születésnap;Kurtág György;Műsormagazin;Műsormagazin;

2016-02-10 06:45:00

A 90 éves Kurtág köszöntése

A világszerte elismert zeneszerző, generációk tanítómestere, Kurtág György február 19-én ünnepli kilencvenedik születésnapját, de már vasárnap elkezdődnek a jeles alkalom tiszteletére szervezett események. A Budapest Music Center (BMC) egyhetes nemzetközi fesztivált szervez, a Müpa, a Zeneakadémia és az Editio Musica Budapest kottakiadó partnerségével. Közben Kurtág – akinek alkotókedve töretlen – élete első operáján dolgozik. A részletekről, az eseménysorozat jelentőségéről Gőz László, a BMC igazgatója, valamit Boronkay Antal és Szitha Tünde zenetörténész beszélt.

Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center (BMC) alapítója és igazgatója kérdésünkre elmondta: Kurtág Györgyhöz az elmúlt két évtizedben mély és szerteágazó kapcsolat fűzte a BMC-t, számos szerzői lemezét is ők adták ki. Koncertekkel és társrendezvényekkel már Kurtág nyolcvanadik és nyolcvanötödik születésnapját is igyekeztek méltóképpen megünnepelni; ez a mostani fesztivál azonban messze túlnő az eddigieken, „hatalmas ívet jár be a szóló- és kamaradaraboktól a nagyzenekari kompozíciókig”. A pályatársak és tanítványok tisztelgése ez – a szervezésbe az idős, Franciaországban élő komponistát már egyáltalán nem vonták be. Ennek elsődleges oka, hogy Kurtág – hatalmas életműve egyik utolsó darabjaként – élete első operáján dolgozik, amelyet a milánói Scala rendelt meg tőle, s amelynek irodalmi forrása Samuel Beckett: A játszma vége című darabja. Farkas Zoltán zenetörténész, Kurtág-kutató szavaival „Kurtág a zenei világ egyik csodája, aki kilencvenévesen, dacolva a hanyatló testtel, töretlen alkotóerővel dolgozik.”

A fesztivál centrális jelentőségű koncertje a születésnapon, február 19-én lesz a Zeneakadémián, ahol az egyik legrégebbi Kurtág-tanítvány, a hegedűművész Keller András vezényelte Concerto Budapest, a Szent Efrém Férfikar, illetve a zeneszerző fia, a billentyűs hangszereken játszó és az elektronikus hangzásokért felelős ifj. Kurtág György is közreműködik. Ennek a koncertnek lesz vendége a nemzetközi hírű francia zongoraművész, Pierre-Laurent Aimard is, aki régóta játssza Ligeti György és Kurtág György kompozícióit, s így sok szállal kötődik a magyar zenekultúrához. A műsorban a közelmúltban elhunyt Pierre Boulez-nek ajánlott Kurtág-mű (Petite musique solennelle) magyarországi bemutatója, valamint a komponistának fiával és Olivier Cuendet-vel közösen létrehozott Zwiegespräch – dialógus szintetizátorra és zenekarra című alkotása is felhangzik. Másnap – ugyancsak Aimard, Keller és több más muzsikus közreműködésével – az egyik legismertebb Kurtág-kompozíció, a Kafka-töredékek csendül fel a Müpa Fesztivál Színházában, ahol levetítik a zeneszerző unokája, Kurtág Judit filmrendező és fotográfus által forgatott „házi videót” – az utolsó egy évtized különösen izgalmas, olykor családias, bensőséges képi és hangzó dokumentumait.

A további koncerteknek a ferencvárosi Mátyás utca, a BMC néhány éve megnyílt épülete ad otthont. A Kurtágot ugyancsak mesterének tekintő Eötvös Péter a Rácz Zoltán vezette UMZE Kamaraegyüttest vezényli – ezen a hangversenyen megemlékeznek a 2009-ben tragikus balesetben elhunyt Vékony Ildikó cimbalomművészről, Kurtág alkotásainak egyik leghitelesebb előadójáról. Kurtág 90 – Zongoristák köré címmel Csalog Gábor és Kemenes András (zongora), Szalai András (cimbalom) és a Ludium Együttes ad kamarakoncertet. Egy másik estén magyar pályatársak – Szőllősy András, Ligeti György – és a legkiválóbb tanítványok – Jeney Zoltán, Vidovszky László – darabjai hangzanak el. A Játékok című koncerten a Nemzeti Énekkar, illetve a Nemzeti Filharmonikusok Kamarazenekara is közreműködik. A Csaknem ismeretlen Kurtág című estet Wilheim András zenetörténész szerkesztette, az életmű ritkán hallható darabjaiból, valamint „a régi muzsika kertjének virágaiból.”

A nemzetközi szakma hatalmas érdeklődéssel várja a Kocsis Zoli hangjegyfüzete című koncertet (február 18., BMC). Szitha Tünde, az Editio Musica Budapest (EMB) kortárszenei igazgatója elmondta: a Kurtág által 32 éven keresztül, különböző tintákkal, olykor ceruzával papírra vetett kéziratot – amit kifejezetten Kocsis Zoltán számára írt, de a nagyközönség számára ismeretlen – hasonmás kiadásban megjelentetik a születésnap alkalmából. Boronkay Antal, az EMB igazgatója arra emlékeztet: a magyar zeneműkiadó éppen fél évszázada gondozza Kurtág György életművét. Bár számos nyugati kiadó is szerette volna megszerezni a jogokat, az egykori EMB-igazgató, Sarlós László a hatvanas évek végén meggyőzte Kurtágot, hogy alkotásait kiemelten kezelik majd, s azóta gyakorlatilag napi kapcsolatban állnak, igazán termékeny és gyümölcsöző ez az együttműködés.

Az erdélyi Lugoson született Kurtág György 1946-ban költözött Budapestre, ahol Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc növendéke lett a Zeneakadémián. 1967-től tanított alma materében – különös módon nem zeneszerzést, hanem kamarazenét. 1993-tól Berlinben, Bécsben, majd a kilencvenes évek közepe óta Franciaországban él. 1947-ben között házasságot Kurtág Márta zongoraművésszel, aki műveinek avatott társ-előadója, s akiről így vallott: „ő a kivetített szuper-énem.” A nemzetközi sikert meglehetősen későn, 1981/82-ben tapasztalhatta meg, A megboldogult R. V. Truszova üzenetei című dalciklusának köszönhetően. Azóta számtalan hazai és külföldi elismerés, díszdoktori cím birtokosa. Kurtág szerint „egész életünk nem más, mint egyetlen zarándoklat, hogy visszaszerezzük a bennünk elveszett gyermeket”. Ez az őszinte gyermeki érdeklődés vezette újabb és újabb műfajok felé hét évtizedet átívelő, páratlanul jelentős alkotóművészi pályafutása során.