A 90 éves Kurtág köszöntése

Publikálás dátuma
2016.02.10. 06:45
Kurtág György élete első operáján dolgozik FOTÓ: HUSZTI ISTVÁN
A világszerte elismert zeneszerző, generációk tanítómestere, Kurtág György február 19-én ünnepli kilencvenedik születésnapját, de már vasárnap elkezdődnek a jeles alkalom tiszteletére szervezett események. A Budapest Music Center (BMC) egyhetes nemzetközi fesztivált szervez, a Müpa, a Zeneakadémia és az Editio Musica Budapest kottakiadó partnerségével. Közben Kurtág – akinek alkotókedve töretlen – élete első operáján dolgozik. A részletekről, az eseménysorozat jelentőségéről Gőz László, a BMC igazgatója, valamit Boronkay Antal és Szitha Tünde zenetörténész beszélt.

Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center (BMC) alapítója és igazgatója kérdésünkre elmondta: Kurtág Györgyhöz az elmúlt két évtizedben mély és szerteágazó kapcsolat fűzte a BMC-t, számos szerzői lemezét is ők adták ki. Koncertekkel és társrendezvényekkel már Kurtág nyolcvanadik és nyolcvanötödik születésnapját is igyekeztek méltóképpen megünnepelni; ez a mostani fesztivál azonban messze túlnő az eddigieken, „hatalmas ívet jár be a szóló- és kamaradaraboktól a nagyzenekari kompozíciókig”. A pályatársak és tanítványok tisztelgése ez – a szervezésbe az idős, Franciaországban élő komponistát már egyáltalán nem vonták be. Ennek elsődleges oka, hogy Kurtág – hatalmas életműve egyik utolsó darabjaként – élete első operáján dolgozik, amelyet a milánói Scala rendelt meg tőle, s amelynek irodalmi forrása Samuel Beckett: A játszma vége című darabja. Farkas Zoltán zenetörténész, Kurtág-kutató szavaival „Kurtág a zenei világ egyik csodája, aki kilencvenévesen, dacolva a hanyatló testtel, töretlen alkotóerővel dolgozik.”

A fesztivál centrális jelentőségű koncertje a születésnapon, február 19-én lesz a Zeneakadémián, ahol az egyik legrégebbi Kurtág-tanítvány, a hegedűművész Keller András vezényelte Concerto Budapest, a Szent Efrém Férfikar, illetve a zeneszerző fia, a billentyűs hangszereken játszó és az elektronikus hangzásokért felelős ifj. Kurtág György is közreműködik. Ennek a koncertnek lesz vendége a nemzetközi hírű francia zongoraművész, Pierre-Laurent Aimard is, aki régóta játssza Ligeti György és Kurtág György kompozícióit, s így sok szállal kötődik a magyar zenekultúrához. A műsorban a közelmúltban elhunyt Pierre Boulez-nek ajánlott Kurtág-mű (Petite musique solennelle) magyarországi bemutatója, valamint a komponistának fiával és Olivier Cuendet-vel közösen létrehozott Zwiegespräch – dialógus szintetizátorra és zenekarra című alkotása is felhangzik. Másnap – ugyancsak Aimard, Keller és több más muzsikus közreműködésével – az egyik legismertebb Kurtág-kompozíció, a Kafka-töredékek csendül fel a Müpa Fesztivál Színházában, ahol levetítik a zeneszerző unokája, Kurtág Judit filmrendező és fotográfus által forgatott „házi videót” – az utolsó egy évtized különösen izgalmas, olykor családias, bensőséges képi és hangzó dokumentumait.

A további koncerteknek a ferencvárosi Mátyás utca, a BMC néhány éve megnyílt épülete ad otthont. A Kurtágot ugyancsak mesterének tekintő Eötvös Péter a Rácz Zoltán vezette UMZE Kamaraegyüttest vezényli – ezen a hangversenyen megemlékeznek a 2009-ben tragikus balesetben elhunyt Vékony Ildikó cimbalomművészről, Kurtág alkotásainak egyik leghitelesebb előadójáról. Kurtág 90 – Zongoristák köré címmel Csalog Gábor és Kemenes András (zongora), Szalai András (cimbalom) és a Ludium Együttes ad kamarakoncertet. Egy másik estén magyar pályatársak – Szőllősy András, Ligeti György – és a legkiválóbb tanítványok – Jeney Zoltán, Vidovszky László – darabjai hangzanak el. A Játékok című koncerten a Nemzeti Énekkar, illetve a Nemzeti Filharmonikusok Kamarazenekara is közreműködik. A Csaknem ismeretlen Kurtág című estet Wilheim András zenetörténész szerkesztette, az életmű ritkán hallható darabjaiból, valamint „a régi muzsika kertjének virágaiból.”

