A kormány is felelős Matolcsy költekezéseiért

Publikálás dátuma
2016.02.03. 06:22
Tiziano Madonnája 4,5 milliárdba került – felhatalmazás nélkül vették meg FOTÓ: NÉPSZAVA
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) törvényes lehetősége van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálja, gazdálkodása nem része az állami újraelosztásnak - érvelt Tállai András arra a kérdésre, hogy közpénzt költ-e a jegybank. A szakmai közvélemény azonban elutasítja az érvelést, mást gondolnak a jegybank függetlenségéről.

Az erőteljes felháborodástól magát mit sem zavartatva a jegybank rendületlenül csoportosít át 10 milliárd forintokat az alaptevékenységétől idegen célokra. Az úgynevezett értéktárprogramra 31 milliárd forintot különítettek el, amiből eddig már számos műkincset vásároltak. Emellett 200 milliárd forintból létrehoztak hat Pallas Athéné-alapítványt, amelyhez nagy szabású, eddig 30 milliárd forintot kitevő ingatlanvásárlási program is párosult. Az alapítványok célja úgymond tudományos, oktatási tevékenység, a közgazdasági, pénzügyi szakemberek bankszakmai képzése, a geopolitikai gazdasági képzés támogatása, a határon túli gazdasági oktatás, valamint a kis- és a közepes vállalkozások versenyképességének támogatása.

Az ellenzéki pártok, illetve a szakmabeliek a kezdetektől fogva bírálják ezt a parttalan költekezést, mert megítélésük szerint mindez idegen az MNB alapfeladataitól. Az MNB azzal védekezik, hogy Európában is támogatják a jegybankok a közgazdász-képzést, amiből csak annyi igaz, másutt a fő tudományos irányvonalat képviselőt és nem az alternatív nézeteket hirdetőt.

Tiziano Madonnája 4,5 milliárdba került – felhatalmazás nélkül vették meg FOTÓ: NÉPSZAVA

Tiziano Madonnája 4,5 milliárdba került – felhatalmazás nélkül vették meg FOTÓ: NÉPSZAVA

Ennek kapcsán Tóth Bertalan szocialista képviselő a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett írásbeli kérdésében - amelyre Tállai András miniszterhelyettes válaszolt -,többek között az iránt is érdeklődött, hogy mikor kívánja a kormány kezdeményezni, mint tulajdonos, hogy az MNB nyereségét a központi költségvetésbe vonják be osztalék formájában? Válaszlevelében a miniszterhelyettes azonban megkerüli az érdemi választ.

Már az is beszédes, hogy a gazdasági tárca kitér az érdemi válasz elől - mondta lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán, a Liberálisok vezető pénzügyi szakértője, a jegybank egykori alelnöke.

Tállai András szerint a jegybank gazdálkodása nem része a mindenkori költségvetési törvényben felsorolt államháztartási alrendszereknek, így nem része az állami újraelosztásnak. Arra hivatkozik, hogy az jegybank ellenőrzését az Országgyűlés, az MNB felügyelő bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék elvégzi.

Erre Bodnár Zoltán úgy reagált, hogy a Fidesz javaslatára módosították korábban a jegybank-törvényt. Addig ugyanis a magyar államot képviselő nemzetgazdasági miniszter döntött arról, hogy mekkora osztalékot fizessen a jegybank a költségvetésbe. Ez a rendszer azonban megváltozott, most az MNB elnökéből és alelnökeiből álló igazgatósága dönt az osztalékról, és ilyet 2013 óta a költségvetésnek nem juttatott. Az árfolyamváltozásból, vagyis a forint gyengeségéből származó nyereséget költik el pazarló módon. Ez önmagában nem jogsértő, de mértéke feltétlenül az - mondta a szakpolitikus.

Ezt az érvelést alátámasztott Nyikos László az MNB felügyelő bizottságának tagja is, aki úgy fogalmazott a HírTV-ben, hogy jóval többet költött alapítványai támogatására a jegybank, mint amennyit a törvény enged. A szakember szerint az MNB felügyelőbizottságának (fb) vizsgálat több ellentmondásra is rámutatott. Megerősítette, hogy az állam jelenleg nem tudja érvényesíteni az MNB-ben a tulajdonosi érdekeit. Nyikos László reméli, hogy az fb közeljövőben várható jelentése hozzájárul ahhoz, hogy meginduljon a jegybanktörvény átírása.

