Egész Kaposvár tiltott zóna lehet?

Rendelettel számolná fel a hajléktalanságot a kaposvári önkormányzat, így még 2013-ban olyan szabályozást hoztak, ami kimondja: „életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el, közösségi együttélés szabályait sértő magatartást követ el" - írja a Népszabadság.

Ez egy évvel később Székely Lászlónak az alapvető jogok biztosának is feltűnt, aki egy beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz fordult az ügy felülvizsgálatáért. Szerinte a szabályozás értelmében a hajléktalanokat a város egész területén büntetnék, holott a létfenntartásukhoz szükséges ingóságok (hálózsák, takaró, ruhaneműk, esetleg sátor) nélkül nemigen létezhetnének. Azokat saját lakás híján kizárólag közterületen helyezhetik csak el – áll a beadványában.

Érdekes, hogy a helyi vezetés annak ellenére tiltja a hajléktalanok "létét" a városban, hogy a helyhatóságok csak „védett területeket" jelölhetnek ki – például aluljárókat, közparkokat, játszótereket –, ahol fedél nélküliek nem tartózkodhatnak. Aki pedig a szabályoknak nem tesz eleget, azt a szabálysértési törvény szankciói alapján sújthatják közérdekű munkával, pénzbírsággal, vagy elzárással. Hogy egy település egésze tiltott zóna lenne a fedél nélküliek számára, azt viszont nem mondhatják ki.

Az Alkotmánybíróság napirendi pontjai között így a probléma rendre feltűnik, döntés viszont sosem születik. Lapunk megpróbált utána járni, hogy mi lehet a döntésképtelenség oka, miért húzódik már évek óta a kaposvári ügy. Bitskey Botond főtitkár tájékoztatott: a helyi közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet alkotmányossági vizsgálata várhatóan a jövő héten is napirenden lesz, és hamarosan döntés születik az ügyben.

Szerző
Frissítve: 2016.02.03. 21:29

A turizmust is lenyúlja az állam

Publikálás dátuma
2016.02.04. 06:13
Most még titok, de lehet, hogy heteken belül teret kap az újabb állami gigaszervezet létrehozásáról szóló döntés FOTÓ: SZALMÁS P
A turisztikai és idegenforgalmi szakma több szervezete is megerősítette lapunknak, hogy a kormány nem tárgyalt velük az új turisztikai állami gigaszervezet, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség (NIÜ) létrehozásáról, amelynek terveiről a hvg.hu számolt be elsőként. Az ágazat teljes központosítását jelentő elképzelést a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda dolgozta ki, a szöveg hivatalosan nem nyilvános, viszont a kormány heteken belül elfogadhatja, hiszen a tervről a parlamentnek nem kell tárgyalnia, sőt a javaslat szerint társadalmi egyeztetést sem kell tartani róla.

Az állami ügynökség létrehozásával a kormány célja egyértelműen az, hogy növelje a turizmusból származó bevételeket, mert azok ma a GDP kevesebb, mint 9 százalékát adják, a szomszédos országok ennél magasabb bevételeket érnek el. A kormányzati terv szerint ehhez a bevételnöveléshez egységes intézményi struktúra kell, amely egységes marketing stratégiát követ.

Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára a Népszavának úgy fogalmazott, bár működésüket alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, egyelőre még véleményt sem tudnak formálni a tervekről, hisz ők is csak annyit tudnak róluk, ami a sajtóban megjelent. A kormányhatározat terveiben most az szerepel, hogy a megszüntetésre ítélt Magyar Turizmus Zrt. helyett hoznák létre a központi ügynökséget, ez vezetné és koordinálná az egyes részfeladatokat végző irodahálózatot. A hol irodának, hol divíziónak, hol meg szervezetnek titulált egységek között kiemelkedő helyet kap a Nemzeti Kongresszusi Iroda, amelynek legfőbb feladata, hogy hazánkat a régió vezető konferencia-célpontjává tegye.

Az egyetlen konkrét terv azonban, amit ezzel kapcsolatban olvasni lehet, az az, hogy meg kell szerezni egy nemzetközi rangú konferencia állandó rendezési jogát. Valójában az utóbbi évtizedek idegenforgalmi fejlesztési tervei rendre erre akartak alapozni, meggyőző érvet pedig nem tartalmaz az elérhető szöveg, hogy mitől működne jobban az új struktúra, mint az eddigiek. A következő óriásközpont a logisztikusokból, rendezvényszervezőkből, kommunikációs és katasztrófavédelmi szakemberekből álló Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ lenne, amely összefogná a nagyobb kulturális fesztiválok, a tűzijátékok, nagy koncertek, egyéb tömegrendezvények, továbbá sportrendezvények szervezését és biztosítását Budapesten és szerte az országban.

