A köznevelési kerekasztal két ülése között munkacsoportokban folyna a munka az immár a közoktatásért is felelős eddigi felsőoktatási államtitkár szerint. A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak tegnapi átadása után Palkovics László elmondta, az ülésen, vagyis ma szinte minden előzetesen felvetett probléma napirendre kerülhet. Kétezer iskolával egyeztettek, a beérkezett véleményeket, jelzéseket csoportosítják és áttekintik, tehát lesz dolguk, ráadásul Palkovics azt ígérte: a kerekasztal dönt, mi az, amire azonnali megoldást kell találni, és mivel mérnek rá szeptemberig. Balog Zoltán ugyanezen az eseményen azt mondta, a köznevelési kerekasztal munkájának eredményeként jobbá válhat az iskolarendszer. A kerekasztal megalakítását január 23-án jelentette be az emberi erőforrások minisztere, nem titkon azzal a céllal, hogy hűtse a kedélyeket, s nyilván megossza az országossá váló, egyre nagyobb támogatásnak örvendő pedagógustiltakozást.
Az oktatási rendszer jobbá tételéért azonban nem elsősorban az az oktatásban tevékenykedő több mint 170 szakmai szervezet ül egy asztalhoz a kormánnyal. Utóbbiak évek óta nagy munkát végeztek, akár tantárgyakat, akár egyes pedagógusokat és diákokat képviselve. Helyettük a tárcavezető váltogatása nyomán kaptak meghívót egyes, elsősorban a kormányhoz közelálló, de legalábbis korántsem kritikus "kiválasztottak", míg a tanári érdekképviseletek kifogásolták a választási eljárást. A résztvevők:
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet
Az 1997 nyarán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított intézmény – honlapja szerint - a katolikus köznevelési intézmények számára nyújt pedagógiai szakmai szolgáltatást, 1999 óta az oktatásért felelős szaktárcával kötött, többször megújított szerződés alapján. Ismert, hogy a különböző egyházi felekezetek által fenntartott intézmények száma az Orbán-kormány működése alatt egyharmadával nőtt. Így a katolikus egyház 2014-ben 131 óvodát, 215 általános iskolát, 84 gimnáziumot, 25 szakiskolát, 48 szakközépiskolát, 26 művészeti iskolát és 5 kollégiumot, összesen 582 közoktatási intézményt működtetett. A legtöbb egyházi iskolát működtető katolikus felekezet pedagógiai intézetének meghívása tehát indokolt és érthető, bár érdemes megjegyezni, hogy a többiek is működtetnek hasonló módszertani központokat, így van Református és Evangélikus Pedagógiai Intézet, sőt baptista is.
Eszterházy Károly Főiskola
Noha egészen érthetetlen, miért csupán egy tanárképző intézmény vehet részt a munkában, annyi biztos, hogy a vidéki magyar pedagógusképzés régi bástyája képviseli a jövő tanárait. Több tízezren tanítanak országszerte Egerben szerzett diplomával, az intézmény színvonalát és rangját jelzi, hogy tavaly a HVG felsőoktatási rangsorában megnyerte a vidéki főiskolák versenyét. December 1-jén az Országgyűlés módosította az oktatási törvényt, ennek értelmében az Eszterházy Károly Főiskola, a Károly Róbert Főiskola és a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karának egyesülésével alkalmazott tudományok egyetemeként folytathatja tovább az oktatási és kutatási tevékenységet, 2016. július 1-től tehát Eszterházy Károly Egyetem néven folytathatja a munkát az intézmény.
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Az utóbbi években a magyar oktatási rendszer legnagyobb befolyású szereplője az iparkamara elnöke lett, meghívása a köznevelési kerekasztal munkájába tehát egyáltalán nem meglepő. Parragh Lászlónak sikerült véghezvinnie, amivel korábban sokan sikertelenül próbálkoztak: 2010-ben megállapodott a Fidesz-kormánnyal a szakképzés "gazdaságközeli" átalakításáról, 2013 szeptember elseje óta pedig Magyarországon kötelező, és majdnem általános a duális, vagyis a cégekkel együttműködő szakképzés. A kamarai elnök sokszor nyilatkozott oktatási ügyekben, azt hangoztatva, hogy az ország középtávú sikerei a képzés és oktatás minőségén múlnak. Aktivitása azonban nem állt meg a szakképzésnél, tavaly nyáron például azt mondta: a közoktatást úgy kell átalakítani, hogy az általános iskolában végzett diákok az alapkompetenciákkal már rendelkezzenek, majd a szakképzésben kifejezetten a szakmát tanulják meg elméletben és gyakorlatban, és ha a szakmát elsajátították, legyen lehetőségük a felsőoktatásba is továbblépni. Ennek megfelelően állítólag tőle származik a 9 osztályos általános iskola bevezetésének ötlete is. A miniszterelnökkel a hírek szerint szoros kapcsolatot tartó Parraghra már csak azért is érdemes odafigyelni, mert a hírek szerint a korábbi felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István stratégiáját egymaga vétózta meg a felsőoktatási kerekasztalon.
