Azt kéri valamennyi hatalmi ág képviselőitől, hogy "tartsák tiszteletben a bírók függetlenségét és bízzanak a bírói felelősségben" - mondta tegnap Handó Tünde. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke közölte: a megjelent véleményekből csak arra tud következtetni, hogy nem eléggé érthető az ítélkezés és a bírósági eljárás menete. "Nem érthető teljesen az, hogy mit jelent a függetlenség és a bírói felelősség" - fűzte hozzá. A bíróságoknak és vezetőiknek oda kell figyelniük a véleményekre, meg kell próbálniuk a bíróságok működését érthetőbbé tenni - mondta Handó, aki felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is: az alaptörvény kimondja, hogy "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók".
A bíróságok függetlensége nem önmagában álló érték - fűzte hozzá, kifejtve: a bíróságok és a bírák sem "felelőtlenek": az eljárási törvények bonyolult, egymásra épülő és egymást ellenőrző felülbírálati rendszert alakítottak ki. Handó finoman utalt a büntetőeljárások többi szereplőjének felelősségére: hiszen a nyomozóhatóságokon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn, az első-, a másod- és ritkán a harmadfokú bíróságon és a Kúrián, mint legfelső ítélkezési fórumon éppúgy múlik egy-egy ítélet végkövetkeztetése. Érdekes módon Handó arról is hosszan értekezett, bízik abban, a törvényhozás segít majd, hogy az ítélkezés és a bírósági működés "sokkal érthetőbb és átláthatóbb" legyen; abban is, hogy olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindenki elégedettségre szolgálnak majd és hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is. Arra kérdésre, úgy gondolja-e, hogy Németh Szilárd fideszes politikus nyomást próbál gyakorolni a bíróságokra, azt válaszolta: "a bíróságokra nem lehet nyomást gyakorolni". Hozzátette ugyanakkor: sokakat elrettenhet és megijeszthet egy ilyen nyilatkozat, de ő maga az esélyt látja benne. Fontos, hogy a közbeszédnek témája legyen az, mit jelent a bírói függetlenség és a felelősség - fűzte hozzá.
Mint ismert: a rezsibiztos a hét végén "hol az igazság?" címmel sajtótájékoztatón beszélt arról, ugyan a Fidesz tiszteletben tartja "a bírói függetlenség liberális követelményét", de érvényt kíván szerezni az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is. Németh Szilárd élesen kritizált néhány közelmúltban hozott bírósági döntést, majd bejelentette: a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban. A kormánypárt alelnöke szerint a Fidesz jövő heti frakcióülésén megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy. Hozzátette: ha szükséges, a vitára meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit, Darák Pétert, a Kúria és Handó Tündét, az OBH elnökét is. "Nemcsak jogszolgáltatásra, de igazságszolgáltatásra is szükség van, és ha a vizsgálatok után ez indokolt, törvénymódosításra is sor kerülhet" - fogalmazott.
Nem tudni, miféle újabb, az ítélkezés függetlenségét csorbító tervekkel állhat elő a Fidesz, ám hogy a helyzet még az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutását követően pozícióba került bírósági vezetőket is megrémisztette, azt jelzi: Handót megelőzve a Magyar Bírói Egyesület és a Kúria elnöke is arra szólította fel a politikusokat, hogy tartózkodjanak a független hatalmi ágnak minősülő igazságszolgáltatás befolyásolásától. A főbíró, Darák Péter nyilatkozatában nemcsak az ítéleteket érintő közvélemény tárgyilagosságát és szakszerűségét kérdőjelezte meg, kiemelve: "a bírói döntést nem befolyásolhatják az érzelmek, a bírónak az alkotmányos eljárásrend során feltárt, bizonyított tények alapján, a törvényes vád keretei között, teljes felelősségtudattal kell döntenie." Azt is írta: "a minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá. A bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az alaptörvény szellemével."
