Megtörtént a vádemelés a Quaestor-ügyben

Publikálás dátuma
2016.02.06. 06:22
Február 15-ig fogadják a kártalanítási kérelmeket FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Keveseket lepne meg, ha filmes ötletek születnének a múlt év február-márciusában kirobbant brókerbotrányok nyomán. Ugyanis mind összegében, mind elkövetési módjában vetekszenek az eddig megismert Wall Street-i történetekkel.

A forgatókönyv alapját adhatja többek között a Fővárosi Főügyészség több mint 1500 oldalt kitevő vádirata az úgynevezett Quaestor-ügyben, melynek részleteiről tegnap számolt be Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Az öt pontba sűrített vádpontok Tarsoly Csaba Quaestor elnök-vezérigazgató, főtulajdonos és tíz társa bűnösségét hivatottak bizonyítani bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekményekben. Ezek halmazati büntetési tétele 25 évig terjedő börtön lehet. A nyomozók feltárták, hogy bizonyíthatóan már 2007-től kezdve egészen 2015 márciusáig a 47 társaságból álló Quaestor-csoporton belül olyan bűnszervezet működött, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének és értékpapírjainak eltulajdonítása volt. A bűnszervezetet T. Csaba irányítása alatt működött és vele társult a Quaestor-csoport vezetőségének 3 tagja is.

A tájékoztatón a fővárosi főügyész a Fidesz-érát megelőző kormányok felelősségét igyekezett hangsúlyozni, az amúgy az Orbán kormányok és a nagyobbik kormánypárt eddigi legkínosabb botrányában - írja a hvg.hu tudósításában. Ibolya Tibor magánvéleményként hangoztatta, hogy egy 2009-ben folytatott vizsgálat során az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) magatartása felvethetné a bűnpártolás gyanúját, igaz ez már el is évült volna. A hét évvel ezelőtti portfóliókezelési célellenőrzés során a felügyelet megállapította, hogy a cég már hosszabb ideje valótlan adatokat küldözget a PSZÁF-nak, ám csak egy 3 millió forintos bírság lett a vége, és az elmarasztalás nem is került nyilvánosságra.

A 2013-ban, már az Orbán-kormány alatt végzett vizsgálatot a főügyész nem minősítette, azt próbálta érzékeltetni, hogy akkor már nem lehetett érdemi vizsgálatot folytatni, mert olyan szinten kiépült a bűnszervezet. A főügyészség nem vizsgálta a botrányban a minisztériumok és kormánytagok érintettségét, és azt sem, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. hogyan vette ki a Quaestorból sietősen a 3,8 milliárd forintját. A főügyész magyarázata szerint azért maradtak el a vizsgálatok, mert a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította az ezekkel kapcsolatos feljelentéseket.

Így az ügy tárgyalása során nem derülhet fény arra sem, kapott-e bennfentes információt a miniszterelnök, mert azt elismerte Orbán Viktor, hogy még a botrány kirobbanása előtt ő adott utasítást a minisztériumoknak a pénzmentésre. (Ezzel kapcsolatban tegnap újabb részletre derült fény: a Liberálisok hosszas pereskedés után kézhez kapták annak a levélborítéknak a kópiáját, amelyben Tarsoly Csaba küldte a közelgő botrányról a miniszterelnököt értesítő levelét. Láthatóan kézben vitték a Quaestorból az Országházba a levelet, ám azon se dátum, se érkeztető pecsét, se szignálás jele nem látható.)

Az ügyészség megállapítása szerint a vádlottak, kihasználva a Quaestor Értékpapír Zrt. és a KELER Elszámolóház Zrt. eltérő nyilvántartási rendszerét - 2007 és 2012 között összesen 46,6 milliárd forint értékű értékpapírt loptak el úgy, hogy eladták az ügyfelek értékpapírjait, illetve megcsapolták az ügyfélszámlákat. A pénzt a veszteséges társaságokra költötték, más hiányokat pótoltak belőle, illetve ellopták. Tizenegy ügyfelüknek adtak el ezen időszak alatt 3,2 milliárd forintért nem létező állampapírt, amit később, tartva a lebukástól, visszafizettek. Több mint 30 ezer ügyfelüknek okoztak kárt azzal, hogy számukra fiktív kötvényeket értékesítettek, sokuknak még a csődközeli helyzetben is.

Az ügyészség szerint T. Csaba 2007 és 2015 között a Quaestor legális bevételeiből 124 alkalommal, összesen 1,2 milliárd forintot tulajdonított el a cég házipénztárából. (Ebből állítólag letartóztatásakor három és fél milliót a nadrágjába varrva megtaláltak.)

