Előfizetés

Húsdarálóba szórt milliárdok

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.02.04. 06:20
A baromfi ágazat nerm érti, miért nem lett a csirkehús áfája is 5 százalékos FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Holnap tárgyal a kormány a tejágazatnak nyújtandó mentőcsomagról, melyben az áfacsökkentés is szerepel. Ha késlekednek, az ágazat katasztrofális helyzetbe kerülhet. A bajba jutott nagy húsüzemekbe öntött költségvetési milliárdok egy része "elégett", semmi haszna nem volt.

A külföldi tulajdonú kiskereskedelmi élelmiszerláncok hentespultjainál is megjelent a 2016. január 1-jétől érvénybe lépett sertéshús-áfacsökkentés. A 27 százalékról 5 százalékra lefaragott forgalmi adó 17 százalékos fogyasztói árzuhanást okozott. A sertéshús forgalom 25-30 százalékkal növekedett, miközben a baromfié, ritka kivételtől eltekintve, átlagosan 5-10 százalékkal csökkent - ismerte el a piac torzulását Czerván Gyorgy, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Termék Tanács (VHT) tegnapi rendezvényén.

Az államtitkár elmondta, áfakérdésben is folyamatosan egyeztetnek a baromfi szakmai szervezetekkel és a tejágazat képviselőivel, hiszen a tejesek vannak most talán a legnagyobb bajban. A kormány holnap tárgyal, esetleg határozhat is egy több lépcsős csomagról, s ezek egyike a tej 18 százalékos áfájának szintén 5 százalékra csökkentése.

Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Népszavának elmondta, szeretnék elérni, hogy már a második félévtől vezessék be a csökkentett áfát. Sok termelő a veszteségek miatt elkezdte levágni a teheneit - tette hozzá.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb áfacsalás az UHT tejek esetében fordul elő. Az áfacsökkentés a terméktanács számításai szerint évi 12-13 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek - az 5 százalékos sertés-áfa 25 milliárdot -, ám a feketegazdaság kifehérítésével ennek a fele már rövid távon megtérülne. Mélykuti megjegyezte, az ágazat nehéz helyzetét csak fokozta az orosz embargó, mert az uniós piacra zúduló tejtermékből Magyarországra is jócskán eljutott. Ráadásul Brüsszel tavaly áprilistól eltörölte a tejkvótát, s a nagy termelő országok már korábban óriási többletkapacitásokat építettek ki. A nyers tej önköltségi ára itthon 100-105 forint, az átvételi ár 70-75 forint.

Jelenleg évi 450 millió hazai tej kerül a boltok polcaira, de az 5 százalékos áfával ez a mennyiség az import visszaszorításával 250 millió literrel növekedhetne. A termelőket a támogatások tartják életben, de ez hosszabb távon nem tartható - tette hozzá az elnök.

Czerván György fontosnak nevezte a sertések számának növelését és a technológia fejlesztését. (Míg 1980-ban 10 millió, jelenleg 3 millió legális sertés röfög az ólakban.) Szakmai körökben közismert, hogy a hazai sertésállomány mintegy háromnegyede agrár társasvállalkozásoknál található. Lapunk kérdésére, hogy miként akarja a kormány ezt a kettős célt elérni, ha erőből 20 százalékra vágná vissza a nagyüzemek arányát. Czerván György kijelentette, ez politikai döntés volt.

Németh Antal a VHT elnöke elmondta, az ágazat számára nagyon fontos lenne az integráció, ám a magyar gazdák nehezen lépnek be ilyen rendszerbe és szövetkezni sem akaródzik nekik. A világtendencia pedig a koncentráció, s az integrált gazdaságok sokkal hatékonyabbak az egyéni gazdaságoknál.

Arra is kíváncsiak lettünk volna, milyen hatékonysággal hasznosult az a majd 7 milliárd forint, amit az adófizetők pénzén a pápai, gyulai és a kaposvári húsüzem megmentésére költött 2013-ban a kormány.

Az államtitkár kifejtette, a kormány célja, hogy a teljes vertikum talpon maradjon, fejlődjön. Szerinte a kormánynak nagyon nehéz egy magánkézben és bajban lévő élelmiszeripari cégnek olyan segítséget nyújtani, ami Brüsszelnek is elfogadható.

Állítását alátámasztotta, hogy 2013-ban a kormány Brüsszel megtévesztésére a helyi önkormányzatoknak utalta a húsüzemek megmentésére szánt milliárdokat. Az egykor híres Gyulai Húskombinát 1,8 milliárdot kapott és alaposan összezsugorodva, a felszámolás után került önkormányzati kézbe, miután minden tehertől megszabadították - közölte a Népszavával egy húsipari szakember. Leálltak a vágással, jelentősen leépítették a létszámot, kevesebb fajta terméket készítenek, de legalább talpon maradt. Kaposváron a Kométa összességében 3,5 milliárd forintot kapott, s az önkormányzat résztulajdont szerzett. Két éve még jelentős veszteséget termeltek. A tavalyi eredményük talán már kedvezőbben alakul. Az ágazati szakember szerint a cég működőképes.

