A tudományos életművéért és közéleti munkásságáért odaítélt elismerést Kroó Norbert csodálatos megtiszteltetésnek nevezte, kiemelve, hogy ritka az olyan amerikai alapítású díj, amelyet elsőként egy külföldi nyer el. Hozzátette: a texasi egyetem nagyszabású kvantumelektronikai konferenciáján átnyújtott elismerés nem csupán a saját kutatásainak, hanem az egész magyar tudománynak is szól.
A budapesti Gutmann Fórumon elhangzott Fényes új világ című előadásában az akadémikus a plazmonika, a felületi plazmonok - a fém felületén lévő vezetési elektronoknak a lézerfény segítségével gerjesztett hullámszerű mozgása - területén végzett kutatásait ismertette. Felidézte, hogy 1969 óta foglalkozik a fény, a lézer és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatával, amelynek eredményeként kutatótársaival sikerült létrehozniuk a világ első plazmonlézerét is, mindezt 1981-ben publikálták.
Mint Kroó Norbert fogalmazott, a felületi plazmonok egyfajta "új típusú fényt" alkotnak, amely a "rendes" fénytől eltérő tulajdonságai miatt hasznos lehet például a jövő kvantum számítógépeinek tervezésekor is.
A fizikus e téren végzett vizsgálódásainak újabb eredményei közül kiemelte: a plazmonok viselkedése alapján elsőként sikerült bizonyítani, hogy a kvantummechanika nem csupán a mikrovilágban hat, hanem nagyobb méretben - az összesűrűsödő plazmonokban akár ezerszeresére nőhet a tér - is működhet.
A plazmonikai kutatások legutóbbi nagy áttöréseként említette Kroó Norbert, hogy előre nem látott módon szupravezetést tapasztalt a plazmonok gerjesztésénél. Korábban a szupravezetés jelenségét - amely során egyes anyagok nagyon alacsony, általában mínusz 200 Celsius-fok alatti hőmérsékleten elvesztik az elektromos ellenállást és kizárják magukból a mágneses mezőt - sosem sikerült szobahőmérsékleten előidézni.
"A fizika szépsége, hogy ott fedezel fel dolgokat, ahol a legkevésbé várod" - fogalmazott az akadémikus, aki saját bevallása szerint egyáltalán nem számított a szupravezetés jelenségére. Hozzáfűzte: jó jel, hogy sok kutató szeretne beszállni a kutatásba, több csapattal folytatnak megbeszéléseket az ügyben.
Kroó Norbert saját példáját említve hangsúlyozta, hogy a magyar fizikusok kitörésének lehetséges módja, ha egyszerűen és olcsón igazolható új ötleteket vetnek fel, a drágább felszereléseket feltételező finomabb vizsgálatokat pedig meghagyják a gazdagabb országok tudósai számára. Megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint a drága műszerek le is szűkíthetik használóik gondolkodását, akik gyakran csak a megvásárolt berendezés által kutatható problémákat veszik sorra. Emellett fontosnak nevezte azt is, hogy a tudósok tanuljanak egymástól, ismerjék elődeik cikkeit, kutatásait.
Az Akadémiai Díjjal és Prima Primissima díjjal is kitüntetett akadémikus hozzáfűzte: a kémikusi, fizikusi pálya talán nem a legnépszerűbb napjainkban Magyarországon, de az igazán tehetségesek ma is megtalálják a helyüket a szakmában.
A Kroó Norbert előadásnak helyt adó Gutmann Fórum 2009-ben jött létre a gazdasági világválság okainak kutatására, a zárt körű alkalmakon mások mellett előadott korábban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Tulassay Tivadar akadémikus, Kopp Mária pszichológus és Batta András zenetörténész is.