A nemzetközi szakma hatalmas érdeklődéssel várja a Kocsis Zoli hangjegyfüzete című koncertet (február 18., BMC). Szitha Tünde, az Editio Musica Budapest (EMB) kortárszenei igazgatója elmondta: a Kurtág által 32 éven keresztül, különböző tintákkal, olykor ceruzával papírra vetett kéziratot – amit kifejezetten Kocsis Zoltán számára írt, de a nagyközönség számára ismeretlen – hasonmás kiadásban megjelentetik a születésnap alkalmából. Boronkay Antal, az EMB igazgatója arra emlékeztet: a magyar zeneműkiadó éppen fél évszázada gondozza Kurtág György életművét. Bár számos nyugati kiadó is szerette volna megszerezni a jogokat, az egykori EMB-igazgató, Sarlós László a hatvanas évek végén meggyőzte Kurtágot, hogy alkotásait kiemelten kezelik majd, s azóta gyakorlatilag napi kapcsolatban állnak, igazán termékeny és gyümölcsöző ez az együttműködés.

Az erdélyi Lugoson született Kurtág György 1946-ban költözött Budapestre, ahol Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc növendéke lett a Zeneakadémián. 1967-től tanított alma materében – különös módon nem zeneszerzést, hanem kamarazenét. 1993-tól Berlinben, Bécsben, majd a kilencvenes évek közepe óta Franciaországban él. 1947-ben között házasságot Kurtág Márta zongoraművésszel, aki műveinek avatott társ-előadója, s akiről így vallott: „ő a kivetített szuper-énem.” A nemzetközi sikert meglehetősen későn, 1981/82-ben tapasztalhatta meg, A megboldogult R. V. Truszova üzenetei című dalciklusának köszönhetően. Azóta számtalan hazai és külföldi elismerés, díszdoktori cím birtokosa. Kurtág szerint „egész életünk nem más, mint egyetlen zarándoklat, hogy visszaszerezzük a bennünk elveszett gyermeket”. Ez az őszinte gyermeki érdeklődés vezette újabb és újabb műfajok felé hét évtizedet átívelő, páratlanul jelentős alkotóművészi pályafutása során.

Csak a 6. órától sürgősségi a páciens

Publikálás dátuma
2016.02.10. 06:03
Illusztráció: Thinkstock
Nem tárgyal az egészségügyi államtitkárság a sürgősségi ellátásban dolgozó orvosokkal, pedig szerintük épp Ónodi-Szűcs Zoltán betegigényekre alapozó átszervezési terveihez lennének javaslataik. Ma elszámolási trükkökre van szükség ezeken az osztályokon, de még így is havonta sok millió forinttal növelik a kórházak hiányát, pedig a fix díjak kismértékű megemelésével pénzügyileg is stabil hálózatot lehetne létrehozni – állítják szakemberek.

A korszerű betegellátás alappillérei az erős alapellátás, a hatékony mentés és a sürgősségi ellátás – fogalmazott a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) vezetőinek három hónappal korábbi levelére válaszolva az egészségügyi államtitkár, ám a pár mondatos üzenetből nem olvasható ki, milyen konkrét lépéseket tervez a szaktárca az akut, vagyis hirtelen fellépő bajok ellátásának javítására. Ónodi-Szűcs Zoltán még október végén kapott részletes helyzetértékelést az egyesülettől, amelyben a sürgősségi orvosok felajánlották együttműködésüket, és egyben ismét kérték, hogy a szakterületet nyilvánítsák stratégiai ágazattá, ha már azt nyilatkozta államtitkári székfoglalóként, hogy mostantól a betegek valós szükségletei határozzák meg az egészségügyi ellátást. Hasonló kéréseikre sem korábban, sem a január végén összesen öt mondatban megszületett minisztériumi visszajelzésben nem kaptak választ.

A MSOTKE elnöke egyértelmű nemmel felelt a Népszava érdeklődésére, hogy történt-e bármilyen előrelépés azóta, hogy 2014 végén ők és a Kórházszövetség, majd pár héttel később a Magyar Orvosi Kamara is komoly aggályokat fogalmazott meg a terület finanszírozásával és szakember-ellátottságával kapcsolatban. Berényi Tamás azt is megerősítette, hogy semmilyen egyeztetés nincs a sürgősségi szakma és az államtitkárság között, vagyis a tárca – egyelőre – nem élt a felkínált együttműködési lehetőséggel, pedig számtalan ponton kellene továbblépni, hogy jobban szervezett legyen az ellátás, csökkenjenek például a hosszú várakozási időkre hivatkozó panaszok.