Országos Köznevelési Tanács
A második Orbán-kormány 2013 októberében határozott az Országos Köznevelési Tanács létrehozásáról, a testület végül a következő év áprilisában kezdte meg működését. Az oktatásért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakértői testületének 13 tagját a tárca vezetője kéri fel. Az elnöki tisztet betöltő Szebedy Tas a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, a sokak szerint a jobboldal egyik bástyájának számító Városmajori Gimnázium igazgatója. Az előző Országos Köznevelési Tanács (OKNT) éléről a hazai pedagógia egyik legnagyobb tekintélyű szakembere, Lóránd Ferenc akkor mondott le, amikor 2011 októberében nyilvánosságra került a kormány köznevelési törvényének végleges szövege. Az akkor még hatályos közoktatási törvény szerint ugyanis az OKNT egyetértése nélkül nem lehetett volna jelentős oktatáspolitikai döntést hozni, minden közoktatást érintő jogszabályt a tanács elé kellett volna vinni, de a humántárca ezt már akkor sem tette meg. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban és a mostani, 25 pontos listájában is követelte, hogy az OKNT és a Közoktatás-politikai Tanács jogosítványait ismét törvény rögzítse.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik)
Az oktatási reform szimbólumává vált az állami iskolafenntartó, amely az intézmények államosítása, azaz önkormányzatoktól történt elvétele óta a tulajdonosi jogok gyakorlójaként, valamint az iskolaigazgatók és a tanárok munkáltatójaként kellene, hogy fellépjen. Azért csak kellene, mert a hazai iskolák kétharmadát kezelő Klik sokszor képtelen reagálni a napi problémákra, ráadásul a rövid idő alatt felhalmozott, s folyamatosan növekvő, milliárdos tartozásállomány a napi működés rovására is ment, fokozva az ágazaton belüli feszültségeket. Már Marekné Pintér Arankának, a Klik első elnökének is azért kellett távoznia posztjáról 2014 közepén, mert egy kormányzati vizsgálat súlyos hibákra, pénzügyi anomáliákra derített fényt, ám a helyzet azóta sem lett jobb. A szervezetet már átvilágították, elemezték, racionalizálták, decentralizálták, lett új elnöke, és kapott költségvetési főfelügyelőt is, a tartozások és a mulasztások mindezek ellenére csak fokozódnak; a tanárok késve kapott fizetésekre panaszkodnak, kifizetetlen számlák miatt pedig több iskolában lekapcsolták a gázt. A tiltakozások hatására ugyan Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elismerte, "túltolták a biciklit", s túlzottan központosították az iskolákkal kapcsolatos döntési jogköröket, a Klik érdemi átalakításáról egyelőre nincs szó, a kerekasztalnak pedig mintha csak alanyi jogon lenne főszereplője a probléma maga.
Nemzeti Pedagógus Kar
A kormány gyakorlatilag létrehozza magának a saját tárgyalópartnerét, amikor 2013-ban a Kar megalakításáról döntött, és előírta, hogy ennek minden állami, tehát a Klik által foglalkoztatott tanár automatikusan a tagja kell, hogy legyen. A nagyjából 150 ezer pedagógus nem választhatott, miközben a kormány alakította ki a szervezetállítás szabályait, a miniszter dönt a testület finanszírozásáról, azaz vezetői minden alkalommal úgy ülnek asztalhoz, hogy a szaktárca vezetője gyakorlatilag bármikor megvonhatja tőlük a forrásokat. Horváth Péter karelnök - aki egyúttal a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója - bizonyos kérdésekben, így a Klik és a pedagógusi munkaterhek ügyében ugyan határozott álláspontot képvisel, sem a sztrájk, sem egyéb témákban nem foglalt egyértelműen állást, ráadásul már korábban komoly összetűzésbe keveredett más szakmai szervezetekkel a pedagógus-etikai kódex ügyében is, mely a pedagógustársadalom heves ellenérzéseit váltotta ki.
Nemzeti Ifjúsági Tanács
Az ifjúság számára létrehozott egyeztető fórum, mely a fiatalok és ifjúsági szervezetek között, valamint a hazai és nemzetközi szereplőkkel döntéshozókkal és szervezetekkel való hatékony párbeszéd megteremtését tűzte ki céljául. Ezt írja magáról a NIT saját honlapján, s a szervezet legfontosabb feladatainak az ifjúság és az ifjúsági szervezetek érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátását, valamint a mindenkori kormány "erős és egységes megszólítását tartja". Noha korábban nem sokat hallottunk róla - s ez nyilván a Népszava szerkesztőségének hibája -, a NIT állítja: a magyarországi ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, s "elsősorban hazánk ifjúságpolitikáját kívánja jobbá tenni úgy, hogy szorosan együtt működik a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel". A 2012-ben alakított NIT jelenlegi elnöke Janzsó Ádám.
