Enged az EU Londonnak?

Donald Tusk levelét megírta, az Európai Tanács elnöke közzétette a brüsszeli ajánlatot, válaszul David Cameron brit kormányfő reformterveire. Tusk és Cameron vasárnapi egyeztetése nyomán született meg a levél, amely több téren is engedményt ígér Londonnak. Cameron üdvözölte a választ, a határozattervezet a 27 másik tagállamnak is jóvá kell hagynia.

Az Európai Tanács elnöke tegnap nyilvánosságra hozott válaszlevelében úgy fogalmazott, "eléggé messzire ment" David Cameron aggodalmainak figyelembevételében, anélkül, hogy az EU alapelveit sértő vörös vonalat átlépte volna. Tusk hangsúlyozta, az EU-n belül több az, ami összeköti, mint ami elválasztja a tagállamokat. Nehéz folyamat zajlott, s még sok kihívással kell megbirkózni, de a levél "jó alap a kompromisszumra" - vélekedett.

Cameron reformtervének mind a négy pontját sorravette a brüsszeli javaslat, amelyet az EU másik 27 tagállamának jóvá kell hagynia. Tusk ajánlata az integráció további elmélyítését helyezi kilátásba, anélkül, hogy sértenék az eurózónán kívüli tagállamok jogait és kompetenciáit. Ígéretet tesz az uniós versenyképesség javítására, a bürokrácia csökkentésére. Elismerik az Egyesült Királyság különleges helyzetét, s tudomásul veszik, hogy nem kíván részt venni a további politikai integrációban. A brüsszeli ajánlat erősítené a nemzeti parlamentek szerepét, szélesebb hatáskört adna az uniós jogszabálytervezetek felülvizsgálatára, akár elvetésére. Tiszteletben tartják a britek eddig kivívott különleges jogosítványait, az opt-out-okat.

A legnagyobb vita a negyedik pont, a munkaerő szabad áramlása és a szociális juttatások témakörében zajlott. Tusk levele aláhúzza, hogy e téren teljes mértékben tiszteletben kell tartani az uniós szerződések előírásait, de a Bizottság hajlandó a brit felvetéseket figyelembe véve bizonyos változtatásokra. London a tervezett népszavazás után haladéktalanul behúzhatná a "vészféket", alkalmazhatná az uniós munkavállalók szociális juttatásait korlátozó szigorításokat. A britek elképzelései szerint csupán négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne igénybe venni a szociális juttatások teljes körét, a javaslat ugyanakkor ennek fokozatos bevezetését tenné lehetővé, s nem világos, hogy milyen hosszú ideig maradhatnának érvényben a korlátozások.

A vendégmunkások otthon maradt gyerekeinek járó családi pótlék esetében annyi engedményt tettek, hogy nem a brit, hanem a helyi bérviszonyoknak, életszínvonalnak megfelelő mértéket kell megállapítani. A tagállamok felléphetnek azon bevándorlók ellen, akik "biztonsági kockázatot" jelentenek. Ha a Huszonnyolcak vezetői a február 18-19-i EU-csúcsértekezleten elfogadják a kötelező erejű határozatot, akkor David Cameron már idén kiírhatná a népszavazást. A brit lapok a dátumot is tudni vélik, június 23-án szólítanák urnákhoz a briteket.

Cameron tegnap üdvözölte a határozatot, kijelentette, hogy a brüsszeli ajánlat "elég erős", s ennek alapján kész lesz a Brexit ellen, a brit EU-tagság mellett kampányolni a tervezett referendumon. A brit kormányfő jelezte ugyanakkor, hogy sok munka maradt még hátra az EU-csúcsig. A tory párt euroszkeptikusai ugyanakkor lekicsinyelték az elért kompromisszumot, mondván, Cameron "semmit nem ért el". Tusk levelében közölte, hogy a tagállamok állandó EU-képviselői e héten pénteken vitatják meg a javaslatcsomagot. Az Európai Parlament szerdán vitázik a brit reformtervezetről.

Háttéralku Londonnal?

Az Európai Tanács soron következő ülésén Orbán Viktornak kötelessége minden lehetséges eszközzel megvédeni az európai munkavállalók, így a több százezer Nagy-Britanniában dolgozó magyar jogait és józan alapokon álló érdekeit. Azokat az embereket, akiknek nagy többségét épp az orbáni, illiberális politika és a szociális kilátástalanság üldözte el Magyarországról - hangsúlyozta tegnap közleményében Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője. Újhelyi felszólította a magyar kormányfőt, hozza nyilvánosságra, milyen háttéralkut kötött David Cameronnal, tegye világossá, a kivándorolt magyarok oldalán áll-e.