A Quaestor-üggyel összefüggésben sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt is folyik egy eljárás O. Béla gyanúsított ellen, és tart még a nyomozás pénzmosás és más bűntettek ügyében is - tette hozzá a főügyész.

Fideszes bűnszervezet állhatott a Quaestor-botrány mögött - vonta meg következtetését Szakács László szocialista képviselő. Tarsoly Csaba, a fideszes Quaestor-pilótajáték főszervezője, Orbán Viktor bizalmasa, a Fidesz és Fidelitas gazdasági háttérembere a már hivatalos vád szerint is bűnszervezetben lophatta el az emberek pénzét - tette hozzá. A képviselő felemlegette, hogy a külügyi tárca, Győr városa, Újpest önkormányzata és még több fideszes érdekeltség visszakapta a pénzét, 32 ezer károsult családot viszont lelkiismeret-furdalás nélkül cserbenhagyott a fideszes "brókerkormány".

Még pár napig adható be kártérítési igény
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjára (QKKA) vonatkozó alkotmánybírósági döntést követően, idén január 1-gyel kezdte meg működését a Kárrendezési Alap, amely a quaestorosok kérelmén túl a Hungária Értékpapír Zrt. kötvényeseinek kárrendezését is végzi. A Beva a Portfoliót arról tájékoztatta, hogy eddig 32 235 kérelmet regisztrált, amely magában foglalja a QKKA-hoz június 5-éig beérkezett 31 771 darab kérelmet is. A QKKA-hoz január 1-től lehet új kérelmet benyújtani, február elejéig összesen 464 új kérelem érkezett be. A kérelmek benyújtására a károsultaknak február 15-éig van lehetőségük.



Szerző

Hadjárat a Legionella ellen

Publikálás dátuma
2016.02.06. 06:19
Ha a szervezetbe a víz párájával belégzés útján kerül, súlyos következményei lehetnek FOTÓ: THINKSTOCK
Megisszuk, fürdünk benne, mégsem betegszünk meg. Ha azonban a vízpermetet belélegezzük, akár bele is halhatunk a Legionella által okozott kórba. Február 4-én lépett életbe az a rendelet, amely szabályozza a baktérium jelenlétét a környezetünkben. A Legionella kötelező vizsgálatát idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, ám mostantól Magyarország is szabályozza ezt a területet. Az érintett vállalkozások, létesítmények köre rendkívül széles. Büntetés még nincs, igaz, megfelelő laborból is csak egy van az egész országban.

A Legionella kötelező vizsgálatát idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, így a vállalkozások pusztán saját jól felfogott érdekükből ellenőriztették azt. Az Európai Unió más országaihoz igazodva, február 4-étől Magyarország is szabályozza ezt a területet – mondta Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. munkatársa. A független laboratórium - egyedüliként - az ország egész területén már évek óta vizsgál akkreditáltan Legionella-mintákat vizekből, levegőből.

A mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló, illetve langyos, meleg vízben hamar elszaporodó Legionella baktérium komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. A fertőzés szempontjából kockázati közegnek tekintendő valamennyi olyan épített vízrendszer, amelyben együttesen adottak az alábbi feltételek:

- a rendszerben 20-50 °C hőmérsékletű víz van,
- fennáll a pangó vízterek kialakulásának lehetősége
- a rendszer használata során finom eloszlású vízpermet képződik.

Az érintett létesítmények köre rendkívül nagy – a közfürdőktől és a wellness-szállodáktól kezdve a hűtőtornyokkal rendelkező raktárakon át egészen a kórházakig, szociális intézményekig. A rendelet szerint az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak kell elvégeztetniük a kockázatértékelést. A becslés három fokozatát állapítja meg a jogszabály: figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szintet.

A legionárius betegség
A Legionella baktériumot csaknem 40 éve fedezték fel először egy philadelphiai konferencián történt tragikus megbetegedés kapcsán. Az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai közül 200-an megbetegedtek, 29-en belehaltak a fertőzésbe, innen kapta a nevét a veszélyes mikroorganizmus. A járvány okát egy évig nem sikerült kideríteni, ám az esetlegesen felmerült terrorveszély miatt megindult vizsgálatok végül megállapították, hogy a szörnyű tragédiát a szálloda légkondicionáló rendszerében elszaporodott, később e szörnyű esetről elnevezett Legionella baktériumok okozták.

Az egyes szintekhez az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete pontos intézkedési előírásokat határozott meg. A kockázatbecslés mellett rendszeresen ellenőriznie is kell az adott létesítményt. A Legionella jelenléte és mennyisége laboratóriumi vízvizsgálattal meghatározható.

