Gigászok küzdelme az NFL-ben

Publikálás dátuma
2016.02.06. 06:51
Peyton Manning az utolsó csatájára készül FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/EZRA SHAW
Jubileumhoz érkezett az észak-amerikai profi amerikai futball-liga (NFL): magyar idő szerint hétfő hajnalban megrendezik a Super Bowl 50-t. A két finalista "alig ismer majd egymásra", ugyanis 2012 novembere óta egyszer sem találkoztak.

Az észak-amerikai profi amerikai futball-liga (NFL) döntőjét a kaliforniai Santa Clarában rendezik, a találkozót február 8-án 00.30 órakor közvetíti a Sport 1. A finálé résztvevője a Denver Broncos és a Carolnia Panthers lesz. Hatalmas felhajtás várható, hiszen ez lesz a jubileumi, 50. Super Bowl. Az NFL-döntők sorszámát eddig mindig római számokkal jelölték, ám mivel az ötvenesnek megfelelő „L” betű kevésbé mutatna szépen a reklámokban, ezért az arab számos verzió mellett döntöttek a szervezők.

Az első döntőt még 1967-ben a Green Bay Packers játszotta a Kansas City Chiefs ellen. A legtöbb Super Bowl-diadallal a Pittsburgh Steelers büszkélkedhet, mely nyolc döntőből hatot megnyert.

A Broncos mérlege nem túl fényes: eddig hét döntőjéből ötöt is elvesztett. Legutóbb 2014-ben a Seattle Seahawks ellen játszottak a denveriek Super Bowlt, de 28-24-re kikaptak. A Panthers viszont még egyszer sem emelhette fel a Vince Lombardi-trófeát – melyet a Green Bay legendás edzőjéről neveztek el, aki az első két Super Bowlt megnyerte csapatával –, döntőbe is egyedül 2004-ban jutott, de akkor 32-29-re kikapott a New England Patriotstól.

A szezon előtt igen komoly szorzó mellett lehetett megrakni, hogy Broncos-Panthers döntő jön össze: 184-szeres pénzt fizettek, ha valaki eltalálta a párosítást. Pedig a két csapat már az alapszakasz során is dominált.

Manning kontra Newton
A legenda és a fiatal titán harcaként is lehetne aposztrofálni a két együttes kezdőirányítóinak küzdelmét. A Denver Broncos 39 éves – a döntő után visszavonuló – irányítóklasszisa, Peyton Manning és a Carolina Panthers 26 esztendős játékosa számtalan rekordot dönt meg a Super Bowlon. Először is ezen a döntőn lesz a legnagyobb korkülönbség (13 év és 48 nap) a két kezdő quarterback között. A korábbi rekordot is az egyszeres bajnok Manning tartotta: 2014-ban a nála 12 évvel és 250 nappal fiatalabb Seattle Seahawks-játékos Russell Wilson ellen játszott. Az igazi futballistacsaládból származó Manning – akinek édesapja, Archie nagyszerű játékos volt, öccse, Eli is eljutott az NFL-be, a legidősebb testvér, Cooper pedig csak sérülése miatt nem játszott a legmagasabb szinten – eddig egyszer nézett farkasszemet Newtonnal. 2012-ben a Broncos 36-14-gyel intézte el a Pantherst.
Döntőbeli szereplésével Manning lesz a legidősebb irányító a Super Bowl történetében. Azonban először fordul elő az is, hogy mindkét kezdőirányítót elsőként választották ki a játékosbörzén, azaz 1/1-es volt az adott év draftján: a vadlovak sztárját 1998-ban az Indianapolis Colts vitte el, míg Newtonra aktuális csapata csapott le 2011-ben. Ha a Panthers sztárjának sikerül csapatát győzelemre vezetni, és megkapja a döntő legjobbjának járó elismerést, akkor ő lesz mindössze a ötödik olyan játékos, aki a Heisman-trófea – mely a főiskola amerikai futball legkiemelkedőbb játékosának jár – korábbi győzteseként teszi meg mindezt.