A betegek szükségleteire alapozó egészségügyi átalakítások államtitkári tervével természetesen a sürgősségi szakma is egyetértene – érvelt a MSOTKE elnöke, hiszen ha lennének adatok a valós igényekről és ezekhez kellene megtalálni a szakmai érveknek is megfelelő legjobb személyi, tárgyi és szervezeti megoldást, valójában ez már leírná az új ellátói struktúrát, amelyben a beteg érdeke felülír minden egyéni törekvést. Ehhez persze több pénz kellene, de szerinte csak ennek az új rendszernek a megteremtésére szabad plusz forrásokat használni.

Jelenleg a politika nem, csak a sürgősségi szakma támogatja a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszernek, vagyis annak az osztályozási rendszernek a használatát, amely alapján a sürgősségi osztályra érkezést követően eldöntik, mennyi időn belül kell az adott beteg ellátását megkezdeni. Az életveszély elhárításakor azonnal, a sürgősnek ítélt esetekben 15-30 perc alatt, a halaszthatónak talált panaszok esetén viszont – ha nagy az osztályon a forgalom -, akár két óra is eltelhet, mire orvos elé kerül a beteg. A pontosan meghatározott egységes osztályozási szempontok használatával növekedne a beteg és a szolgáltató biztonsága is, de a MSOTKE elnöke azt mondja, ma messze nem használják ki ezt a lehetőséget, nagyon vegyes a kép. Csak a kórházak 30 százalékában működik sürgősségi osztály és ahol igen, ott sem használják mindenhol az egységes osztályozási rendszert. Eddig a MSOTKE több mint 300 triázs ápolót képzett ki a besorolási rendszer használatára - mondta el érdeklődésünkre Berényi Tamás.

A sürgősségi ellátás azonban jól szervezett rendszerben is sokba kerül – legalábbis a mostani finanszírozási feltételek mellett. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy egy nagy megyei kórház adósságainak emelkedéséhez akár havi 5-10 millió forinttal is hozzájárulnak a sürgősségi osztályok, mert itt első a betegellátás és csak utána számolgatnak. Dózsa Csaba számításai szerint a működés 10-15 százalékát fedező, 2004-ben bevezetett fix alapdíj az időközi emelések ellenére már évek óta nem elegendő arra, hogy kipótolja az ellátott feladatok után járó egészségpénztári díjakat. Akkor sem, ha más forrásokból származó információink szerint az osztályok nem egyszer trükköznek, például azzal, hogy az ellátás 6. órájától járó emelt tarifákat igényelhessék egy-egy beteg után. A pár órás „látogatás” és egy recept ugyanis csak a járóbetegek után járó alacsonyabb bevételt jelent, a magasabb sürgősségi összeg azok után jár, akik 6-24 órát öltenek el az osztályon.

A META elnöke szerint egyrészt szükség lenne a sürgősségi hálózat teljes kiépítésére a fővárosban is, másrészt rögzíteni kellene, hogy kiadási oldalon mekkora a szakemberek bérének és az ellátás technikai igényeinek az ára, a bevételi oldalon pedig mekkora az ellátások után járó OEP-finanszírozás. A fennmaradó hiány szintjére kellene szerinte megemelni a sürgősségi osztály feladatainak nagysága szerint meghatározott fix díjat. Dózsa Csaba úgy látja, ezt a számolást könnyű lenne elvégezni és rövid idő alatt módosítani lehetne az erről szóló kormányrendeletet. Megérné a kormánynak beletenni egy-két milliárdot abba, hogy magas színvonalú és stabil sürgősségi rendszer működjön az országban.

Csak a 6. órától sürgősségi a páciens

Publikálás dátuma
2016.02.10. 06:03
Illusztráció: Thinkstock
Nem tárgyal az egészségügyi államtitkárság a sürgősségi ellátásban dolgozó orvosokkal, pedig szerintük épp Ónodi-Szűcs Zoltán betegigényekre alapozó átszervezési terveihez lennének javaslataik. Ma elszámolási trükkökre van szükség ezeken az osztályokon, de még így is havonta sok millió forinttal növelik a kórházak hiányát, pedig a fix díjak kismértékű megemelésével pénzügyileg is stabil hálózatot lehetne létrehozni – állítják szakemberek.

A korszerű betegellátás alappillérei az erős alapellátás, a hatékony mentés és a sürgősségi ellátás – fogalmazott a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) vezetőinek három hónappal korábbi levelére válaszolva az egészségügyi államtitkár, ám a pár mondatos üzenetből nem olvasható ki, milyen konkrét lépéseket tervez a szaktárca az akut, vagyis hirtelen fellépő bajok ellátásának javítására. Ónodi-Szűcs Zoltán még október végén kapott részletes helyzetértékelést az egyesülettől, amelyben a sürgősségi orvosok felajánlották együttműködésüket, és egyben ismét kérték, hogy a szakterületet nyilvánítsák stratégiai ágazattá, ha már azt nyilatkozta államtitkári székfoglalóként, hogy mostantól a betegek valós szükségletei határozzák meg az egészségügyi ellátást. Hasonló kéréseikre sem korábban, sem a január végén összesen öt mondatban megszületett minisztériumi visszajelzésben nem kaptak választ.

