Felfüggesztették a béketárgyalásokat - Összefogtak Szíriáért

Publikálás dátuma
2016.02.05 06:34
John Kerry és Szergej Lavrov a donorkonferencián Londonban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ANDREW RENNEISEN
Felfüggesztette a meg sem kezdődött genfi béketárgyalásokat az ENSZ különmegbízottja. A szíriai háborúban érintett hatalmak is egymásra mutogatnak a csőd miatt. Tegnap Londonban megkezdődött a nemzetközi donorkonferencia Szíria újjáépítése érdekében. Csak az idén legalább nyolcmilliárd dollárra lenne szükség.

Londonban tegnap megkezdődött a brit, a német, a kuvaiti és a norvég kormány, valamint az ENSZ közös szervezésében az a nemzetközi donorkonferencia, amelyet a szíriai humanitárius válság enyhítése, valamint a háború elől menekülőket befogadó térségbeli államok megsegítésére hívtak össze. Több mint 70 ország vesz részt, Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli. Ban Ki Mun ENSZ főtitkár jelezte, csak az idénre 7, 73 milliárd dollárra lenne szükség Szíriában a legégetőbb gondok orvoslására és további 1,2 milliárdra a régió többi országának a szír háború miatt rájuk nehezedő terhek enyhítésére. A konferencián 9 milliárdot szeretnének összegyűjteni a szervezők.

Tavaly az ENSZ segélyfelhívásai nyomán 3,86 milliárd dollár gyűlt össze, ami a minimális szükségletek felét fedezte. Tegnapi jelentős felajánlások születtek. Németország 2018-ig 2,57 milliárd dollárt fizet, London is megkétszerezi a térség segélyezését, 2020-ig 1,76 milliárd dollárnyi segélyt ajánlott fel. Az ugyancsak szervezőként jelen lévő Norvégia 1,17 milliárdot ajánlott fel négy évre. Franciaország egy milliárdot, az Európai Unió 3 milliárdot 2016-ra, de Donald Tusk ET-elnök jelezte, Brüsszel 2017-re is fenntartja ugyanezt az összeget. Az Egyesült Államok 2016-ra 925 millió dollár támogatást biztosít. Magyarország szíriai kórházépítésre és üzemeltetésre 1 milliárd 575 millió forintot biztosít.

Ban Ki Mun ENSZ főtitkár felhívta a figyelmet, hogy a szíriai helyzet fenntarthatatlan, a válságnak nincs katonai megoldása, csak politikai párbeszéddel lehet véget vetni a szíriai válságnak. Ami egyelőre megvalósíthatatlannak tűnik, hiszen épp a donorkonferencia előtt futottak zátonyra a genfi béketárgyalások. Szerdán ugyanis felfüggesztette és február 25-re halasztotta a szíriai ellenzék és kormányzat közötti béketárgyalásokat Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja. Igaz, a tényleges egyeztetések meg sem kezdődtek Genfben.

A belső rivalizáláson túllépni nem tudó szíriai ellenzék képviselői múlt péntek helyett csupán hétfőn érkeztek meg a svájci városba és azonnal jelezték, hogy amíg nem kapnak garanciát előzetes feltételeikre, a humanitárius segélyek célba juttatására valamint a tűzszünetre, addig az ENSZ szíriai különmegbízottjával sem tárgyalnak. Staffan de Misturat az Aszad-rezsim iránti elfogultsággal vádolták. A szír kormány küldöttei viszont azt kifogásolták, hogy az ellenzék előfeltételeket támaszt a tárgyaláshoz, a szíriai harcok folytatását pedig a terrorizmus elleni harcként magyarázták. Akárcsak Moszkva, hiszen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is állította, az orosz erők az al-Kaida célpontokat támadták.

A meg sem kezdődött béketárgyalás felfüggesztésének közvetlen oka – vagy ürügye- az volt, hogy a szíriai kormányhadsereg orosz légitámogatással folytatta Aleppo lázadók által felügyelt része, illetve vonzáskörzete elleni ostromát és szerdára jelentős katonai sikert ért el, elzárva a felkelők előtt a számukra létfontosságú Törökországgal összekötő utánpótlás-útvonalat.

Az ellenzék Oroszországot vádolta azzal, hogy a hadműveletek folytatásával lehetetlenné akarja tenni a konferenciát. John Kerry amerikai külügyminiszter is a támadások szüneteltetését kérte, Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig úgy fogalmazott, teljesen fölösleges addig békéről tárgyalni, míg Oroszország és a szír kormányerők embereket ölnek Szíriában. Erdogan azt is megkérdőjelezte, hogy 25-én újraindulnak a béketárgyalások. Damaszkusz szerint viszont az ellenzéket támogató Törökországot, Szaúd-Arábiát és Katart tette felelőssé a genfi egyezkedés sikertelenségéért, képviselője kérdésessé tette, hogy visszatérnek-e a tervezett folytatásra Genfbe.

Szerző

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52