Az Amerikai főcsoportot (AFC) a Denver nyerte, míg a Nemzeti főcsoport (NFC) élén a Carolina végzett. Ezzel egyébként zsinórban harmadjára játssza a döntőt a két főcsoport első kiemeltje. Az NFC-főcsoportdöntőt az Arizona Cardinals ellen óriási fölénnyel, 49-15-re nyerték meg a párducok. Ezzel a Carolina a nyolcadik csapat a Super Bowl-érában, mely a főcsoportdöntőn legalább 30 ponttal tudott diadalmaskodni. A korábbi hét együttes közül, melynek összejött ilyen nagy győzelem, csak kettő nyerte meg az NFL-szezont.

Ötmillió dollár fél perc reklámért
Az idei Super Bowlt a CBS közvetíti, egy fél perces reklámidőért 5 millió dollárt, azaz közel 1,5 milliárd forintot kérnek, ez fél millióval több mint tavaly, de a fél évszázados évforduló miatt várhatóan megdől az eddigi 114 milliós amerikai nézőrekord. A találkozó félidejében szokás szerint egy igazi sztárénekes lép fel: ezúttal a Coldplay angol rockegyüttesre esett a szervezők választása.

Peyton Manningék a címvédő New England Patriots ellen játszottak a finálé előtt, és drámai körülmények között, 20-18-ra nyertek. Tom Bradyéknek a legvégén kétpontos kísérletre kellett menniük az egyenlítésért, ám a tavalyi Super Bowl legértékesebb játékosa (MVP) a találkozón harmadjára is eladta a labdát (interception), így nem változott az eredmény.

A két csapat egyetlen közös pontját – ami a játékosállományt illeti – a belső támadó falember, Evan Mathis személye jelenti, akit 2005-ben a Panthers draftolt a harmadik körben, jelenleg pedig a Broncos sikereiért küzd.

A finálé párosítása több szempontból is különlegesnek mondható. Egyrészt a két csapat 2012. november 11. óta nem találkozott egymással, így csak két hetük volt felkészülni videózásokkal a rég nem látott ellenfélből. Könnyen előfordulhat, hogy valami apróság elkerülte valamelyik stáb figyelmét, így egy eltalált újítás nagyot szólhat a döntőbe. Másrészt a Denver Broncosé volt az alapszakasz legjobb védelme (meccsenként engedett yardokban), míg a Carolina Panthers a legjobb támadósorral büszkélkedhetett (a mérkőzésenként szerzett pontokat nézve), mely mutatók kiegyenlített párharcot vetítenek előre.

Mindenesetre, ha fele annyira jó lesz a Super Bowl, mint a tavalyi, azzal már mindenki elégedett lenne. Akkor a Seattle Seahawks egy yardra a TD-zónától adta el a labdát, és vált Malcolm Butler a New England Patriots hősévé az interceptionjével.

Rossz felfestés, háborgó lakosok
A kaliforniai Santa Clara ad otthont a Super Bowl 50-nek a Levi’s Stadionban. A sportlétesítmény 40 kilométerre található San Franciscótól, alapjából véve a 49ers otthonának számít. A döntőre való előkészületekkel jócskán akadtak problémák. San Francisco számos pontján például nagy, ötvenes számmal ellátott szobrokat raktak ki a döntő beharangozása miatt, ám ezek közül többet megrongáltak vagy felborítottak a helyiek. A rendezés anyagi problémákkal társul: a San Franciscó-i adófizetőknek legalább 4,9 millió dollárjába fáj majd a Super Bowl, és sokkal rosszabbul járnak, mint a Santa Clara-iak, akik a döntő biztosításával járó költségeket visszakapják. A tömegesével érkező szurkolók okozta dugók sem tetszenek a San Franciscó-iaknak. Ráadásul a hajléktalanok áttelepítése a szurkolói zónából – ahol egész héten koncerteket és különféle rendezvényeket tartottak – is bonyodalmakat okoztak a város életében.
A Santa Clara-i stadionnal sem ment minden zökkenőmentesen. A pályamunkások először rossz oldalra festették fel a pályaválasztónak számító Broncós logóját, míg a Pantherséről teljesen megfeledkeztek.

Ismét beszólt a kormánynak Tarlós

Publikálás dátuma
2016.02.06. 06:02

Elkészült az M3-as metró infrastrukturális felújításának vonalas ütemterve, Tarlós István már azt is belőtte, hogy 2019. szeptember 30-ra átadják a felújított vonalat. A főpolgármester azonban tegnap elismerte, az EU egyelőre a felújításhoz szükséges támogatást sem hagyta jóvá. Kiderült, a hulladékgazdálkodási törvény módosításával nagyon rosszul jár Budapest, az agglomerációs vonalak átadásáról szóló egyeztetés pedig "kicsit lassú".