Bírálta az MNB doktori képzési terveit Csaba László közgazdász-akadémikus is egy tévéműsorban. Fölöttébb meglepőnek és szokatlannak tartja, hogy tudományos utánpótlásképzésbe fogjon egy bank. Néhány országban van a hazai bankárképzőhöz hasonlítható, de tudományos iskolákra az egész világon nincs példa - tette hozzá. "Az Európai Központi Bank alapszabálya kimondottan tiltja az ilyen típusú tevékenységet” – fogalmazott az egyetemi tanár.

Szerző
Témák
MNB pénzszórás

Feljelentik a túlárazott honlapot

Rendőrségi feljelentést tesz a Demokratikus Koalíció a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új honlapja miatt.

 A párt szerint ugyanis a 471 milliós informatikai fejlesztés, amire uniós pénzt is költöttek, tízszeresen túl lehet árazva, hiszen egy ingyenesen használható rendszerben készült. Az agrárkamara a múlt héten a Hír TV-nek nem árulta el, mire költötték pontosan a pénzt, csak hogy a honlap fejlesztése mellett a rendszer üzemeltetéséhez szükséges berendezésekre is költöttek. Szerintük a munkát a közbeszerzési eljáráson a legalacsonyabb árat ajánló cég kapta.

Szerző

Katolikus csúcstalálkozó lesz hazánkban 2020-ban

Publikálás dátuma
2016.02.03. 06:13
A világkongresszus főoltára Budapesten, a Hősök terén (1938) FOTÓ: FORTEPAN/CSÁSZY ALICE
Magyarország ad otthont a következő, 2020-ban megrendezendő Eucharistikus Világkongresszusnak – jelentette be hétvégén Ferenc pápa. A kongresszusok történetében az egyik legfontosabb ilyen találkozót éppen Budapest rendezte meg, 1938-ban. Milyen eseményről van szó?

Az Eucharisztikus Világkongresszuson a papság, egyházi személyek, világiak gyűlnek össze, előadásokat szerveznek, közös imákat tartanak és szentségimádáson vesznek részt azzal a céllal, hogy érthetőbbé tegyék a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, népszerűsítsék az Oltáriszentség tiszteletét. Az első kongresszust 1881-ben, a franciaországi Lille-ben rendezték meg Gaston de Ségur püspök kezdeményezésére. Kezdetben csak regionális találkozóról volt szó, s az ötlet nem is talált túlságosan sok követőre, ám évről évre egyre nagyobb befolyása lett. Amikor a hatodik, 1890-ben megrendezett antwerpeni kongresszuson a Mechelen püspöke, Pierre-Lambert Goossens áldást osztott, mintegy 150 ezren voltak jelen. Első ízben 1893-ban rendezték az eseményt Európán kívül, Jeruzsálemben.

A város akkor még az Oszmán Birodalomhoz tartozott, s először fordult elő, hogy a pápa küldöttel képviseltette magát. Az 1900-as évek elején ugyan a vendégek többsége francia nyelvterületről érkezett, mind több zarándok kelt azonban útra Közép-Európából is. Elmondható ugyanakkor, hogy 1908-ig döntően franciaországi és belgiumi színhelyek adtak otthont az Eucharisztikus Világkongresszusnak. Az 1905-ös rómain maga X. Piusz pápa is részt vett. Bejelentette, hogy ettől fogva a Szentszék minden rendezvényen pápai legátussal képviselteti magát. 1908-tól a kongresszust már a világ különböző államaiban rendezték meg. 1910-ben első ízben tanácskoztak az eucharisztiát érintő kérdésekről Európán kívül, ekkor a kanadai Montrealban gyűltek össze.

1914-től különböző témákat határoztak meg a kongresszusra, ám a legközelebbit az első világháború, illetve az azt követő feszült évek miatt csak 1922-ben tartották meg, amelyet a béke témakörének szenteltek. Az esemény „csúcspontja” XI. Piusz szentmiséje volt. Ezután általában kétévente rendezték meg a kongresszust, 1934-ben első ízben Dél-Amerikában, Argentínában. A pápai küldött Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz volt. Több mint egymillióan gyűltek össze a Buenos Aires-i Palmero Parkban, hogy a pápai áldást hallják. A következőt nem kettő, hanem három év után rendezték meg a Fülöp-szigeteken. Itt másfélmillióan jelentek meg a manilai Rizal parkban tartott szentmisén.

