Talán elérték a plafont az albérletárak

Stagnáltak a fővárosi albérletárak február elején 2015 februárhoz képest az ingatlan.com összeállítása szerint, azt viszont nem tudni, hogy tartósan véget ért-e az áremelkedés a fővárosi és az országos albérletpiacon.

A portál több mint 5 ezer hirdetés alapján a kiadás szempontjából legnépszerűbb 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások február elején meghirdetett bérleti díját vetette össze a tavaly februári árakkal.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzés szerint a vizsgált lakások országos átlagára 7 százalékkal, havi 150 ezer forintra emelkedett, ugyanakkor az átlagot nagyon felhúzzák a magas budapesti árak. A fővárosban idén február elején átlagosan 160 ezer forintért hirdettek egy lakást, ami megegyezik a 2015 februári értékkel. Az egyes kerületek jelentős eltéréseket mutattak, a XIII. kerületben 140 ezerről 172 ezer forintra (23 százalék), a XI. kerületben 15 százalékkal 150 ezer forintra nőttek a bérleti díjak tavaly február óta. Eközben a II., a III. és a XII. kerületekben 169-173 ezer forintról 150 ezer forintra mérséklődtek a díjak.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a 2015-ös erős emelkedésben szerepet játszottak a tranzakciók harmadát kitevő befektetési célú ingatlanvásárlások és a kereslet növekedése is. A februárban változatlan árakat viszont a kereslet csökkenésével és a kínálat emelkedésével magyarázta: januárban a kiadó lakásokra történő keresések száma 9 százalékkal csökkent 2015 januárhoz képest, miközben február elején országszerte és a fővárosban is 29 százalékkal több kiadó lakás volt, mint egy évvel korábban.

A következő időszakban elképzelhető, hogy a pár napra kiadott lakáshotelek veszítenek jelentőségükből, és inkább hosszú távú lakáskiadás veheti át a főszerepet a piacon, ami hozzájárulhat a bérleti díjak stabilizálódásához - vélekedett Balogh László. A szakember úgy látja, a következő időszakban egyre inkább az új lakások piacára helyeződik a hangsúly, többek között a kormányzati lakásprogram (csok) keresletélénkítő hatása miatt.

Szerző
2016.02.05 13:31

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09

Ismeretlen életformák tobzódnak a lábunk alatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 12:00

Fotó: /
Óceánkutatás A világ összes óceánjánál kétszer nagyobb az a biomassza, amely a lábunk alatt lévő földben tenyészik, ahol jóval nagyobb számban élnek mikrobák mint azt eddig gondoltuk.
15 és 23 milliárd tonnára teszik tudósok azoknak a mikrobáknak az össztömegét, amelyek a föld alatt élnek. Az ökoszisztéma egészen 5 ezer méter mélységig terjed ki. A Guardian beszámolója szerint a Mélységi Karbon Megfigyelőállomás (Deep Carbon Observatory) tudományos felfedezése alapján több százszor annyit nyomnak a föld mélyében lévő élőlények, mint amennyit az jelenleg élő 7 milliárd ember együttesen. A talajlakók annak ellenére érik el ezt az imponáló mennyiséget, hogy sokszor extrém hőmérséklet, táplálékhiány, hatalmas nyomás uralkodik rajtuk. A kutatók szerint az ott található mikrobafajok sokféleségben vetekszenek az Amazonas-régió és a Galápagos-szigetek élővilágával. Ugyanakkor ez az ökoszisztéma még jórészt érintetlen, mert eddig az emberek csak közvetlenül a felszín alatti réteget bolygatták.  A kutatócsoportot ötvenkét ország 1200 tudósa alkotja, közöttük geológusok, mikrobiológusok, fizikusok és kémikusok vannak. 10 éve folyó kutatásaik eredményét tárták most előzetesen a világ elé. A mintákat több mint öt kilométeres mélységből és tengeralatti helyszínekről fúrás útján gyűjtötték, hogy felállítsák az ökoszisztémák modelljeit, és megbecsüljék, mennyi szenet tartalmaznak. Az eredmények azt jelzik, hogy a Föld ősbaktérium és baktérium állományának 70 százaléka a felszín alatt él, köztük olyanok, amelyek kénes forrásokban, vagy 121 fokos tengermélyi hidrotermális lyukakban élnek. Olyan szervezet is él több millió éve 2,5 kilométer mélyen a föld alatt, amely energiáját nem a napból nyeri, hanem metánt állít elő. Ez kevés energiát ad ahhoz, hogy osztódjon, szaporodjon, de elég ahhoz, hogy meggyógyítsa sérült részeit. Rick Colwell az Oregoni Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a Föld alatt vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek évezredekig is képesek életben maradni, hiába a magas nyomás, a fényhiány és a magas hőmérséklet. Alig mozognak, legfeljebb a tektonikus elmozdulások, földrengések, kitörésekkel együtt változtatnak helyet. A tudósok szerint felfedezéseiket két technikai újdonság tette lehetővé: a fúrások, amelyek képesek mélyen behatolni a földkéregbe, és a mikroszkópok fejlődése, amelyekkel lehetővé vált az mikroméretű életformák megfigyelése. A kutatók próbálják megállapítani, hol lehetnek az élet lehetőségeinek határai, jelenleg ezt 122 Celsius fokra teszik, de nem kizárt, hogy a rekord tovább növekszik, ha műszereik felbontása finomabbá válik. Továbbra is rejtély, vajon az élet a felszínről költözött a mélybe, vagy fordítva. Rejtély, mi a mikrobák szerepe a kémiai folyamatokban, és mi az együttes szerepük a Föld és az élet fejlődősében. 
2018.12.12 12:00
Frissítve: 2018.12.12 12:00