Vörösiszap

2010-ben írtam ezt a kis eszmefuttatást, ami akkor meg is jelent a Népszavában olvasói levélként. Úgy éreztem, most igazán aktuális lenne felidézni.

"Mint ismeretes, a Kormány határozatban nevezte meg a vörösiszap-katasztrófa okozójaként a MAL-t. Én ennek a kormányhatározatnak nem hiszek! Meg is mondom, hogy miért. Csupán logikai alapon! Emlékszünk a rémes felvételre, amin látszik, hogy a tározó gátjának sarka eltűnt, mögötte látható a tározóban maradt üledék, aminek csak a sarok közeli része hiányzik. Annyi, amennyit a nagy sebességgel áramló híg zagy kimosott. Bár tátongott a nyílás, több üledék az Istennek se akart kifolyni, pedig Illés Zoltán nagyon drukkolt! Miért nem akart kifolyni? Mert relatíve száraz volt, jó masszívra ülepedett, belső súrlódása elég nagy volt, hogy saját súlyának hatására ne induljon meg. Ami kifolyt, azt a felette lévő híg zagy mosta ki. Ez az a híg zagy, ami valamilyen magasságban jelen volt a szilárd üledék fölött. Erről nyilatkozott az első napon egy gumicsizmás, cejgnadrágos atyafi, hogy a megengedettnél több volt belőle. Mert ez az atyafi azt nagyon tudja! Az ő nyilatkozatát feltétlenül közhírré kellett tenni! Csak annyit mondanék ehhez a marhasághoz, hogy a tározót elméletileg a gát felső szintjéig lehet tölteni, azért csak addig, mert különben túlcsordul. A gátnak pedig tartania kell! Különösen egy alul 60 méter széles gátnak! Amin belül cirka 3 méter mély az a híg folyadék, ami a gát falát nyomja. De nem alul, hanem csak az üledék fölött! Most mindenki idézze maga elé a Tisza gátját, ami földből van, nem kohósalakból. Ha az a gát meg tudja tartani a Tiszát, akkor a MAL gátjának is meg kellett volna tartania a híg zagyot. Vagy ha nem, akkor a szilárd üledék felett kellett volna kiszakadnia, mert ott még a 3 méteres vízoszlop minden irányban egyenletesen terjedő nyomása hatott rá. De nem a gát talpánál. Én tehát a kormányhatározattal ellentétben annak hiszek, hogy a mélyebb, átázott talajrétegeknek egymáson való elcsúszása következtében csúszott meg a gát, az így keletkezett résen kizúduló folyadék pedig végezte a dolgát. Aki nem hiszi, járjon utána! De ne a Magyar Közlönyben!"

Könnygáz és dezertáló katonák - egyre feszültebb a helyzet a venezuelai határon

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:50

Fotó: AFP/ RONALDO SCHEMIDT
Venezuela ellen-elnöke is beszédet mondott egy lezárt átkelőhelynél.
A venezuelai nemzeti gárda embereinek egy része könnygázzal támad azok ellen, akik a lezárt határon át a szomszédos Kolumbiába mennének, egy másik részük pedig maga is átszökött, írja a BBC. A feszültség egyre nő: az éhezéssel és gyógyszerhiánnyal sújtott Venezuelába szánt segélyszállítmányokat továbbra sem engedi az országba Nicolas Maduro elnök, míg a segélyek önkéntesek százezreinek segítségével történő megszerzéséről beszél Juan Guaidó, a nemzetgyűlés ellenzéki vezetője, aki szintén elnöknek nevezte ki magát. Ehhez adódik hozzá azok haragja, akik a határ túloldalára járnak dolgozni, ám a blokád miatt veszélybe került megélhetésük.
Barikádok állnak a kolumbiai határon a BBC tudósítója szerint, amit sorban ugrálnak át a venezuelaiak. Sokan arról győzködik a katonákat, hogy engedjék őket elmenekülni az országból, mások pedig kövekel esnek nekik. Nemrég a Nők fehérben nevű aktivista-csoport 300 tagja is a határhoz vonult.
Guaidó ellen-elnök a kolumbiai államfő társaságában szintén az egyik határátkelőhöz érkezett, a kolumbiai oldalról.
Guaidó a Simon Bolivar hídnál mondott beszédében árulással vádolta azokat a katonákat, akik teljesítik a parancsot, és nem engedik az élelmiszerszállítmányokat átkelni a határon. Arra bíztatta őket, hagyják el pozíciójukat, és szökjenek a határ túloldalára. Hárman közülük így is tettek - Kolumbiába érve azonnal letartóztatták őket. Egy negyedik parancsmegtagadásról is tudni, mi egy másik határátkelőnél történt.
Feszült a helyzet Venezuela brazil határán is, ahol nem sokkal korábban két civilt agyonlőttek Maduro katonái. Caracasban, az ország fővárosában eközben az elnök támogatói rendeztek felvonulást.

Kelemen Hunor maradt az RMDSZ elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:02
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszél a párt kongresszusán
Fotó: MTI/ Biró István
Újra Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombaton kolozsvári kongresszusán.
Kelemen Hunor egyedül indult a tisztségért, és 728 szavazatot kapott a leadott 757-ből. Programbeszédében rámutatott: míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyerekek jó eséllyel megélik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz-, harmincéveseket.  "Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni" - fogalmazott az elnök. Az RMDSZ-kongresszuson pódiumbeszélgetésen bocsátották közvitára az Erdély jövőjéről készített vitairatot. Mint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök megfogalmazta: cél a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, a két jelszó pedig az erdélyiség és a versenyképesség. A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. "Elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által" - áll a határozatban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 16:28