Igyekeztek befolyásolni az ítélkezést
Nem ez az első eset, hogy az Orbán-kormány, illetve a Fidesz prominensei kritikával, jogalkotási eszközökkel beavatkoznak a független igazságszolgáltatás munkájába. Navracsics Tibor az előző ciklusban közigazgatási és igazságügyi miniszterként - már akkor is az Orbán-kormány által alkotott jogszabályokat, valamint az alaptörvényt is megsértve - kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a Cozma-ügy nyomán Daráktól, miközben erre nem volt jogosultsága. Az eset előzménye, hogy 2012 tavaszán Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő felvetésére a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök megszólalt az ügyben: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért a szélsőjobbos véleménnyel, ezt azonban nem teheti meg "a nagy nyilvánosság előtt". Mindezt Orbán nagy nyilvánosság előtt jelentette ki, hozzáfűzve azt is: "ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá vonna, nem járna el helyesen, mert az a képzet alakulhatna ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kormány". A befolyásolási kísérletet, noha sokak szerint túl finoman, de Darák akkor is visszautasította. A Cozma-ügyben később éppen úgy történtek a dolgok, ahogyan azt a Fidesz kívánta, sőt, az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálata is szóba került. Handó hallgatott.
Orbán 2013 márciusában egy parlamenti beszédében ismét az ítélkezés függetlenségét megsértve avatkozott bele egy folyamatban lévő ügybe, miután a bíróság egy peres eljárásban az energiaszolgáltatóknak adott igazat a rezsicsökkentést kötelezővé tévő kormánnyal szemben. Darák ekkor már egyértelművé tette: a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Azt a főbíró ugyanakkor már nem tette hozzá, hogy a bírósági függetlenség, noha számos rendszer-átalakítás, s eljárási szabálymódosítás célozta ezt, még ma is védendő érték.
Mindent megtettek, hogy uralhassák
Az előző Orbán-kormány hivatalba lépése után, még 2010-ben átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, majd az új alaptörvénnyel és a hozzá tartozó bírósági törvényekkel a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, a miniszterelnök személyes ismerősét állították. A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével - mert nem új szervezetet hoztak létre - pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt. Nem sokkal később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől - köztük ítélőtáblai, törvényszéki és helyi bírósági elnököktől - sikerült megszabadulni. Bár a luxemburgi Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány kénytelen volt visszakozni, így a kényszernyugdíjazott bírákat visszavették, korábbi posztjaikat - a tanácselnökség kivételével - nem kapták vissza az érintettek. Magyarán a bírói kart lefejezték, miközben az igazságügyi reform más elemeivel, így például a semmisségi törvénnyel, majd pedig a súlyosan alkotmányellenes és nemzetközi jogokat is sértő peráthelyezésekkel már korábban is több ponton sérült az ítélkezés függetlensége. A nemzetközi jogi fórumok kritikái, sőt felfedezett uniós szabálysértések nyomán végül valamicskét változtatott a magyar kormány az idevágó jogszabályokon, így az ítélkezés függetlensége a legtöbb esetben ma is garantált.
Leigázták a demokratikus intézményeket
Miután a kétharmados többséget igénylő törvények nem gátolták, a 2010-ben megalakult kormány felett a legerősebb alkotmányos felügyeletet az úgynevezett független intézmények adták: az Alkotmánybíróság (Ab), az igazságszolgáltatás szervei, az ombudsmani rendszer, illetve a negyedik hatalmi ágként emlegetett média. Az utóbbi öt-hat évben azonban a Fidesz ezeket szisztematikusan feltöltötte saját, vagy hozzá közelálló emberekkel, ellenőrző funkciójukat pedig jogalkotási eszközökkel gyengítette, esetleg épp kifejezetten korlátozta. Ma már nem nevezhetőek a kormánytól, valamint a hatalom politikai akaratától függetlennek a nem bírósági igazságszolgáltatási szervek, amelyekben nem is csupán a vezetők pártelkötelezett személye, hanem az érdemi munkába és döntéshozatalba való közvetett ráhatásuk akadályozza a függetlenséget. A ma 15 fős Ab-ben például legalább 2023-ig a fideszes alkotmánybírók maradnak "túlsúlyban", miközben az alaptörvénybe sorra emelték be a korábban alkotmányellenesnek bizonyult törvényi rendelkezéseket, s ezzel felülírták egy egyébként is korlátozott Ab döntéseit. Súlyos demokratikus válságot idéz elő az ügyészségi szervezet befolyásoltsága is. Nemcsak azért, mert egy volt fideszes képviselőjelölt, Polt Péter kerülhetett ismét a legfőbb ügyészi székbe.
