Elfelejtett értékeink

Ha egy hétszáz éves birtokos nemes család történetében a kutató pusztán azt vizsgálná, milyen kilincsek díszítették az ajtókat a nemesi kúriákban, az eredmény akkor is rengeteg tanulsággal szolgálna – bár jól tudjuk, hiába tanítómestere a történelem az éltnek, belőle aligha (az emberiség üdvére) tanulnak. Szirmay Gábor ennél jóval kiterjedtebb kutatást végzett, nemrégiben megjelent tanulmánykötetében egy tekintélyes família kulturális és egyházi kapcsolatait, munkálkodását vizsgálta (Vallás és kultúra a 14. századtól napjainkig egy magyar nemesi családban).

Ez a család történetesen a sajátja, így a vizsgálódás még inkább húsba vágó, hisz a szerző gyermekként megtapasztalta a kitelepítést, azt a folyamatot, amelynek során a társadalom korábbi elitjének tagjai a pártállam nemkívánatos elemei lettek, bizonyos időszakokban egzisztenciájuk mellett életük is csak egy hajszálon függött.

Fontos építőköve ez a könyv a nemességről alkotott ismereteinknek, hisz leszámoltatja az olvasót néhány előítélettel, amely a korábbi generációk torzító szemlélete alapján az úri világban pusztán a maga kényére-kedvére élő gazdagot látott, láttatott a múltban. A kastély és a kúria, mint a korabeli birtok központja jóval összetettebb szerepet töltött be a történelemben. A főkegyúri jogot gyakorló birtokos az egyházon keresztül a legfőbb közösségszervező erő volt, a kastély pedig nem egyszerűen a helyi közélet legfontosabb színtere, kulturális központ is egyben.

A Szirmay család – amely főnemes tagja is volt – az egyik legkiterjedtebb vagyonos középnemes família hírében állt, amelynek sok tagja komoly felelősségérzettel tekintett a hazai művelődésre. A különleges szépségű nagyőri kastélyban még a mai napig állnak a korábbi tulajdonosok által működtetetett humanista egyetem egyes épületei. (Itt élt és alkotott a későbbiekben báró Mednyánszky László, akinek édesanyja Szirmay Mária Anna volt.) A greifswaldi és az altdorfi egyetemen rengeteg tehetséges magyar fiatal tanult a Szirmay család alapítványának jóvoltából. És akkor nem szóltunk a család tagjairól, akik a festészet, a zene, az irodalom vagy tánc világában tették próbára tehetségüket.

A könyv a dicső példák felsorolásánál jóval többet tesz: betekintést enged régi korok kútfőibe, a rengeteg eredeti forrás segítségével megtapasztalhatjuk, hogyan gondolkodtak, vélekedtek a világ dolgairól eleink.