékos erősödést jelent. A CDU 2012 júliusa óta a legrosszabbul szerepelt az Emnid felmérésében: két százalékot veszítve 34 százalékon áll. Egy százalékot rosszabbodott az SPD megítélése, amelyre 24 százalék voksolna. A Spiegel kommentárjában megjegyezte, a hagyományos pártok félni kezdhetnek az Alternatívától azzal, hogy már harmadik a közvélemény-kutatásokban. Azzal, hogy a párt tabukat dönt le, s primitív, veszélyes üzenetekkel törekszik népszerűségének emelésére, csak azt bizonyítja: fütyül az alkotmányra és a jogállamiságra. A cikkíró szerint az Alternatíva előretörésében a többi párt is hibás, mert nem tudtak egy olyan erős demokratikus bázist felépíteni, amellyel sarokba lehetne szorítani az AfD-t.

Szerző

A sztrájkok sem rendítik meg Ficót

A választások közeledtével a sztrájkok is szaporodnak Szlovákiában, ám Robert Fico miniszterelnök és pártja, a Smer népszerűségét egyelőre semmi sem rengette meg. Tegnaptól léptek érvénybe Szlovákiában az utóbbi hetekben bejelentett egészségügyi felmondások. Mintegy 600 nővér hagyta el munkahelyét. Amiatt tiltakoztak, hogy bár a bérüket szabályozó törvényt Andrej Kiska köztársasági elnök nem írta alá, az mégis hatályba lépett.

Az egészségügyi minisztérium próbálta nyugtatni a kedélyeket, biztosította az embereket arról, nincs nincs ok aggodalomra, nem fenyeget kritikus nővérhiány a felmondások által leginkább érintett zsolnai és eperjesi kórházakban sem. A sajtónak nyilatkozva azonban Iveta Lazarova, a nővérek szervezetének elnöke elmondta, az Egészségügyi Nővérek Kamarája máris számos ajánlatot kapott Csehországból, Ausztriából, Németországból, Svájcból és Máltáról.

Az oktatás területe sem viharmentesebb Szlovákiában. Folytatódott az egy hete tartó pedagógussztrájk, amelyet az oktatás színvonalának emelését lehetővé tevő tanügyi költségvetés megemelése érdekében indított a pedagógustársadalom egy része. Jelenleg a szlovákiai pedagógusok 11 százaléka sztrájkol, ami közel 130 ezer tanulót érint. A tiltakozások ellenére a Smer továbbra is vezet, 36 százalékot szerezne. Az országban márciusban rendeznek parlamenti választást.

Szerző