Amikor 2003-ban az akkori kormányfő, Medgyessy Péter ellenérzéseit fejezte ki egy bírói ítélet kapcsán az ellenzéki Fidesz a bírói függetlenség harcos védelmezőjeként lépett fel, sőt a mai államfő, a Fidesz akkori frakcióvezetője Áder János 2003. november 17-én, a parlamentben azt mondta: "Szeretném lassan mondani, hogy minden szocialista és szabad demokrata megértse: el a kezekkel a független intézményektől, el a kezekkel a független magyar bíróságtól!"
Áder most nem szólalt meg, ahogyan már az előző, 2010-ben kezdődött ciklusban sem védelmezte a bírói kar függetlenségét. A Fidesz farizeus viselkedésére jó példa az is, amikor Petrétei József volt igazságügyi miniszter szintén Lomnici Zoltán főbírótól kért beszámolót - aki egyébként kikérte magának ezt - a 2006-os őszi letartóztatások miatti bírói ítéletekről, a ma kormánypárti polgármester Cser-Palkovics András közölte: Petrétei "megsértette az alkotmányt, a bírák függetlenségét". Hozzátette: "minden parlamenti eszközzel azon leszünk, hogy megvédjük a bírói kart, a bíróság függetlenségét, és megvédjük az embereket attól, hogy egy politikailag irányított igazságszolgáltatás áldozataivá váljanak."
Szintén a bírói függetlenséget féltette Répássy Róbert is 2009. március 30-án, miután Gyurcsány Ferenc bírói ítéleteket kritizáló megjegyzéseket tett: "ez a bíróságok elleni nyílt támadás és egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen" - mondta a fideszes politikus.
Már Polt első, az 1998-as ciklusbeli működéséről is így írt Vásárhelyi Mária szociológus: "regnálása idején egymást követték a politikai indíttatású döntések, és miközben a legfelkészültebb munkatársak nem elhanyagolható része más munkahely után nézett, a közvélemény szemében a Legfőbb Ügyészség egyre inkább Fidesz-fiókszervezetté vált." Polt újbóli megválasztása nyomán bővültek jogkörei is. Az új alaptörvény szerint az ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos, független szervezet, egyetlen más szervnek, így az Országgyűlésnek sincs alárendelve, s a legfőbb ügyész parlament felé fennálló felelőssége is csak a beszámolási és a válaszadási kötelezettség. Az ügyészi szervezet pedig olyannyira hierarchizált, hogy a politikai befolyás a vezető személyén keresztül képes minden szinten érvényesülni, ráadásul - mint azt Hack Péter jogász a napokban épp a Hagyó-per kapcsán lapunknak elmondta - a mai törvények szerint azt, hogy az ügyészség mikor jár el szakszerűen, azt egyedül az ügyészség jogosult vizsgálni, magyarán a vádhatóság számonkérhetetlen. Márpedig a most a Fidesz által kritizált ügyekben éppenséggel nem az eljáró bírói tanácsok döntésének szakszerűsége, vagy törvényessége kérdőjeleződhetett meg, hanem az amúgy is gyakran politikai elfogultsággal vádolt, koncepciózus, és sokak szerint szakszerűtlen és "silány" vádhatósági munka.
