Elszállhat az idén a költségvetési hiány

Idén nagy mértékű lassulás vár a magyar gazdaságra, de a költségvetési hiány is nagyobb lehet a tervezettnél, még akkor is, ha nem költik el a költségvetési tartalékokat - olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) csütörtökön bemutatott legfrissebb tanulmányában.

Romhányi Balázsnak, a KFIB ügyvezető igazgatójának álláspontja szerint a következő években 3 százalék fölé emelkedhet a GDP arányos deficit. (Ennél a megállapításnál már számolt az intézet a kibővített CSOK hatásával is. Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón arról beszélt, hogy idén 40 milliárd forintos kiadásra számol, de nem zárta ki, hogy a "felülről nyitott" CSOK-költségvetés ennél több pénzt igényel majd.)

Ezen kívül még komoly kockázatok is leselkednek idén a költségvetésre, részben a kormány ígéretei miatt is - állapította meg a KFIB. A tavaly nyáron elfogadott 2016-os büdzsét azonban mindezek ellenére nem igazította a megváltozott helyzethez a kormány. Mindezek alapján a kormány ebben az évben nehezebb helyzetben lesz, mint tavaly - érvelt Romhányi Balázs.

A gazdasági növekedés 2016-ban nagy mértékben - 2,9 százalékról 2,2 százalékra - lassulhat 2015-höz képest. (Az EU szerint idén 2,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely csütörtökön tette közzé Brüsszelben az esedékes téli gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve.)

A KFIB a CSOK-nak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását 0,2 százalékpontra tette, és ezt az értéket a prognózisuk már tartalmazza. Vagyis úgy következhet be a gazdasági növekedés lassulása, hogy közben a KFIB szakértői már számoltak az új CSOK-intézkedések pozitív hatásával. Az infláció ugyanakkor a KFIB várakozása szerint idén 1,5 százalék lehet, míg jövőre ez 3 százalékra felgyorsulhat, elsősorban az olajár emelkedése miatt.

Az idei évre is betervezett élelmiszerlánc felügyeleti díj 13 milliárd forintos bevételét Brüsszel elkaszálta. Ugyancsak az Uniónak be kell fizetnünk 22 milliárd forintot. Egyébként az EU-források lehívásának felgyorsítása az állami projektek esetében az önrész emelkedésével is jár, ami 80 milliárd forintos többletkiadással járhat. A napjainkban sokat bírált, az oktatási rendszert irányító, kiszolgáló KLIK 2015-ben 43 milliárd forintos többlettámogatást kapott, az idei évre ez sincs betervezve a törvénybe - hangsúlyozta Romhány Balázs.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. az uniós források és a külföldön dolgozók hazautalásainak költségvetésre gyakorolt hatását vizsgálta egy tanulmányában és megállapította, hogy tavaly e bevételek nélkül az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka felett lenne. Ez törékennyé teszi a pénzügyi stabilitást, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az EU támogatások más oldalról is kedvező hatást gyakoroltak az államháztartás egyenlegére. Például a GDP 1,5-2 százalékának megfelelő költségvetési kiadástól mentesítette a kormányt, hogy EU forrásokból és nem költségvetési forrásból fejlesztették a leromlott szociális, egészségügyi, oktatási, közlekedési infrastruktúrát. Ismert, hogy idén a kormány szándékai szerint 2000 milliárd forintot meghaladó támogatást kívánnak kifizetni. A GKI becslése szerint azonban ennek csak töredéke lesz "elköltve" költségvetési bevételt termelő módon. Azaz mintegy 500 milliárd forint tényleges (számlákkal igazolt) költés valószínű 2016-ban, ami GDP-arányosan 0,6 százalékpontos hiánynövekedést okoz a tavalyitól elmaradó adó- és járulékbevételek miatt.