Előfizetés

Hosszú Katinka ismét szárnyalt Amiens-ben

Publikálás dátuma
2016.02.05. 20:51
FOTÓ: Kevin C. Cox/Getty Images
Hosszú Katinka három számban győzött a Golden Tour elnevezésű, pénzdíjas franciaországi sorozat második állomásán, Amiens-ben, és a pénteki nyitónapon egy döntőt nyert Verrasztó Dávid is.

A világ- és Európa-bajnok Hosszú - a háromnapos esemény honlapja szerint - első lett 800 méter gyorson (8:31.43 p), majd 400 méteres vegyesúszásban remekelt, amelyben 4:32.25 perces - Golden Tour-rekordot érő - idővel diadalmaskodott, kevesebb mint két másodperccel maradva el saját Európa-csúcsától. A folytatásban még négy számban volt érdekelt: az 50 méter hát döntőjében ötödik (29.42 mp), 50 méter mellen nyolcadik (33.98), 50 méter pillangón pedig hetedik lett (27.46), míg pénteki programja zárásaként 1500 méter gyorson győzött (16:58.04).

Ahogyan Hosszú, ugyanolyan fölényesen nyerte a 400 méter vegyest Verrasztó Dávid is (4:17.34), míg húga, Verrasztó Evelyn bronzérmet szerzett ebben a számban (4:49.39), 50 méter pillangón pedig nyolcadikként végzett (28.39). A sorozat első versenye két hete volt Nizzában, Amiens után pedig Marseille-ben zárul a Golden Tour a március 4. és 6. között rendezendő viadallal.

Orbán szavaiban nincs semmi igazság

Publikálás dátuma
2016.02.05. 20:50
PÁPAI GÁBOR RAJZA
A 2010 előtti rendszerhez nem szabad visszatérni - közölte pénteken Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a kormány jó irányba indult el az oktatásban. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt a terrorveszélyhelyzetről szóló tervezett alkotmánymódosításról is, amellyel kapcsolatban azt mondta, a baloldal nem tekinti igazi veszélynek a terrorveszélyt. A miniszterelnök kijelentéseiben semmi igazság nincs, elferdíti a tényeket - reagált lapunknak az elhangzottakra Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig azt mondja: a miniszterelnököt valószínűleg félretájékoztatták, mert amit mond, nem állja meg a helyét. Ami pedig a tervezett terrortörvényt illeti, az Eötvös Károly intézet véleménye: a kormány javaslatát hónapok óta tartó idegenellenes gyűlöletkampánnyal készítették elő, ami kizárja a reális vitát a megváltozott európai helyzetről és a terrorveszély-helyzet valódiságáról.

Orbán szerint jó irányban indultunk el

2010-ben egy pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerrel és a magyar gyermekek folyamatosan romló teljesítményével kellett szembenéznie a kormánynak - mondta a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában Orbán Viktor. A kormányfő a felelősséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem merné sem azt állítani, hogy a pedagógusok munkája lett rosszabb, sem azt, hogy a gyerekek butábban születnének, mint korábban, és azt sem, hogy a szülők kevésbé látnák el kötelességeiket. A lényeg az, hogy "oda nem szabad visszamenni, ahonnan elindultunk. (...) Mindenképpen változtatni kellett. Szerintem jó irányba indultunk el" - mondta, hangsúlyozva, hogy az oktatási vita középpontjában a gyermeknek kell állnia.

A kabinet a nyílt kormányzás híve, mindenki véleményére kíváncsi, és nagy reményeket fűz a Nemzeti Pedagógus Karhoz, amelyet azért hoztak létre, hogy az oktatás belső szakmai kérdéseit pártpolitikától mentesen meg lehessen vitatni - közölte, hozzátéve, hogy érti a pedagógusok szakmai felvetéseit, azokat meg is fogják vitatni. Megjegyezte, a folyamatos párbeszédnek, az oktatási kerekasztalnak van és lesz értelme a jövőben is. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az életpályák és a béremelések végrehajtásakor első helyre tették a pedagógusokat, amivel a társadalom is egyetértett. Az ágazat forrásbővüléséről elmondta: fejlesztési oldalon 450 milliárd forint, béroldalon pedig körülbelül 230 milliárd forint érkezett az oktatásba az elmúlt időszakban. A szakképzésről szólva leszögezte: "nem az a fontos, hogy a gyermek papírt kapjon, hanem az, hogy használható tudást". A kormányfő szerint a szakképzés elindult ebbe az irányba.