Hivatalos ütemezés szerint 2019. szeptember 30-ra átadnák a felújított M3-as metró vonalat. A felújított szerelvények már 2019 június végétől futnak majd az új alagútban, feltéve, hogy az unió jóváhagyja a támogatási kérelmet, ez egyelőre várat magára. A főpolgármester tegnapi Budapestinfóján ezért nem tudta pontosan megmondani, mikor kezdődik az infrastrukturális felújítás, de a most elkészült ütemterv szerint a felszíni pótlások kiépítése már most, az első félévében megkezdődne, és a metrófelújítás első ütemének is 2016. november-decemberben kell megkezdődnie. Ha ez egy hónapnál többet csúszik, akkor Tarlós István szerint a szeptember végi határidő is veszélybe kerül. A város vezetője elképzelhetetlennek tartja, hogy elhalasszák, vagy töröljék az M3-as felújítását, ez ugyanis a városnak, a kormánynak katasztrofális kudarcot jelentene, és azzal járna, hogy 2019-ig valamikor le kellene állítani a metróvonalat. "A kormány pedig nem vállalhatja azt a politikai kockázatot, hogy leállítsa azt a metrót, ami évente több utast szállít, mint országosan a MÁV" - fogalmazott Tarlós. Hozzátette, ha az unió esetleg nem adna támogatást, akkor meggyőződése szerint "az állam kénytelen lesz a zsebébe nyúlni".

"Nem hatalomtechnikai kérdésnek tekintem Budapestet, engem nem erre választottak meg, ha szükség van rá, akkor vitatkozom". Erről az agglomerációs közlekedés átadása kapcsán beszélt a főpolgármester. Az átadásról Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel folytatott tárgyalás szerinte jó irányba halad, csak "kicsit lassú". A főváros havi bontásban is elküldte a szaktárcának, hogy az agglomerációs közlekedésből évente 12,4 milliárdos vesztesége származik. Tarlós közölte: ha az állam havi ütemezésben fedezi a költségeket, és az e-jegyrendszer finanszírozásával kapcsolatban is garanciákat ad a fővárosnak, akkor Budapest ideiglenes megállapodás alapján kész biztosítani az agglomerációs közlekedést. Még akár akkor is, ha a technikai átadás-átvétel egy évig elhúzódik.

Arról lapunk kérdésére nem beszélt, miben sikerült eddig a miniszterrel megállapodni, viszont világossá tette, Orbán Viktornak mindenre rá kell bólintania. Arra a "szenilis csapongásra" a főpolgármester nem kíváncsi, ami az agglomerációs tömegközlekedés kapcsán a médiában és a pártokban zajlik, mert az utasokat csak az érdekli, jön-e a busz és megáll-e ott, ahol korábban. Annyit azért elárult, a főváros azt szeretné, ha minden a régiben maradna az agglomerációs járatok átadása után, a bérlet se kerüljön többe és a járatokat se ritkítsák. Ha ezt nem sikerülne elérni, akkor előlép a korábban "meglebegtetett" ötleteivel. Így például azzal, hogy a Volánbusz és a MÁV fizessen behajtási díjat, esetleg pénzt kérne a buszfordulók használatáért, de külön dugódíj-tarifát is kiszabhatnak a vidékiekre. Tarlós nem gondolja, hogy idáig el kell jutni és abban bízik, hogy február 17-ig, a fővárosi közgyűlés következő üléséig, amelyen a költségvetést elfogadják, legalább az alapmegállapodást sikerül megkötni. Nem tudja, mit kell azon annyit gondolkodni, hogyan fizesse ki az agglomerációs közlekedés díját a kormány, amíg át nem veszik - fogalmazott.

A 65 éven felüliek ingyen utazásával kapcsolatban közölte, nem az a célja, hogy a kedvezményt elvegye a nyugdíjasoktól, hanem az, hogy ha a kormány döntött az ingyen utazásról, akkor az abból keletkező veszteséget, vagy legalább egy részét fizesse is ki. A díjmentesség Budapesten mintegy félmillió embert érint, közülük 350 ezer a 65 év feletti nyugdíjas. A díjmentesség 8 milliárd forint veszteséget okoz a BKV-nak. Bár a főpolgármester vihart kavart, amikor közölte, el kellene gondolkodni azon, hogy a 65 év fölöttiek ingyen utazhassanak, hiszen a parizerért is fizetni kell, a Népszava kérdésére bevallotta, nem biztos abban, hogy a kormány átutalja a 8 milliárdos veszteséget. Korábbi kijelentésével csupán arra akart figyelmeztetni, hogy itt megint szolgáltat a város, amit az állam nem fizet ki.