Ez viszont nem mondható el a Pápai Hús 1913. Kft. maradékáról. A szakember megjegyezte, a pápai húsüzemet az elmúlt 10 évben minden kormány megmentette már, és összességében 5-10 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Az önkormányzati tulajdonba került kft. körül folyamatosan felbukkannak kérők, de üzletet nem kötöttek.

A szakértő egyébként felháborítónak nevezte az ilyen kivételezett bújtatott állami támogatást. Ez durva beavatkozás volt a piaci folyamatokba, ráadásul Pápa esetében "elégették" az adófizetők milliárdjait. Ha a kormány úgy látja, hogy egy ágazatban baj van, akkor minden szereplő számára hozzáférhető megoldásokat kell alkalmazni - állította a szakember.

A szakember úgy vélte, a magyar húsfeldolgozó ipar majd' 400 cége elaprózott és többnyire elavult szerkezetű, technológiájú. A közepesnél nagyobb cégek fejlesztési forrásokhoz nem jutottak és most sem jutnak. Kevés az olyan jó példa, mint a Csányi Sándor OTP bankvezér érdekeltségi körébe tartozó Bonafarm, amely kiépítette a teljes vertikumot a termeltetéstől a vágásig, feldolgozásig. Mohácson épül egy évi 1 millió sertés vágására alkalmas vágóhíd. A fejlesztésre pedig több tíz milliárdot fektetett be.

A feldolgozóiparban kialakult helyzetért a 30 százalékosra becsült feketepiac is felelős, amit az 5 százalékos áfa jelentősen visszaszoríthat, s a tisztább piaci versenyben nem a csaló vállalkozások, hanem a valóban hatékony cégek lehetnek a nyerők. Igaz, ez megtizedelheti a hazai húsipari vállalkozásokat.

Tisztességtelen áron adott gázt a Gazprom?

Publikálás dátuma
2016.02.03. 22:13
FOTÓ: Christof Koepsel/Bongarts/Getty Images
Az Európai Bizottság gyanúja szerint a Gazprom vétett a szabad verseny ellen Közép- és Kelet-Európában, például Magyarországon, mert az orosz energetikai óriásvállalat tisztességtelen árakat kényszerített a partnereire, és ezzel megsértette az EU kereskedelmi szabályait – írja a Frankfurter Allgemaine Zeitung (FAZ) értesülésére hivatkozva az Euractiv. 

A Gazprom például megtiltotta az általuk szállított gáz újraértékesítését az uniós tagállamok között, és ezzel lehetővé vált számára, hogy tisztességtelen árakat szabjanak. A bizottság - Magyarország mellett - Litvánia, Észtország, Csehország, Magyarország, Lettország, Szlovákia, Lengyelország szerződéseit vizsgálná. A FAZ cikkében egy uniós dokumentumra hivatkozik, Brüsszel nem kommentálta az információt, a Gazprom pedig határozottan visszautasította azt.

Megműtötték a Győri ETO játékosát

Publikálás dátuma
2016.02.03. 18:31
Korábbi felvétel. FOTÓ: David Bergman /Sports Illustrated/Getty Images
Műteni kell Korsós Dorinának, a magyar bajnoki ezüstérmes Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapat válogatott szélsőjének térdét, felépülése pedig várhatóan fél évet vesz majd igénybe.

A 19 éves játékos kedden, a Budaörs elleni NB I-es találkozón egy ziccer után rosszul érkezett a talajra, és csak az orvosi stáb támogatásával tudta elhagyni a játékteret. A klub közleménye szerint a szerdai MRI-vizsgálat kimutatta, hogy a szélső térdében elszakadt az elülső keresztszalag, és valószínűleg a porc is megsérült, ezért már csütörtökön megoperálják.    

A csapatot sújtó sorozatos sérüléshullám miatt a klubon belül már egy ideje tart a vizsgálat a lehetséges okokról. A stáb első sorban a megelőzésre és a regenerációra fordít kiemelt figyelmet, ennek fényében megkezdte a közös munkát egy erőnléttel, prevencióval és regenerációval foglalkozó szakemberrel.     

Ennek eredményeképpen a bemelegítésbe és az edzésmunkába is új elemek kerülnek. Tervben van a konditerem gépparkjának modernizálása is, továbbá a klub speciális eszközökkel megkezdi a játékosok napi szintű állapotfelmérését, amely képes megmutatni a játékos aktuális terhelhetőségét. A sérüléseket további tényezők is képesek befolyásolni, úgymint a táplálkozás, vitaminok, életmód és a psziché. Ezen témákról a megfelelő szakemberekkel szintén folyik a konzultáció. Ezeket a változtatásokat az utánpótlásképzésben is alkalmazza majd a klub. Az elmúlt közel egy esztendő során sok győri alapember sérült meg súlyosan, és többen fél évet meghaladó időre dőltek ki.