Az egy évvel későbbi, 1938-as budapesti világkongresszus a magyar katolikus egyház történetének legfontosabb eseményei közé tartozott. Számos külföldi vendég érkezett a fővárosba, köztük 14 bíboros, 48 érsek, 97 püspök, továbbá több tízezer zarándok. Az eseményt a második világháború szele is megérintette, hiszen németek nem voltak jelen Hitler tiltása miatt.

A magyar püspökök már 1929-ben arra törekedtek, hogy 1938-ban rendezhesse meg az ország a nagy eseményt, Serédi Jusztinián hercegprímás beszédében is ezt az időpontot jelölte meg, ezzel ugyanis azt egybekapcsolhatták az államalapító Szent István halálának 900. évfordulójával. A sikeres „lobbitevékenységnek” köszönhetően 1936-ban Párizsban egyhangú döntéssel ítélték Budapestnek a rendezési jogot. Az eseményt az eucharisztikus szentév vezette be, amelyet a Szent István bazilikában megtartott vesperás keretében rendeztek meg. A világkongresszus 1938. május 23-tól 29-ig tartott. Az ünnepségeket egyházi részről az Actio Catholica szervezte meg, amely különféle propagandaanyagokkal, a rádióban elhangzott reklámokkal népszerűsítette az eseményt.

A kongresszus emlékérme FORRÁS: WIKIPÉDIA

A kongresszus emlékérme FORRÁS: WIKIPÉDIA

Az Eucharisztikus Világkongresszusnak különleges jelentősége volt az akkori Magyarországon, hiszen az emberekben még élénken éltek Trianon emlékei, ezért úgy kezelték, mintha az a nemzeti egység szimbóluma lenne, amely összeköti a szomszédos országokban rekedt magyar katolikusokat. Emellett olyan üzenete is volt, hogy Magyarország a katolicizmus fontos és megbízható bástyája is maradt Európában. Az egyik, a Szent István bazilikában tartott szentmisén például mintegy háromezer rendőr vett részt.

A kormány erőteljesen vett részt az előkészületekben a Szent István Emlékév Országos Bizottsága révén. Ennek a jelentős szerepvállalásnak oka volt az is, hogy az állam és az egyház amúgy is ezer szállal kötődött egymáshoz. Jellemző, hogy az esemény fővédnöke Horthy Miklós kormányzó lett. A kongresszuson a Vatikánt ismét Eugenio Pacelli képviselte legátusként, akit nem egészen egy évvel később választottak meg egyházfőnek a Bíborosi Kollégium tagjai.

A kongresszus alatt egy sor rendezvényt tartottak, így ennek keretében került sor a nemzetközi missziós konferenciára, megbeszéléseket folytattak a keresztény egység megteremtéséről, 45 ezer fő részvételével megtartották a „magyar leányok gyűlését”, elmélkedtek az „eucharisztia és a falu” témájáról. Az esemény csúcspontjaként, 1938. május 30-án a szentszéki legátus, a későbbi XII. Piusz szentmiséjével megnyitották a Szent István évet, Serédi prímás pedig felajánlotta az országot Jézus Szentséges Szívének.

A második világháború után legközelebb csak 1952-ben rendeztek Eucharisztikus Világkongresszust. A barcelonai esemény fő témája a béke volt, több száz püspök vett részt. Ezután 3-4-5 évente tartották meg az eseményt. Az 1960-ast külön XII. Piusz kérésére rendezték Münchenben, ahol egykor apostoli nunciusként szolgált. 1964-ben pedig először kerítettek rá sort olyan országban, Indiában, ahol jelentős kisebbségben élnek a katolikusok. A 2000-es szentévben Rómában, majd a mexikói Guadalajarában, a kanadai Quebecben, Dublinban, legutóbb pedig a fülöp-szigeteki Cebuban tartották az eseményt, 2020-ban pedig 82 év múltán ismét Budapesten rendezik meg.