Az erőteljes felháborodástól magát mit sem zavartatva a jegybank rendületlenül csoportosít át 10 milliárd forintokat az alaptevékenységétől idegen célokra. Az úgynevezett értéktárprogramra 31 milliárd forintot különítettek el, amiből eddig már számos műkincset vásároltak. Emellett 200 milliárd forintból létrehoztak hat Pallas Athéné-alapítványt, amelyhez nagy szabású, eddig 30 milliárd forintot kitevő ingatlanvásárlási program is párosult. Az alapítványok célja úgymond tudományos, oktatási tevékenység, a közgazdasági, pénzügyi szakemberek bankszakmai képzése, a geopolitikai gazdasági képzés támogatása, a határon túli gazdasági oktatás, valamint a kis- és a közepes vállalkozások versenyképességének támogatása.
Az ellenzéki pártok, illetve a szakmabeliek a kezdetektől fogva bírálják ezt a parttalan költekezést, mert megítélésük szerint mindez idegen az MNB alapfeladataitól. Az MNB azzal védekezik, hogy Európában is támogatják a jegybankok a közgazdász-képzést, amiből csak annyi igaz, másutt a fő tudományos irányvonalat képviselőt és nem az alternatív nézeteket hirdetőt.
Tiziano Madonnája 4,5 milliárdba került – felhatalmazás nélkül vették meg FOTÓ: NÉPSZAVA
Ennek kapcsán Tóth Bertalan szocialista képviselő a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett írásbeli kérdésében - amelyre Tállai András miniszterhelyettes válaszolt -,többek között az iránt is érdeklődött, hogy mikor kívánja a kormány kezdeményezni, mint tulajdonos, hogy az MNB nyereségét a központi költségvetésbe vonják be osztalék formájában? Válaszlevelében a miniszterhelyettes azonban megkerüli az érdemi választ.
Már az is beszédes, hogy a gazdasági tárca kitér az érdemi válasz elől - mondta lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán, a Liberálisok vezető pénzügyi szakértője, a jegybank egykori alelnöke.
Tállai András szerint a jegybank gazdálkodása nem része a mindenkori költségvetési törvényben felsorolt államháztartási alrendszereknek, így nem része az állami újraelosztásnak. Arra hivatkozik, hogy az jegybank ellenőrzését az Országgyűlés, az MNB felügyelő bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék elvégzi.
Erre Bodnár Zoltán úgy reagált, hogy a Fidesz javaslatára módosították korábban a jegybank-törvényt. Addig ugyanis a magyar államot képviselő nemzetgazdasági miniszter döntött arról, hogy mekkora osztalékot fizessen a jegybank a költségvetésbe. Ez a rendszer azonban megváltozott, most az MNB elnökéből és alelnökeiből álló igazgatósága dönt az osztalékról, és ilyet 2013 óta a költségvetésnek nem juttatott. Az árfolyamváltozásból, vagyis a forint gyengeségéből származó nyereséget költik el pazarló módon. Ez önmagában nem jogsértő, de mértéke feltétlenül az - mondta a szakpolitikus.
Ezt az érvelést alátámasztott Nyikos László az MNB felügyelő bizottságának tagja is, aki úgy fogalmazott a HírTV-ben, hogy jóval többet költött alapítványai támogatására a jegybank, mint amennyit a törvény enged. A szakember szerint az MNB felügyelőbizottságának (fb) vizsgálat több ellentmondásra is rámutatott. Megerősítette, hogy az állam jelenleg nem tudja érvényesíteni az MNB-ben a tulajdonosi érdekeit. Nyikos László reméli, hogy az fb közeljövőben várható jelentése hozzájárul ahhoz, hogy meginduljon a jegybanktörvény átírása.
Bírálta az MNB doktori képzési terveit Csaba László közgazdász-akadémikus is egy tévéműsorban. Fölöttébb meglepőnek és szokatlannak tartja, hogy tudományos utánpótlásképzésbe fogjon egy bank. Néhány országban van a hazai bankárképzőhöz hasonlítható, de tudományos iskolákra az egész világon nincs példa - tette hozzá. "Az Európai Központi Bank alapszabálya kimondottan tiltja az ilyen típusú tevékenységet” – fogalmazott az egyetemi tanár.