A közfürdőkben például a 30°C-nál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén a medencevizet havonta kell megvizsgálni. A többek között élelmiszerraktárakhoz, bevásárlóközpontokhoz, irodaházakhoz kapcsolódó úgynevezett nedves hűtőtornyok esetében ugyancsak havonta egyszer kell meghatározni a Legionella csíraszámot.

A baktérium

A Legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik – derül ki a Laboratorium.hu cikkéből. Ha vízzel érintkezünk, a Legionella semmilyen tünetet nem okoz, ám ha a szervezetbe a víz párájával, belégzés útján kerül, annak súlyos következményei lehetnek. Természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett permet, aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.

A Legionella által okozott megbetegedések közül a legfontosabb az atípusos tüdőgyulladás, tünetei a láz, a száraz köhögés. A megfelelően megválasztott antibiotikumok segítségével eredményesen kezelhető. A Pontiac-láznak nevezett betegséget is a Legionella okozza, ám ez nem jár tüdőgyulladással, csak izomfájdalommal, a tünetek pedig néhány nap alatt maguktól is elmúlhatnak.

Magas a halálozási arány

Fontos tudni, hogy emberről emberre nem terjed, és ugyan nem túl gyakori betegség (Európában 2009-ben 5500 esetet jelentettek), a veszélyeit inkább az jelenti, hogy egyrészt meglehetősen aluldiagnosztizált, másrészt pedig rendkívül magas halálozási aránnyal jár. Ez a ráta általában 10 és 30 százalék között mozog, hazánkban többször is elérte a 30 százalékot.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján Magyarországon 2013-ban 31, 2014-ben 38 és 2015-ben eddig 67 esetben rögzítettek fertőzést.

A betegség nem csak gyenge immunrendszerű embereknél lehet halálos, de a kisgyerekek és az idősebb emberek különösen érintettek. A Legionella baktériumot háromféleképpen lehet kimutatni: vérből, légúti váladékból, vizeletből.

Megelőzés

A megelőzés rendkívül fontos, sokkal hatékonyabb és olcsóbb is, mint magának a betegségnek a gyógyítása. Nagyon fontos, hogy a környezetünkben minél kevesebb pangó víz legyen, hogy a nedves felületeket fertőtlenítsük, a csaptelepeket tartsuk tisztán, a melegvíz hőmérsékletét pedig minél magasabb hőmérsékleten, minimum 55 Celsius fokon tartsuk, a magas hőmérséklet ugyanis csökkenti a Legionella szaporodását. Fertőtleníteni kell a légkondicionáló berendezéseket és a kerti csapokat, öntöző- és gumicsöveket, valamint gépkocsik légkondicionáló berendezését. További veszélyt jelentetnek a hétvégi házak, időszakosan használt nyaralók hosszú ideig használaton kívül hagyott vezetékei, vízmelegítő berendezései. Hamarosan itt a tavasz, amikor ismét üzembe helyezzük nyaralóink télen nem használt vízrendszerét. Fontos, hogy az első tartály melegvizet legalább 80 oC-ra hevítve engedjük ki a közcsatornába, és ez alatt ne tartózkodjunk túl sokat a fürdőszobában, hogy ne lélegezzük be a vízben esetleg jelen lévő fertőző anyagot.

Szerző

Hadjárat a Legionella ellen

Publikálás dátuma
2016.02.06. 06:19
Ha a szervezetbe a víz párájával belégzés útján kerül, súlyos következményei lehetnek FOTÓ: THINKSTOCK
Megisszuk, fürdünk benne, mégsem betegszünk meg. Ha azonban a vízpermetet belélegezzük, akár bele is halhatunk a Legionella által okozott kórba. Február 4-én lépett életbe az a rendelet, amely szabályozza a baktérium jelenlétét a környezetünkben. A Legionella kötelező vizsgálatát idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, ám mostantól Magyarország is szabályozza ezt a területet. Az érintett vállalkozások, létesítmények köre rendkívül széles. Büntetés még nincs, igaz, megfelelő laborból is csak egy van az egész országban.

A Legionella kötelező vizsgálatát idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, így a vállalkozások pusztán saját jól felfogott érdekükből ellenőriztették azt. Az Európai Unió más országaihoz igazodva, február 4-étől Magyarország is szabályozza ezt a területet – mondta Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. munkatársa. A független laboratórium - egyedüliként - az ország egész területén már évek óta vizsgál akkreditáltan Legionella-mintákat vizekből, levegőből.

A mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló, illetve langyos, meleg vízben hamar elszaporodó Legionella baktérium komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. A fertőzés szempontjából kockázati közegnek tekintendő valamennyi olyan épített vízrendszer, amelyben együttesen adottak az alábbi feltételek:

- a rendszerben 20-50 °C hőmérsékletű víz van,
- fennáll a pangó vízterek kialakulásának lehetősége
- a rendszer használata során finom eloszlású vízpermet képződik.

