Ez a család történetesen a sajátja, így a vizsgálódás még inkább húsba vágó, hisz a szerző gyermekként megtapasztalta a kitelepítést, azt a folyamatot, amelynek során a társadalom korábbi elitjének tagjai a pártállam nemkívánatos elemei lettek, bizonyos időszakokban egzisztenciájuk mellett életük is csak egy hajszálon függött.
Fontos építőköve ez a könyv a nemességről alkotott ismereteinknek, hisz leszámoltatja az olvasót néhány előítélettel, amely a korábbi generációk torzító szemlélete alapján az úri világban pusztán a maga kényére-kedvére élő gazdagot látott, láttatott a múltban. A kastély és a kúria, mint a korabeli birtok központja jóval összetettebb szerepet töltött be a történelemben. A főkegyúri jogot gyakorló birtokos az egyházon keresztül a legfőbb közösségszervező erő volt, a kastély pedig nem egyszerűen a helyi közélet legfontosabb színtere, kulturális központ is egyben.
A Szirmay család – amely főnemes tagja is volt – az egyik legkiterjedtebb vagyonos középnemes família hírében állt, amelynek sok tagja komoly felelősségérzettel tekintett a hazai művelődésre. A különleges szépségű nagyőri kastélyban még a mai napig állnak a korábbi tulajdonosok által működtetetett humanista egyetem egyes épületei. (Itt élt és alkotott a későbbiekben báró Mednyánszky László, akinek édesanyja Szirmay Mária Anna volt.) A greifswaldi és az altdorfi egyetemen rengeteg tehetséges magyar fiatal tanult a Szirmay család alapítványának jóvoltából. És akkor nem szóltunk a család tagjairól, akik a festészet, a zene, az irodalom vagy tánc világában tették próbára tehetségüket.
A könyv a dicső példák felsorolásánál jóval többet tesz: betekintést enged régi korok kútfőibe, a rengeteg eredeti forrás segítségével megtapasztalhatjuk, hogyan gondolkodtak, vélekedtek a világ dolgairól eleink.