Amit a miniszterelnök mond, az nem igaz

A miniszterelnök kijelentéseiben semmi igazság nincs - reagált lapunknak Orbán interjújára Radó Péter. Az oktatáspolitikai elemző szerint Orbán elferdíti a tényeket, amikor azt állítja, hogy 2010-ben pénzügyileg és szakmailag is csődbe ment oktatási rendszert vettek át. "2006 után valóban nagy forráskivonás történt, 2009-2010-re nagy finanszírozási gondok adódtak, az önkormányzatok hiteleket vettek fel, eladósodtak. Ez azonban nem indokolta az államosítást, ezeket a pénzeket vissza lehetett volna pótolni. Jelenleg már nem csak gondokról beszélünk: most finanszírozási válság van a közoktatásban" - mondta Radó, hozzátéve: 2010-2013 között sokkal nagyobb forráskivonás történt az oktatásban, mint 2006-2009 között. Az oktatáskutató szerint az sem igaz, hogy a korábbi oktatáspolitika szakmailag elbukott volna: úgy véli, 2010 előtt egy szakmailag fejlődőképes közoktatási rendszer működött, s a különböző felmérésekből, mint a PISA vagy az OECD, az olvasható ki, hogy a tanulók eredményessége is folyamatosan javult, különösen a szövegértés területén. "Ha valóban a gyerek van a középpontban, akkor miért csökkentették a tankötelezettségi korhatárt 16 évre? Miért zsúfolták túl a tantervet, miért nehezítik meg a továbbtanulás lehetőségét?" - sorolta a kérdéseket Radó, aki szerint bármilyen oldalról nézzük a 2010 utáni közoktatást, csak azt látjuk, hogy azt a kormány tartósan lejtő pályára állította.

Szinte ugyanígy vélekedett Mendrey László is, aki szerint a miniszterelnököt valószínűleg félretájékoztatták, mert amit mond, az egyáltalán nem állja meg a helyét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint ha Orbán valóban értené a pedagógusok szakmai felvetéseit, akkor nem mondana olyat, hogy azok mellett "a gyereket kell a középpontba helyezni", hiszen az a szerdai tüntetéseken is nyilvánvalóvá vált, hogy a tanárok a szülőkkel együtt a diákokért vonultak utcára. "Mégis miről beszél a miniszterelnök? Az egész közoktatás átalakításáért tüntetünk, nem csak magunkért. Az iskolákért, a gyerekekért" - mondta Mendrey, hozzátéve, hogy bár a korábbi rendszer sem volt tökéletes, a jelenleginek csak hibái vannak.

A PDSZ egyébként végül meghívást kapott a kormány által - feltehetőleg a tanármegmozdulások hatására - kezdeményezett köznevelési kerekasztalra, amely ellen a szakszervezet a héten bojkottot hirdetett. A PDSZ Országos Választmánya péntek délelőtt mégis úgy döntött: részt vesznek az egyeztetésen. "Szoros volt a döntés, sok kolléga nem látja biztosítottnak, hogy ez érdemi eredményekkel járó kerekasztal lesz. Sokak szerint csak időhúzás, amivel a kormány a tiltakozókat akarja kifárasztani. A döntésben én nem vettem részt, de ha a választmány így döntött, elmegyünk, megnézzük, de ha azt tapasztaljuk, hogy ez újabb terelés, látszatintézkedés, akkor azon nyomban felállunk az asztaltól. Időhúzáshoz nem adjuk a nevünket" - hangsúlyozta Mendrey.

Orbán szavaiban nincs semmi igazság

Publikálás dátuma
2016.02.05. 20:50
PÁPAI GÁBOR RAJZA
A 2010 előtti rendszerhez nem szabad visszatérni - közölte pénteken Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a kormány jó irányba indult el az oktatásban. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt a terrorveszélyhelyzetről szóló tervezett alkotmánymódosításról is, amellyel kapcsolatban azt mondta, a baloldal nem tekinti igazi veszélynek a terrorveszélyt. A miniszterelnök kijelentéseiben semmi igazság nincs, elferdíti a tényeket - reagált lapunknak az elhangzottakra Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig azt mondja: a miniszterelnököt valószínűleg félretájékoztatták, mert amit mond, nem állja meg a helyét. Ami pedig a tervezett terrortörvényt illeti, az Eötvös Károly intézet véleménye: a kormány javaslatát hónapok óta tartó idegenellenes gyűlöletkampánnyal készítették elő, ami kizárja a reális vitát a megváltozott európai helyzetről és a terrorveszély-helyzet valódiságáról.

Orbán szerint jó irányban indultunk el

2010-ben egy pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerrel és a magyar gyermekek folyamatosan romló teljesítményével kellett szembenéznie a kormánynak - mondta a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában Orbán Viktor. A kormányfő a felelősséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem merné sem azt állítani, hogy a pedagógusok munkája lett rosszabb, sem azt, hogy a gyerekek butábban születnének, mint korábban, és azt sem, hogy a szülők kevésbé látnák el kötelességeiket. A lényeg az, hogy "oda nem szabad visszamenni, ahonnan elindultunk. (...) Mindenképpen változtatni kellett. Szerintem jó irányba indultunk el" - mondta, hangsúlyozva, hogy az oktatási vita középpontjában a gyermeknek kell állnia.

