Újabb háborúra készül a Hamász

Fogolycserét szeretne a Hamász, s állítja, megvannak az ehhez szükséges ütőkártyái. Benjamin Netanjahu miniszterelnök a 2014-es gázai offenzívánál is keményebb fegyveres választ ígér arra az esetre, ha a Hamász újabb támadást indít. Márpedig több jel utal arra, hogy háborúra készül a terrorszervezet. Az izraeli kormány pedig egyre intenzívebb nemzetközi diplomáciai háborút vív.

Újabb fogolycseréről beszélt vasárnap a palesztin iszlamista szervezet, a Gázát uraló Hamász. A terrorcsoport szerint megvan az ütőkártyája ahhoz, hogy ezt elérje az izraeli kormánynál. A Hamász fegyveres szárnyának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádoknak a szóvivője üzentében megígérte az izraeli börtönökben fogva tartott harcostársaknak, hogy rá fogják kényszeríteni a fogolycserére „az ellenséget”. Az AFP hírügynökség tudósítása hangsúlyozza, hogy a 2014 július-augusztusi véres gázai háború, az Erős Szikla hadművelet óta a Hamász fenntartja a bizonytalanságot Oron Shaul izraeli őrmester és Hadar Goldin alhadnagy sorsa kapcsán.

A palesztin terrorcsoportok számára egy izraeli katona élve vagy halva egyaránt értékes cserealap, emlékeztet a hírügynökség. Izrael ugyanis már többször hajtott végre fogolycserét ellenséges szervezetekkel, köztük a Hamásszal is, amely során izraeli katonáért vagy egy izraeli katona holttestéért a zsidó államban fogva tartott terroristákat adott át. A legismertebb ilyen eset a 2011-ben szabadult Gilad Salit tizedes kiszabadítása volt. Iszmail Haníje, a Hamász vezetője pénteken, annak a hét Hamász harcosnak a temetésén, akik egy Izrael és Gáza közötti beomló alagútban vesztették életüket, azt mondta, ugyanebben az alagútban ejtették foglyul Oron Shault.

Oron Shaul a 2014-es Erős Szikla hadműveletben vesztette életét. Az ő halála kapcsán került nyilvánosságra, hogy Hamász foglyokat ejtett és bejelentette, a holttesteket csak nagyon magas árért szolgáltatja vissza családjaiknak. Decemberben az édesanya kérte a Gázát uraló szervezetet, adjon több információt fiáról, de kérését mindmáig nem teljesítették. Sajtóhírek szerint az anya azt követően szólalt meg, hogy állítólag levelet kapott fiától, amely azt a látszatot keltette, hogy a halottnak hitt Oron Shaul él. Az izraeli biztonsági szolgálatok szerint a levél vélhetően hamisítvány volt. Tavaly júliusi hivatalos közlés szerint azonban két izraeli polgári személyt is fogva tartanak a Gázai-övezetben.

Haníje ugyanezen alkalommal azt is bejelentette, hogy a Hamász folytatja az Izraelbe vezető alagutak kiépítését és készül egy újabb fegyveres konfliktusra Izraellel. Az iszlamista politikus úgy fogalmazott, hogy a Hamász harcosai “minden áldott nap” fejlesztik katonai képességeiket, alagutakat ásnak és rakétákat tesztelnek egy újabb, Izraellel megvívandó konfliktusra készülve.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre válaszolva vasárnap az Izraelben akkreditált diplomáciai misszióvezetők előtt tartott beszédében kijelentette, ha a Gázai-övezetből alagutakon keresztül támadnak Izraelre, akkor a zsidó állam nagy erővel fog fellépni a Hamász ellen. Ez a válasz pedig sokkal nagyobb erejű lesz, mint a 2014-es Erős Szikla hadművelet, ígérte a miniszterelnök. “Módszeresen és higgadtan cselekszünk mindenfajta fenyegetéssel szemben, beleértve a Hamászt is, mind védelmi, mind pedig támadó intézkedésekkel”, mondta a miniszterelnök. Hozzátette: “Azt hiszem, ezt a térségben és az egész világon megértik, és senkinek nem ajánljuk, hogy próbára tegyen bennünket”.

Az izraeli gázai offenzíva 2014-ben is elsősorban a Hamász által kiépített, Izrael megtámadására, fegyvercsempészetre használt alagútrendszer megsemmisítésére irányult. A gázai újjáépítést lehetővé tevő nemzetközi adománygyűjtés kapcsán is azt hangsúlyozta az izraeli vezetés, hogy a felhasználást szigorúan nemzetközi felügyelet alá kell helyezni, különben a Hamász az alagutak újraépítésére, nem pedig civil célokra fogja használni az adományt. Különböző hírszerzési források szerint a Hamász mostanra újra megépítette a hadművelet során lerombolt alagutakat, miközben a gázai lakosság helyzete nem sokban javult.

