Assange nem szabadul

Győzelemként ünnepelte az ENSZ önkényes fogvatartások ügyében illetékes munkacsoportja (WGAD) péntekre virradóra nyilvánosságra hozott döntését Julian Assange. Nagy-Britannia és Svédország álláspontja szerint azonban a Wikileaks alapítójának jogi státusza nem változott. A 44 éves ausztrál férfi így egyelőre marad Ecuador londoni nagykövetségén.

Noha Julian Assange csütörtökön Twitter-üzenetben kilátásba helyzete, hogy kisétál az ecuadori misszióról, ahol már több mint három éve menedékjogot kért, ez végül nem történt meg. Az ENSZ-panel döntésének nyilvánosságra hozatala után sem változott a helyzet: ha kilépett volna az utcára, a brit rendőrség azonnal őrizetbe vette volna, s feltette volna az első Stockholmba induló repülőgépre.

Philip Hammond brit külügyminiszter „nevetségesnek” minősítette a világszervezet öttagú, független szakértőkből álló munkacsoportjának határozatát, amely kimondta, Julian Assange szabadságtól való megfosztása „önkényes fogvatartásnak” minősül, s a Wikileaks-alapítóját szabadlábra kellene helyezni. A brit diplomácia vezetője közölte, hogy Assange szökevény, aki menekül az igazságszolgáltatás elől. Londont, mint közölte, az ENSZ-panel véleménye semmire sem kötelezi. Hasonlóképpen nyilatkozott Svédország is, nem hajlandók visszavonni az Assange ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot.

A Wikileaks-alapító csak késő délután jelent meg az ecuadori nagykövetség erkélyén, ahol rövid nyilatkozatot olvasott fel. A Wikileaks jogászainak csapata tegnap délben sajtóértekezleten ismertette a világszervezet döntését, felidézve Assange 2010 óta tartó jogi viszontagságait. A 44 éves ausztrál férfi 2010. december 10-én sétált be egy brit rendőrörsre, és feladta magát. Tíz napot börtönben töltött, 500 napot házi őrizetben (óvadék ellenében egy barátja házában tartózkodott), több mint három év él Ecuador londoni nagykövetségén, ahol menedékjogot kért.

Az ENSZ szakértői munkacsoportjának állásfoglalása szerint véget kellene vetni a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának, "személyes integritását és mozgásszabadságát tiszteletbe kell tartani, és érvényesíthető kárpótlásban kell őt részesíteni". Állásfoglalásukban a szakértők az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, illetve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára hivatkoznak, amelyet 168 ország írt alá, köztük Svédország és Nagy-Britannia is.

Assange videoláncon kommentálta a döntést a Wikileaks által szervezett londoni sajtóértekezleten. Elmondta, nehéz öt és fél évet élt át, ennyi idő alatt szinte nem is látta a családját, gyerekeit. Az ENSZ-panel, mint rámutatott, elismerte, hogy ítélet nélkül, ilyen hosszú ideje törvénytelenül tartják fogva. A Wikileaks-alapító szerint az ENSZ állásfoglalás jogilag kötelező, mivel a nemzetközi jog felülírja az egyes országok jogrendjét. (Valójában csak az ENSZ BT határozatai kötelező erejűek.) Assange szerint Londonnak és Stockholmnak jogában állt volna fellebbezni, de nem tették meg. A Wikileaks-alapító arra számított, hogy megkapja az útlevelét, s menedékjogával élve szabadon távozhat Ecuadorba.

Ricardo Patino, Ecuador nagykövete bírálta a brit döntést. A brit külügyminisztérium formálisan is vitatja majd a WGAD határozatát, amelyet egyébként a panel öt tagja közül csak három támogatott. A svéd külügyminisztérium jogi szakértője szerint Assange-t nem Svédország lépései következtében fosztották meg szabadságától. Julian Assange azért keresett menedéket Ecuador nagykövetségén, mivel attól tart, Svédország kiadná az Egyesült Államoknak, ahol több mint 250 ezer amerikai diplomáciai irat nyilvánosságra hozatala miatt vonnák felelősségre a Wikileaks portál alapító főszerkesztőjét.