Miután a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosításával ismét rosszul jár Budapest, Tarlós azt kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába vonják be a fővárost. Emlékeztetett rá, hogy az FKF Zrt. 7 milliárd forintos költségből bevezette a házhoz menő, szelektív hulladékgyűjtési rendszert, ami lényegesen megdrágította a hulladékkezelést. Az új szabályozás alapján 140 ezer hulladékgyűjtő edényt kellene kicserélni. Az FKF Zrt.-nek a város takarításából évente több milliárdos vesztesége képződik, míg a hulladékgazdálkodásból ezt meghaladó profit keletkezett, így a cég egyensúlyba tudott kerülni. Ha a törvénymódosítás következtében a díjmegállapítás elkerül a fővárostól, akkor gyakorlatilag az említett profit eltűnik, mert a fővárosi pénzből a vidéki veszteségeket tüntetnék el.

A csepeli HÉV felújításra szorul, mert nem kapcsolódik a fővárosi gyorsvasúti rendszerbe. Az elképzelések szerint a Közvágóhíd térségében összekötnék az 1-es villamos vonalával, a Boráros téren a nagykörúti villamosokkal úgy, hogy a 4-es és a 6-os villamosok közül csak az egyik menne át Budára, a másik az újbudai irány helyett délre fordulva Csepelre közlekedne. Mindez azonban még távoli terv, egyelőre csak az olimpia miatt került a köztudatba.

Szerző
Témák
Tarlós

Ismét beszólt a kormánynak Tarlós

Publikálás dátuma
2016.02.06. 06:02

Elkészült az M3-as metró infrastrukturális felújításának vonalas ütemterve, Tarlós István már azt is belőtte, hogy 2019. szeptember 30-ra átadják a felújított vonalat. A főpolgármester azonban tegnap elismerte, az EU egyelőre a felújításhoz szükséges támogatást sem hagyta jóvá. Kiderült, a hulladékgazdálkodási törvény módosításával nagyon rosszul jár Budapest, az agglomerációs vonalak átadásáról szóló egyeztetés pedig "kicsit lassú".

Hivatalos ütemezés szerint 2019. szeptember 30-ra átadnák a felújított M3-as metró vonalat. A felújított szerelvények már 2019 június végétől futnak majd az új alagútban, feltéve, hogy az unió jóváhagyja a támogatási kérelmet, ez egyelőre várat magára. A főpolgármester tegnapi Budapestinfóján ezért nem tudta pontosan megmondani, mikor kezdődik az infrastrukturális felújítás, de a most elkészült ütemterv szerint a felszíni pótlások kiépítése már most, az első félévében megkezdődne, és a metrófelújítás első ütemének is 2016. november-decemberben kell megkezdődnie. Ha ez egy hónapnál többet csúszik, akkor Tarlós István szerint a szeptember végi határidő is veszélybe kerül. A város vezetője elképzelhetetlennek tartja, hogy elhalasszák, vagy töröljék az M3-as felújítását, ez ugyanis a városnak, a kormánynak katasztrofális kudarcot jelentene, és azzal járna, hogy 2019-ig valamikor le kellene állítani a metróvonalat. "A kormány pedig nem vállalhatja azt a politikai kockázatot, hogy leállítsa azt a metrót, ami évente több utast szállít, mint országosan a MÁV" - fogalmazott Tarlós. Hozzátette, ha az unió esetleg nem adna támogatást, akkor meggyőződése szerint "az állam kénytelen lesz a zsebébe nyúlni".