Izrael kérései azonban egyre kevesebb nemzetközi megértésre találnak, a Netanjahu-kabinet pedig egyre több nemzetközi diplomáciai konfliktussal szembesül. A nyugat-európai államok parlamentjei rendre a palesztin állam egyoldalú elismerését javasolják kormányaiknak a megfeneklett izraeli-palesztin béketárgyalások és a telepespolitika folytatása miatt, az Európai Unió pedig már megjelöli a telepekről származó termékeket. Több európai egyetem szakította meg a tudományos együttműködést Izraellel, múlt héten például, alig három hónappal a brit akadémiai bojkott felhívás után nyolc olasz egyetem 168 tudósa írt alá petíciót, amelyben felszólítják az olasz egyetemeket és tudományos szervezeteket, hogy szakítsanak meg minden együttműködést a haifai Technionnal és a többi izraeli egyetemmel. Indoklásuk szerint azért, mert a Technion szoros kapcsolatot ápol Izrael hadászati és védelmi infrastruktúráját gyártó Rafael-lel, és így részese a palesztin nép elnyomásának.

A napokban a francia külügyminiszterrel és Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral került konfliktusba Netanjahu. Laurent Fabius francia külügyminiszter nemzetközi konferencia ötletét vetette fel a kétállami megoldás elősegítése érdekében és kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem történik előrelépés, Franciaország egyoldalúan elismeri a palesztin államot. Netanjahu a vasárnapi kormányülésen azt mondta, Párizs javaslata és a palesztin állam elismerésének az eshetősége csak bátorítani fogja a palesztinokat, hogy semmiféle kompromisszumot ne fogadjanak el az izraeli-palesztin viszály rendezésében. Izrael mindenesetre kész a közvetlen tárgyalásokra, de mindenfajta előfeltétel és kényszerítő határidő nélkül – szögezte le a miniszterelnök.

Jeruzsálem a múlt héten jóváhagyta 150 hektár termőföld kisajátítását a ciszjordániai Jerikó mellett, olyan területen, amely a palesztinok szerint a leendő államuknak jár. Ezt a kormánydöntést Ban Ki Mun ENSZ főtitkár élesen bírálta a Biztonsági Tanács (BT) múlt keddi ülésén. Azt mondta, Izrael provokálja a palesztinokat és kétségeit fejezte ki annak kapcsán, hogy Izrael valóban elkötelezte magát a kétállami megoldás mellett. Ban Ki Mun „a palesztin néppel szembeni nyílt támadásnak” nevezve Izrael telepespolitikáját, s kifejtette, hogy „a megszállással szembeni ellenállás az ember természetéből ered”.

Benjamin Netanjahu erre úgy reagált, hogy a főtitkár szavai „megágyaznak a terrorizmusnak”. A palesztin gyilkosok nem államot akarnak építeni, hanem nyilvánosan kihirdették, hogy le akarnak rombolni egy államot. Az ENSZ hosszú ideje elveszítette a semlegességét és az erkölcsi erejét. A főtitkár kijelentése csak ront a helyzeten, mondta Netanjahu. A pengeváltás azóta is folytatódik. Ban Ki Mun jelezte, fenntartja álláspontját majd vasárnap a The New York Times amerikai napilapban véleménycikkben válaszolt az izraeli miniszterelnök vádjaira. Írásának címe is sokatmondó volt: Ne lődd le a hírvivőt, Izrael!

Az ENSZ-főtitkár tarthatatlannak nevezte Netanjahu reagálásának hangvételét és elfogadhatatlannak, hogy az ő bíráló szavai, amellyel Izrael telepespolitikáját illette, a palesztin terrorizmust támogatják. Írásában ismételten felszólította Izraelt, állítsa le telepbővítéseket és emlékeztette a jeruzsálemi vezetést, hogy a nemzetközi közösség törvénytelennek vagy jogosulatlannak tartja a zsidó telepek létesítését Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.

„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének bírálata és az ellenem irányuló támadások a körülményekből adódnak. Amikor azonban oly sok oldalról, köztük Izrael legközelebbi barátainak részéről fogalmazódik meg őszinte aggodalom egy rövidlátó és erkölcsileg káros politikával szemben, már nem tartható fenn az, hogy kirohanást intéznek minden jóindulatú kritikával szemben” – írta Ban Ki Mun, és hangsúlyozta, mindig ki fog állni Izrael létezési joga mellett.