Az új varsói szerződés

A budai Várban, a Széchenyi könyvtárban látható az a kiállítás, amely az első világháborús magyarországi propaganda gépezet működését mutatja be. A látványos kiállítás hűen felidézi azt az agymosást, amellyel emberek millióit rá lehetett venni a kollektív gyilkolásra, a háborús hisztériára, és egy ideig a háborús áldozatok elviselésére is. A magyar progresszió legjobbjai – Ady Endre, Babits Mihály, a szociáldemokraták – kezdettől elutasították a háborús részvételt, amelyhez a magyarságnak semmilyen valós érdeke nem fűződött. De sajnálatosan sokan voltak a ma is becsült, humánusnak és haladónak gondolt nagy íróink és művészeink között olyanok, akiket bizony megrészegített a háborús propaganda.

Érdekes látni azt a kettősséget is, amellyel az ellenséget – az oroszokat, szerbeket, angolokat és franciákat – ábrázolták. Egyrészt hangsúlyozni kellett az ellenség gonoszságát, ocsmányságát, fenyegető erejét, hogy a háborús részvételt a haza védelmének lehessen beállítani. A vodkától elbutult oroszok és a hideg, számító britek elleni gyűlöletkeltés megelőlegezte a második világháború még vadabb, már fasiszta propagandáját. Persze a front másik oldalán ugyanolyan vadul uszítottak a németek, osztrákok és magyarok ellen, de hát ez a kiállítás a mi háborúnkról szól. Másrészt persze az ellenséget gyengének is kellett mutatni, akit hős csapataink a korabeli lapok szalagcímei szerint mindennap legyőztek, szétvertek, megsemmisítettek. Egészen a végső győzelemig, amiből azonban sajnos totális vereség, a Monarchia széthullása és Trianon lett.

A háborús hisztériát könnyű felszítani, különösen, ha a kiszemelt ellenségről az embereknek rossz történelmi tapasztalatai vannak. A Kaczynski-féle lengyel jobboldal már ellenzékben is szította az oroszellenes hisztériát, az oroszok (és németek) előtti megalkuvással vádolva az amúgy szintén jobboldali, az Európai Néppárthoz tartozó, akkori kormánypártot. Kormányra kerülve aztán konkrét tettekké változtatták a hisztériát. Félkatonai alakulatot hoznak létre az állítólagos „orosz veszély” ellen, és a mi ilyen-olyan gárdáinkkal szemben ez az ötvenezresre tervezett erő valódi fegyverekkel is rendelkezne. Józan ésszel természetesen nem várható, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, és ettől nem a lengyel milícia, hanem az amerikai hadsereg és nukleáris arzenál rettenti vissza.

A jobboldali milícia nyilvánvalóan belpolitikai célokat szolgál Lengyelországban is. A klasszikus szélsőjobboldali recept szerint a demokratikus intézmények szétverését, a lopakodó diktatúra kiépítését a nacionalista szenvedélyek és a háborús pszichózis felszításával lehet eladni a társadalomnak. A lengyel ellenzék – nemcsak a „rettegő baloldal”, hanem a néppárti jobboldal is – ezért joggal félti az országot az efféle kísérlettől. „Aggasztó, hogy a jobboldali kormány a saját felügyelete alá vonja ezeket a milíciákat, mert később a saját belpolitikai céljaira is fel tudja ezeket használni”, fogalmazta meg Roman Kuzniar biztonságpolitikai szakértő a lengyel társadalom gondolkodó részének félelmeit. A nyílt oroszellenes és a valamivel diszkrétebb németellenes propaganda azért különösen veszélyes, mert a lengyel nép valós történelmi sérelmeire épül. Az EU- és a NATO-tagság azonban éppen ezeknek a meghaladására szolgál.

A lengyel külügyminiszter múlt heti látogatása után ma a lengyel miniszterelnök asszony is Budapestre érkezik. Witold Waszczykowski külügyminiszter budapesti tárgyalásai során már kiderült, hogy az új lengyel kormány valamifajta új blokkot kíván szervezni a kelet-európai és balkáni országokból. Ez a blokk a térség két úgynevezett középhatalmára, Lengyelországra és Romániára épülne. Erős orosz-ellenesség, feltétlen Amerika-barátság és a nyugat-európai „dekadenciával” szembeni kritika jellemezné. Amerikai szemmel valóban Lengyelország és Románia a térség két kulcsállama, méreteik és geostratégiai helyzetük miatt. Nagy kérdés persze, hogy a Fidesz koncepciójába beleillik-e egy olyan tömb, amelyet Varsó vezet, és amelynek a másodhegedűse Budapest előtt Bukarest lenne.

Csak remélni lehet, hogy Orbán Viktor a Kaczynski-féle antidemokratikus belpolitika iránti rokonszenve ellenére sem csatlakozik egy olyan blokkhoz, amelynek céljai ellentétesek a magyar érdekekkel. A visegrádi négyek az EU-n belül hatásosan képviselhetik országainkat az uniós egyeztetésekben, például a Nyugat-Európában dolgozó állampolgáraink érdekeinek védelmében. Sajnos, úgy tűnik, hogy a David Cameronnak való megfelelési vágy fontosabb számukra, mint saját polgáraik sorsa. De Magyarországnak nincs keresnivalója olyan blokkban, amely Németország és a nyugat-európai demokráciák ellenében, a hidegháborús feszültség szításával, félkatonai milíciák felállításával és a demokratikus intézmények felszámolásával épül fel. S amikor enyhülni látszik az ukrajnai válság, Oroszország ürügyén sem érdekünk olajat önteni a parazsakra. Ilyen varsói szerződésre nincs szükségünk. A magyar-lengyel barátságot ma azok képviselik jól, akik szolidárisak a demokrácia megvédéséért küzdő lengyel demokratákkal, köztük a Kaczynski-féle kalandorok jobboldali, néppárti ellenfeleivel.

2016.02.08 07:02

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27