MTA Közoktatási Elnöki Bizottság
Noha az eredeti közlés még úgy szólt, a kerekasztal munkájában maga az akadémia is részt vesz, az MTA-elnök Lovász László vélhetően nem kívánta a nevét adni e tárgyalássorozathoz. Így aztán az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának a bevonására pontosították az eredeti híresztelést, a 2014-ben újjáalakult szervezetről ugyanakkor nem sokat tudni. Legfeljebb annyit: elnöke Csépe Valéria, az MTA levelező tagja, titkára pedig Jánosi Imre, az MTA doktora
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Teljes mértékben indokolhatatlan, ugyanakkor kormányhoz való elkötelezettsége miatt érthető a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) részvétele a kerekasztalon. Noha az 1987-ben alakult szervezet Alapszabályban rögzített céljai között - amelyek a szervezet honlapja szerint, azóta is érvényesek - az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése, a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata, a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése -, jól láthatóan nem egy oktatási szakmai közösség. Ám a szervezet tagjai csak azok lehetnek, akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel és lehetőségeik szerint részt vesznek a közös célok megvalósításában, így például jogosultak lehetnek az Orbán-kormány családokat célzó kedvezményeire.
Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét (KCsSz) több mint tíz egyesület alapította 2001-ben, Csongrádon. Céljuk a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a térségben működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése volt - írják honlapjukon. A Pataki János által elnökölt KCsSz-ről, tevékenységéről és pedagógiai, neveléselméleti hozzáértéséről ugyanakkor semmit sem tudni.
Magyar Művészeti Akadémia
Hiába utasította el a tanárok nagy része a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) meghívását a kerekasztalra, a Fekete György vezette szervezet mégis képviseltetheti magát az egyeztetésen. Az MMA a művészettel, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatok ellátásával foglalkozó, a kormány által létrehozott és jelentős költségvetési forrásokkal "ápolt" szervezet.
Tüntető távolmaradás, egyértelmű követelések
Pedagógusok Szakszervezete
Végül nem vesz részt a mai köznevelési kerekasztalon a PSZ - így döntött tegnap a szakszervezet országos vezetősége. A szélsőjobboldali "véleményformálók" által személyében is megtámadott Galló Istvánné elnök sokadszor is ismertette problémáikat, határozatukat pedig úgy magyarázta: a pedagógusok sztrájkbizottságának ülésein képviseli majd a PSZ XXV. kongresszusa által elfogadott követeléseket és az azok megoldására készített javaslatokat. Ez a fórum pénteken lesz, az ülésen nyilatkoznia kell a szaktárcának a korábban megfogalmazott 25 pontról, és a vállalásokat írásba kell foglalnia. Az érdekvédő jelezte: megoldási javaslatokat várnak, minden további lépést ettől tesznek függővé. Ugyanakkor a szombati demonstrációt a fővárosban megtartják, amitől már csak azért is joggal félhet a kormány, mert a PSZ-nek 30 ezer aktív pedagógus tagja van, akiket a szakszervezet - mint már többször bebizonyosodott - képes mozgósítani.
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
"Meggyőződésünk, hogy Czunyiné Bertalan Judit lemondása/lemondatása és Palkovics László kinevezése politikai trükk, melynek célja nem más, mint zavarkeltés, megosztás" - közölte Mendrey László. A PDSZ elnöke szerint a kormány működéséből egyértelműen látható, hogy sem miniszteri, főleg nem államtitkári szinten nincs önálló cselekvés, a döntés minden esetben a miniszterelnök kompetenciájába tartozik. "Attól tartunk, vonatkozik ez a köznevelési kerekasztalra is" - fogalmazott, hozzátéve: a PDSZ-nek a kerekasztallal kapcsolatos elvárásait eljuttatták Balog miniszterhez. Kiemelték: "elengedhetetlen, hogy a képviselettel rendelkező szakmai/érdekvédelmi (civil) szervezetek helyet kapjanak annál." A PDSZ-t ugyan az előző ciklusokban kifejezetten "jobboldali" szakszervezetként tartották számon, több ezer fős tagságával és kritikus elnökével 2010 óta a kormány célkeresztjében áll, így a kerekasztalra is csupán késve kapott meghívást. Mendreyék először nem is kívántak részt venni az egyeztetésen, ám végül nemcsak hogy úgy érezték, van miről tárgyalni, több ponttal ki is egészítenék a napirendet.