Az érintett létesítmények köre rendkívül nagy – a közfürdőktől és a wellness-szállodáktól kezdve a hűtőtornyokkal rendelkező raktárakon át egészen a kórházakig, szociális intézményekig. A rendelet szerint az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak kell elvégeztetniük a kockázatértékelést. A becslés három fokozatát állapítja meg a jogszabály: figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szintet.

A legionárius betegség
A Legionella baktériumot csaknem 40 éve fedezték fel először egy philadelphiai konferencián történt tragikus megbetegedés kapcsán. Az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai közül 200-an megbetegedtek, 29-en belehaltak a fertőzésbe, innen kapta a nevét a veszélyes mikroorganizmus. A járvány okát egy évig nem sikerült kideríteni, ám az esetlegesen felmerült terrorveszély miatt megindult vizsgálatok végül megállapították, hogy a szörnyű tragédiát a szálloda légkondicionáló rendszerében elszaporodott, később e szörnyű esetről elnevezett Legionella baktériumok okozták.

Az egyes szintekhez az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete pontos intézkedési előírásokat határozott meg. A kockázatbecslés mellett rendszeresen ellenőriznie is kell az adott létesítményt. A Legionella jelenléte és mennyisége laboratóriumi vízvizsgálattal meghatározható.

A közfürdőkben például a 30°C-nál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén a medencevizet havonta kell megvizsgálni. A többek között élelmiszerraktárakhoz, bevásárlóközpontokhoz, irodaházakhoz kapcsolódó úgynevezett nedves hűtőtornyok esetében ugyancsak havonta egyszer kell meghatározni a Legionella csíraszámot.

A baktérium

A Legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik – derül ki a Laboratorium.hu cikkéből. Ha vízzel érintkezünk, a Legionella semmilyen tünetet nem okoz, ám ha a szervezetbe a víz párájával, belégzés útján kerül, annak súlyos következményei lehetnek. Természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett permet, aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.

A Legionella által okozott megbetegedések közül a legfontosabb az atípusos tüdőgyulladás, tünetei a láz, a száraz köhögés. A megfelelően megválasztott antibiotikumok segítségével eredményesen kezelhető. A Pontiac-láznak nevezett betegséget is a Legionella okozza, ám ez nem jár tüdőgyulladással, csak izomfájdalommal, a tünetek pedig néhány nap alatt maguktól is elmúlhatnak.

Magas a halálozási arány

Fontos tudni, hogy emberről emberre nem terjed, és ugyan nem túl gyakori betegség (Európában 2009-ben 5500 esetet jelentettek), a veszélyeit inkább az jelenti, hogy egyrészt meglehetősen aluldiagnosztizált, másrészt pedig rendkívül magas halálozási aránnyal jár. Ez a ráta általában 10 és 30 százalék között mozog, hazánkban többször is elérte a 30 százalékot.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján Magyarországon 2013-ban 31, 2014-ben 38 és 2015-ben eddig 67 esetben rögzítettek fertőzést.

A betegség nem csak gyenge immunrendszerű embereknél lehet halálos, de a kisgyerekek és az idősebb emberek különösen érintettek. A Legionella baktériumot háromféleképpen lehet kimutatni: vérből, légúti váladékból, vizeletből.

Megelőzés

A megelőzés rendkívül fontos, sokkal hatékonyabb és olcsóbb is, mint magának a betegségnek a gyógyítása. Nagyon fontos, hogy a környezetünkben minél kevesebb pangó víz legyen, hogy a nedves felületeket fertőtlenítsük, a csaptelepeket tartsuk tisztán, a melegvíz hőmérsékletét pedig minél magasabb hőmérsékleten, minimum 55 Celsius fokon tartsuk, a magas hőmérséklet ugyanis csökkenti a Legionella szaporodását. Fertőtleníteni kell a légkondicionáló berendezéseket és a kerti csapokat, öntöző- és gumicsöveket, valamint gépkocsik légkondicionáló berendezését. További veszélyt jelentetnek a hétvégi házak, időszakosan használt nyaralók hosszú ideig használaton kívül hagyott vezetékei, vízmelegítő berendezései. Hamarosan itt a tavasz, amikor ismét üzembe helyezzük nyaralóink télen nem használt vízrendszerét. Fontos, hogy az első tartály melegvizet legalább 80 oC-ra hevítve engedjük ki a közcsatornába, és ez alatt ne tartózkodjunk túl sokat a fürdőszobában, hogy ne lélegezzük be a vízben esetleg jelen lévő fertőző anyagot.

Szerző