Megtörtént a vádemelés a Quaestor-ügyben

Keveseket lepne meg, ha filmes ötletek születnének a múlt év február-márciusában kirobbant brókerbotrányok nyomán. Ugyanis mind összegében, mind elkövetési módjában vetekszenek az eddig megismert Wall Street-i történetekkel.

A forgatókönyv alapját adhatja többek között a Fővárosi Főügyészség több mint 1500 oldalt kitevő vádirata az úgynevezett Quaestor-ügyben, melynek részleteiről tegnap számolt be Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Az öt pontba sűrített vádpontok Tarsoly Csaba Quaestor elnök-vezérigazgató, főtulajdonos és tíz társa bűnösségét hivatottak bizonyítani bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekményekben. Ezek halmazati büntetési tétele 25 évig terjedő börtön lehet. A nyomozók feltárták, hogy bizonyíthatóan már 2007-től kezdve egészen 2015 márciusáig a 47 társaságból álló Quaestor-csoporton belül olyan bűnszervezet működött, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének és értékpapírjainak eltulajdonítása volt. A bűnszervezetet T. Csaba irányítása alatt működött és vele társult a Quaestor-csoport vezetőségének 3 tagja is.

A tájékoztatón a fővárosi főügyész a Fidesz-érát megelőző kormányok felelősségét igyekezett hangsúlyozni, az amúgy az Orbán kormányok és a nagyobbik kormánypárt eddigi legkínosabb botrányában - írja a hvg.hu tudósításában. Ibolya Tibor magánvéleményként hangoztatta, hogy egy 2009-ben folytatott vizsgálat során az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) magatartása felvethetné a bűnpártolás gyanúját, igaz ez már el is évült volna. A hét évvel ezelőtti portfóliókezelési célellenőrzés során a felügyelet megállapította, hogy a cég már hosszabb ideje valótlan adatokat küldözget a PSZÁF-nak, ám csak egy 3 millió forintos bírság lett a vége, és az elmarasztalás nem is került nyilvánosságra.

A 2013-ban, már az Orbán-kormány alatt végzett vizsgálatot a főügyész nem minősítette, azt próbálta érzékeltetni, hogy akkor már nem lehetett érdemi vizsgálatot folytatni, mert olyan szinten kiépült a bűnszervezet. A főügyészség nem vizsgálta a botrányban a minisztériumok és kormánytagok érintettségét, és azt sem, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. hogyan vette ki a Quaestorból sietősen a 3,8 milliárd forintját. A főügyész magyarázata szerint azért maradtak el a vizsgálatok, mert a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította az ezekkel kapcsolatos feljelentéseket.

Így az ügy tárgyalása során nem derülhet fény arra sem, kapott-e bennfentes információt a miniszterelnök, mert azt elismerte Orbán Viktor, hogy még a botrány kirobbanása előtt ő adott utasítást a minisztériumoknak a pénzmentésre. (Ezzel kapcsolatban tegnap újabb részletre derült fény: a Liberálisok hosszas pereskedés után kézhez kapták annak a levélborítéknak a kópiáját, amelyben Tarsoly Csaba küldte a közelgő botrányról a miniszterelnököt értesítő levelét. Láthatóan kézben vitték a Quaestorból az Országházba a levelet, ám azon se dátum, se érkeztető pecsét, se szignálás jele nem látható.)

Az ügyészség megállapítása szerint a vádlottak, kihasználva a Quaestor Értékpapír Zrt. és a KELER Elszámolóház Zrt. eltérő nyilvántartási rendszerét - 2007 és 2012 között összesen 46,6 milliárd forint értékű értékpapírt loptak el úgy, hogy eladták az ügyfelek értékpapírjait, illetve megcsapolták az ügyfélszámlákat. A pénzt a veszteséges társaságokra költötték, más hiányokat pótoltak belőle, illetve ellopták. Tizenegy ügyfelüknek adtak el ezen időszak alatt 3,2 milliárd forintért nem létező állampapírt, amit később, tartva a lebukástól, visszafizettek. Több mint 30 ezer ügyfelüknek okoztak kárt azzal, hogy számukra fiktív kötvényeket értékesítettek, sokuknak még a csődközeli helyzetben is.

Az ügyészség szerint T. Csaba 2007 és 2015 között a Quaestor legális bevételeiből 124 alkalommal, összesen 1,2 milliárd forintot tulajdonított el a cég házipénztárából. (Ebből állítólag letartóztatásakor három és fél milliót a nadrágjába varrva megtaláltak.)

A Quaestor-üggyel összefüggésben sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt is folyik egy eljárás O. Béla gyanúsított ellen, és tart még a nyomozás pénzmosás és más bűntettek ügyében is - tette hozzá a főügyész.

Fideszes bűnszervezet állhatott a Quaestor-botrány mögött - vonta meg következtetését Szakács László szocialista képviselő. Tarsoly Csaba, a fideszes Quaestor-pilótajáték főszervezője, Orbán Viktor bizalmasa, a Fidesz és Fidelitas gazdasági háttérembere a már hivatalos vád szerint is bűnszervezetben lophatta el az emberek pénzét - tette hozzá. A képviselő felemlegette, hogy a külügyi tárca, Győr városa, Újpest önkormányzata és még több fideszes érdekeltség visszakapta a pénzét, 32 ezer károsult családot viszont lelkiismeret-furdalás nélkül cserbenhagyott a fideszes "brókerkormány".

Még pár napig adható be kártérítési igény

A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjára (QKKA) vonatkozó alkotmánybírósági döntést követően, idén január 1-gyel kezdte meg működését a Kárrendezési Alap, amely a quaestorosok kérelmén túl a Hungária Értékpapír Zrt. kötvényeseinek kárrendezését is végzi. A Beva a Portfoliót arról tájékoztatta, hogy eddig 32 235 kérelmet regisztrált, amely magában foglalja a QKKA-hoz június 5-éig beérkezett 31 771 darab kérelmet is. A QKKA-hoz január 1-től lehet új kérelmet benyújtani, február elejéig összesen 464 új kérelem érkezett be. A kérelmek benyújtására a károsultaknak február 15-éig van lehetőségük.