A kabinet a nyílt kormányzás híve, mindenki véleményére kíváncsi, és nagy reményeket fűz a Nemzeti Pedagógus Karhoz, amelyet azért hoztak létre, hogy az oktatás belső szakmai kérdéseit pártpolitikától mentesen meg lehessen vitatni - közölte, hozzátéve, hogy érti a pedagógusok szakmai felvetéseit, azokat meg is fogják vitatni. Megjegyezte, a folyamatos párbeszédnek, az oktatási kerekasztalnak van és lesz értelme a jövőben is. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az életpályák és a béremelések végrehajtásakor első helyre tették a pedagógusokat, amivel a társadalom is egyetértett. Az ágazat forrásbővüléséről elmondta: fejlesztési oldalon 450 milliárd forint, béroldalon pedig körülbelül 230 milliárd forint érkezett az oktatásba az elmúlt időszakban. A szakképzésről szólva leszögezte: "nem az a fontos, hogy a gyermek papírt kapjon, hanem az, hogy használható tudást". A kormányfő szerint a szakképzés elindult ebbe az irányba.

Amit a miniszterelnök mond, az nem igaz

A miniszterelnök kijelentéseiben semmi igazság nincs - reagált lapunknak Orbán interjújára Radó Péter. Az oktatáspolitikai elemző szerint Orbán elferdíti a tényeket, amikor azt állítja, hogy 2010-ben pénzügyileg és szakmailag is csődbe ment oktatási rendszert vettek át. "2006 után valóban nagy forráskivonás történt, 2009-2010-re nagy finanszírozási gondok adódtak, az önkormányzatok hiteleket vettek fel, eladósodtak. Ez azonban nem indokolta az államosítást, ezeket a pénzeket vissza lehetett volna pótolni. Jelenleg már nem csak gondokról beszélünk: most finanszírozási válság van a közoktatásban" - mondta Radó, hozzátéve: 2010-2013 között sokkal nagyobb forráskivonás történt az oktatásban, mint 2006-2009 között. Az oktatáskutató szerint az sem igaz, hogy a korábbi oktatáspolitika szakmailag elbukott volna: úgy véli, 2010 előtt egy szakmailag fejlődőképes közoktatási rendszer működött, s a különböző felmérésekből, mint a PISA vagy az OECD, az olvasható ki, hogy a tanulók eredményessége is folyamatosan javult, különösen a szövegértés területén. "Ha valóban a gyerek van a középpontban, akkor miért csökkentették a tankötelezettségi korhatárt 16 évre? Miért zsúfolták túl a tantervet, miért nehezítik meg a továbbtanulás lehetőségét?" - sorolta a kérdéseket Radó, aki szerint bármilyen oldalról nézzük a 2010 utáni közoktatást, csak azt látjuk, hogy azt a kormány tartósan lejtő pályára állította.

Szinte ugyanígy vélekedett Mendrey László is, aki szerint a miniszterelnököt valószínűleg félretájékoztatták, mert amit mond, az egyáltalán nem állja meg a helyét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint ha Orbán valóban értené a pedagógusok szakmai felvetéseit, akkor nem mondana olyat, hogy azok mellett "a gyereket kell a középpontba helyezni", hiszen az a szerdai tüntetéseken is nyilvánvalóvá vált, hogy a tanárok a szülőkkel együtt a diákokért vonultak utcára. "Mégis miről beszél a miniszterelnök? Az egész közoktatás átalakításáért tüntetünk, nem csak magunkért. Az iskolákért, a gyerekekért" - mondta Mendrey, hozzátéve, hogy bár a korábbi rendszer sem volt tökéletes, a jelenleginek csak hibái vannak.

A PDSZ egyébként végül meghívást kapott a kormány által - feltehetőleg a tanármegmozdulások hatására - kezdeményezett köznevelési kerekasztalra, amely ellen a szakszervezet a héten bojkottot hirdetett. A PDSZ Országos Választmánya péntek délelőtt mégis úgy döntött: részt vesznek az egyeztetésen. "Szoros volt a döntés, sok kolléga nem látja biztosítottnak, hogy ez érdemi eredményekkel járó kerekasztal lesz. Sokak szerint csak időhúzás, amivel a kormány a tiltakozókat akarja kifárasztani. A döntésben én nem vettem részt, de ha a választmány így döntött, elmegyünk, megnézzük, de ha azt tapasztaljuk, hogy ez újabb terelés, látszatintézkedés, akkor azon nyomban felállunk az asztaltól. Időhúzáshoz nem adjuk a nevünket" - hangsúlyozta Mendrey.