A MSOTKE elnöke egyértelmű nemmel felelt a Népszava érdeklődésére, hogy történt-e bármilyen előrelépés azóta, hogy 2014 végén ők és a Kórházszövetség, majd pár héttel később a Magyar Orvosi Kamara is komoly aggályokat fogalmazott meg a terület finanszírozásával és szakember-ellátottságával kapcsolatban. Berényi Tamás azt is megerősítette, hogy semmilyen egyeztetés nincs a sürgősségi szakma és az államtitkárság között, vagyis a tárca – egyelőre – nem élt a felkínált együttműködési lehetőséggel, pedig számtalan ponton kellene továbblépni, hogy jobban szervezett legyen az ellátás, csökkenjenek például a hosszú várakozási időkre hivatkozó panaszok.

A betegek szükségleteire alapozó egészségügyi átalakítások államtitkári tervével természetesen a sürgősségi szakma is egyetértene – érvelt a MSOTKE elnöke, hiszen ha lennének adatok a valós igényekről és ezekhez kellene megtalálni a szakmai érveknek is megfelelő legjobb személyi, tárgyi és szervezeti megoldást, valójában ez már leírná az új ellátói struktúrát, amelyben a beteg érdeke felülír minden egyéni törekvést. Ehhez persze több pénz kellene, de szerinte csak ennek az új rendszernek a megteremtésére szabad plusz forrásokat használni.

Jelenleg a politika nem, csak a sürgősségi szakma támogatja a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszernek, vagyis annak az osztályozási rendszernek a használatát, amely alapján a sürgősségi osztályra érkezést követően eldöntik, mennyi időn belül kell az adott beteg ellátását megkezdeni. Az életveszély elhárításakor azonnal, a sürgősnek ítélt esetekben 15-30 perc alatt, a halaszthatónak talált panaszok esetén viszont – ha nagy az osztályon a forgalom -, akár két óra is eltelhet, mire orvos elé kerül a beteg. A pontosan meghatározott egységes osztályozási szempontok használatával növekedne a beteg és a szolgáltató biztonsága is, de a MSOTKE elnöke azt mondja, ma messze nem használják ki ezt a lehetőséget, nagyon vegyes a kép. Csak a kórházak 30 százalékában működik sürgősségi osztály és ahol igen, ott sem használják mindenhol az egységes osztályozási rendszert. Eddig a MSOTKE több mint 300 triázs ápolót képzett ki a besorolási rendszer használatára - mondta el érdeklődésünkre Berényi Tamás.

A sürgősségi ellátás azonban jól szervezett rendszerben is sokba kerül – legalábbis a mostani finanszírozási feltételek mellett. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy egy nagy megyei kórház adósságainak emelkedéséhez akár havi 5-10 millió forinttal is hozzájárulnak a sürgősségi osztályok, mert itt első a betegellátás és csak utána számolgatnak. Dózsa Csaba számításai szerint a működés 10-15 százalékát fedező, 2004-ben bevezetett fix alapdíj az időközi emelések ellenére már évek óta nem elegendő arra, hogy kipótolja az ellátott feladatok után járó egészségpénztári díjakat. Akkor sem, ha más forrásokból származó információink szerint az osztályok nem egyszer trükköznek, például azzal, hogy az ellátás 6. órájától járó emelt tarifákat igényelhessék egy-egy beteg után. A pár órás „látogatás” és egy recept ugyanis csak a járóbetegek után járó alacsonyabb bevételt jelent, a magasabb sürgősségi összeg azok után jár, akik 6-24 órát öltenek el az osztályon.

A META elnöke szerint egyrészt szükség lenne a sürgősségi hálózat teljes kiépítésére a fővárosban is, másrészt rögzíteni kellene, hogy kiadási oldalon mekkora a szakemberek bérének és az ellátás technikai igényeinek az ára, a bevételi oldalon pedig mekkora az ellátások után járó OEP-finanszírozás. A fennmaradó hiány szintjére kellene szerinte megemelni a sürgősségi osztály feladatainak nagysága szerint meghatározott fix díjat. Dózsa Csaba úgy látja, ezt a számolást könnyű lenne elvégezni és rövid idő alatt módosítani lehetne az erről szóló kormányrendeletet. Megérné a kormánynak beletenni egy-két milliárdot abba, hogy magas színvonalú és stabil sürgősségi rendszer működjön az országban.