Azt azonban nem lehet tudni, kinek kellene megfizetni az új szervezet működtetését, hiszen az állami és önkormányzati támogatások mellett homályosan tagdíj és jutalék bevételekről beszél a javaslat, de nem pontosítja a szöveg, hogy ez milyen kört érintene. Egy biztos, a teljes magyar rendezvényszervezői piacot átszabhatja az új szervezet, így nem csodálkozunk rajta, hogy a Magyar Rendezvényszervezők Szövetségének vezetői óvatosan kihátráltak a terv értékelése elől. A hvg.hu értesülései szerint januárban a kormány egyes szereplői ugyan egyeztettek a javaslatról, de vélhetően még nincsenek diplomáciai tervek, hogy miként kellene átszervezni a turisztikai külképviseletek hálózatát, mert a határozati javaslat itt megáll az óhaj megfogalmazásánál.

Szerző

Felfüggesztették a brutális óvónőt

Felfüggesztették állásából azt az óvónőt, aki a csoportjába járó gyerekeket terrorizálta. Megtiltotta nekik, hogy alvásidő alatt mosdóba menjenek, aki ezt mégis megtette, azt egyszerűen megalázta. A nőt két szülő már évekkel korábban feljelentette, tavaly jogerősen el is ítélték. Az esetről a nő hallgatott, az óvoda vezetőjének felszólítására sem mutatta meg az ítéletet. 

Felfüggesztették állásából azt a veszprémi óvónőt, aki egy helyi intézményben folyamatos terrorban tartotta a gyerekeket - számolt be az esetről az RTL klub híradója. Előfordult, hogy a nő megtagadta a csoportba járóktól az alvás idő előtt, hogy kimenjenek wc-re. Ez oda vezetett, hogy egy idő után a már szobatiszta gyerekek is bepisiltek. Aki a nő tiltása ellenére mégis kikéredzkedett a mosdóba, azzal megalázóan beszélt. Ennek hatására akadt olyan gyerek, aki a terembe visszatérve olyan frusztrált állapotba került, hogy elhányta magát.

Ezt a pedagógus később vele takaríttatta fel, egy papírzsebkendő segítségével. A nő viselkedése több gyerekben mélyebb nyomot hagyott, egy kisfiú, aki ugyan átkerült egy másik csoportba, szorongása miatt hónapokig nem aludt a délutáni pihenő alatt. Rendszeresen úgy nyugtatta magát, hogy "most elalszom, és ha pisilnem kell, akkor kimegyek pisilni és nem lesz semmi baj."

Érdekes, hogy a pedagógust két szülő feljelentette még 2013-ban, de az ügyben csak tavaly decemberben született jogerős ítélet. A nő viszont erről "elfelejtette" értesíteni feletteseit. Az óvoda vezetője állítólag a helyi sajtó beszámolójából, hétfőn értesült az esetről. Ezt követően kérte kollégáját, hogy mutassa be a bírósági ítéletéről szóló papírokat, de ő megtagadta. Az intézmény vezetésének így hivatalos úton kellett kikérnie az ítéletet. Hogy az óvónő sorsa mi lesz, csak ennek megérkezése után derülhet ki.

Meglehetősen furcsának, ugyanakkor elítélendőnek tartja a veszprémi esetet Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője. Véleménye szerint az óvónő viselkedéséről az intézmény vezetőségének mindenképpen tudnia kellett, hiszen "a szülőknek joguk és lehetőségük van feljelenteni egy intézményi dolgozót, de ezt csak a legvégső esetben szokták megtenni".

Ha a gyerekeken látják, hogy valami nincs rendben, akkor általában az óvónőtől érdeklődnek a történtekről. Ha ez nem vezet eredményre, úgy az intézmény vezetőjéhez fordulnak. Verba Attiláné kiemelte: nem emlékszik, hogy több mint harminc éves pályafutása során hasonló eset előfordult volna. "Persze régen is voltak türelmetlenebb pedagógusok, de aki igazán elkötelezett a pálya iránt, az semmilyen esetben nem alázza, vagy szégyeníti meg a gyerekeket."

Ahogyan arra Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke korábban rávilágított, az ilyen eseteknek több oka is lehet. "Egyre nagyobb a feszültség az óvodákban, az esetenként akár 30-35 főre felduzzasztott, különböző életkorú gyerekekből álló csoportok felügyeletét egy-két óvónő látja el." Ezzel a véleménnyel Verba Attiláné is egyetért, és ilyenkor az óvónők úgy érzik, az állam túl nagy terhet tesz a vállukra. Mindenféle szabálynak meg kell felelniük, egyre nőnek az adminisztrációs feladatok, gyakran kénytelenek túlórázni is. Ez rövid időn belül kiégéshez és hasonló problémákhoz vezethet.

Gúzsba kötötte óvónője

A veszprémi pedagóguséhoz hasonló eset történt a közelmúltban is, amikor egy kaskantyúi óvónő azzal próbált meg fegyelmezni egy rosszalkodó gyereket, hogy egyszerűen megkötötte a kezét. Őt is feljelentették, de az ügyészség később kimondta, hogy a pedagógus a gyerek kikötözésével nem veszélyeztette a testi épségét, így az ügyben nem is indult büntetőeljárás. A szakmai szervezetek ugyanakkor figyelmeztetnek: ilyen cselekedet elfogadhatatlan egy óvodapedagógus részéről.



Szerző