"Nem hatalomtechnikai kérdésnek tekintem Budapestet, engem nem erre választottak meg, ha szükség van rá, akkor vitatkozom". Erről az agglomerációs közlekedés átadása kapcsán beszélt a főpolgármester. Az átadásról Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel folytatott tárgyalás szerinte jó irányba halad, csak "kicsit lassú". A főváros havi bontásban is elküldte a szaktárcának, hogy az agglomerációs közlekedésből évente 12,4 milliárdos vesztesége származik. Tarlós közölte: ha az állam havi ütemezésben fedezi a költségeket, és az e-jegyrendszer finanszírozásával kapcsolatban is garanciákat ad a fővárosnak, akkor Budapest ideiglenes megállapodás alapján kész biztosítani az agglomerációs közlekedést. Még akár akkor is, ha a technikai átadás-átvétel egy évig elhúzódik.

Arról lapunk kérdésére nem beszélt, miben sikerült eddig a miniszterrel megállapodni, viszont világossá tette, Orbán Viktornak mindenre rá kell bólintania. Arra a "szenilis csapongásra" a főpolgármester nem kíváncsi, ami az agglomerációs tömegközlekedés kapcsán a médiában és a pártokban zajlik, mert az utasokat csak az érdekli, jön-e a busz és megáll-e ott, ahol korábban. Annyit azért elárult, a főváros azt szeretné, ha minden a régiben maradna az agglomerációs járatok átadása után, a bérlet se kerüljön többe és a járatokat se ritkítsák. Ha ezt nem sikerülne elérni, akkor előlép a korábban "meglebegtetett" ötleteivel. Így például azzal, hogy a Volánbusz és a MÁV fizessen behajtási díjat, esetleg pénzt kérne a buszfordulók használatáért, de külön dugódíj-tarifát is kiszabhatnak a vidékiekre. Tarlós nem gondolja, hogy idáig el kell jutni és abban bízik, hogy február 17-ig, a fővárosi közgyűlés következő üléséig, amelyen a költségvetést elfogadják, legalább az alapmegállapodást sikerül megkötni. Nem tudja, mit kell azon annyit gondolkodni, hogyan fizesse ki az agglomerációs közlekedés díját a kormány, amíg át nem veszik - fogalmazott.

A 65 éven felüliek ingyen utazásával kapcsolatban közölte, nem az a célja, hogy a kedvezményt elvegye a nyugdíjasoktól, hanem az, hogy ha a kormány döntött az ingyen utazásról, akkor az abból keletkező veszteséget, vagy legalább egy részét fizesse is ki. A díjmentesség Budapesten mintegy félmillió embert érint, közülük 350 ezer a 65 év feletti nyugdíjas. A díjmentesség 8 milliárd forint veszteséget okoz a BKV-nak. Bár a főpolgármester vihart kavart, amikor közölte, el kellene gondolkodni azon, hogy a 65 év fölöttiek ingyen utazhassanak, hiszen a parizerért is fizetni kell, a Népszava kérdésére bevallotta, nem biztos abban, hogy a kormány átutalja a 8 milliárdos veszteséget. Korábbi kijelentésével csupán arra akart figyelmeztetni, hogy itt megint szolgáltat a város, amit az állam nem fizet ki.

Miután a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosításával ismét rosszul jár Budapest, Tarlós azt kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába vonják be a fővárost. Emlékeztetett rá, hogy az FKF Zrt. 7 milliárd forintos költségből bevezette a házhoz menő, szelektív hulladékgyűjtési rendszert, ami lényegesen megdrágította a hulladékkezelést. Az új szabályozás alapján 140 ezer hulladékgyűjtő edényt kellene kicserélni. Az FKF Zrt.-nek a város takarításából évente több milliárdos vesztesége képződik, míg a hulladékgazdálkodásból ezt meghaladó profit keletkezett, így a cég egyensúlyba tudott kerülni. Ha a törvénymódosítás következtében a díjmegállapítás elkerül a fővárostól, akkor gyakorlatilag az említett profit eltűnik, mert a fővárosi pénzből a vidéki veszteségeket tüntetnék el.

A csepeli HÉV felújításra szorul, mert nem kapcsolódik a fővárosi gyorsvasúti rendszerbe. Az elképzelések szerint a Közvágóhíd térségében összekötnék az 1-es villamos vonalával, a Boráros téren a nagykörúti villamosokkal úgy, hogy a 4-es és a 6-os villamosok közül csak az egyik menne át Budára, a másik az újbudai irány helyett délre fordulva Csepelre közlekedne. Mindez azonban még távoli terv, egyelőre csak az olimpia miatt került a köztudatba.

Szerző
Témák
Tarlós