Többé nem kér a fociból Stadler

A futball, mint vállalkozás, többé elképzelhetetlen a számára – mondja Stadler József, aki több mint négy év után a múlt hétvégén szabadult a nagyfai börtönből. A juhászból lett korábbi milliárdos vállalkozó annak ellenére nem akar ismét közel kerülni a sportághoz, hogy úgy véli, ha most építene stadiont, ez a kormány biztosan nem bántaná érte, inkább támogatná. Az akasztói futballcsapat egykori első emberét 2011-ben ítélték el négy és fél évre, ám nem ez volt az első büntetése, először tíz évvel korábban csukták le emlékezetes ÁFA-csalása miatt, később ismét vállalkozásokat nyitott, de a futballba nem tért vissza többé.

„Jelentős problémáim voltak és vannak, tulajdonképpen az is nagy szó, hogy egyáltalán tudok beszélni – nyilatkozta Stadler a Rangadó.hu oldalnak. - Ha nem engednek ki két hónapra tavalyelőtt, alighanem örökre letettem volna a lantot. Hasnyálmirigy és epevezeték-problémáim voltak, de akkor el tudtam menni Szegedre egy ismerős adjunktushoz, aki megműtött. Előtte azt mondták, egy hetem van hátra.”

A Stadler FC egykori dúsgazdag tulajdonosa most is Akasztón lakik, pontosabban oda ment a börtönből, és az egyik barátja jóvoltából egy szövetkezeti irodában húzza meg magát, mert lakása nincs. Mindent elvesztett az évek során. A Stadler FC és az akasztói stadion egy korszak jelképe: a rendszerváltás utáni futballvállalkozásoké, az egészen sajátos hazai viszonyoké, a rövid távú csillogásé és az utána következő nihilé. Stadler a semmiből létesített egy alföldi Potemkin-futballvárost, ami aztán az ő bukásával villámgyorsan tűnt el, a csapattal együtt a focitérképről. Ma már azt mondja, volt oka megbánni az egészet.

„Ha a futballba nem nyúlok bele, sosem kerülök börtönbe, de ezt visszacsinálni már nem lehet – tette hozzá a nincstelenné vált vállalkozó. - Kiskőrösön rábeszéltek a barátaim annak idején, hogy vegyem át az anyagi nehézségekkel küzdő klubot. Négy év alatt feljutottunk a legalsó szintről az NB I-be. Nem akartam én mindenáron az NB I-et sem, de arra is rádumáltak…”

Szerző
Témák
Stadler József

Ámos Imre kiállítása a Római Magyar Akadémián

Folytatódik Rómában a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségének éve alkalmából szervezett rendezvény-sorozat. Csütörtökön, 19.30 órakor kerül sor Ámos Imre, az Apokalipszis festője című kiállítás megnyitójára a Római Magyar Akadémia Galériájában (Palazzo Falconieri, Via Giulia, 1 ). 

A Római Magyar Akadémia által szervezett kiállításon, melynek kurátorai Petényi Katalin és Németh Pál, az érdeklődők Ámos Imre magyar festő (Nagykálló, 1907 – Ohrdruf-Nord, koncentrációs tábor, 1944) közel negyven festményét és ötven rajzát, grafikáját tekinthetik meg. A kiállítás felvonultatja a festő életművének legfontosabb műveit az első linóleummetszetektől a 12 lapból álló tusrajzsorozaton, az Apokalipszisen keresztül az ún. „Szolnoki vázlatkönyvig”, amely Ámos festészetének epilógusa, és amelynek ceruzarajzait a festő a szolnoki munkaszolgálat alatt készítette el egy kockás spirálfüzet lapjaira.

Szerző

Ámos Imre kiállítása a Római Magyar Akadémián

Folytatódik Rómában a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségének éve alkalmából szervezett rendezvény-sorozat. Csütörtökön, 19.30 órakor kerül sor Ámos Imre, az Apokalipszis festője című kiállítás megnyitójára a Római Magyar Akadémia Galériájában (Palazzo Falconieri, Via Giulia, 1 ). 

A Római Magyar Akadémia által szervezett kiállításon, melynek kurátorai Petényi Katalin és Németh Pál, az érdeklődők Ámos Imre magyar festő (Nagykálló, 1907 – Ohrdruf-Nord, koncentrációs tábor, 1944) közel negyven festményét és ötven rajzát, grafikáját tekinthetik meg. A kiállítás felvonultatja a festő életművének legfontosabb műveit az első linóleummetszetektől a 12 lapból álló tusrajzsorozaton, az Apokalipszisen keresztül az ún. „Szolnoki vázlatkönyvig”, amely Ámos festészetének epilógusa, és amelynek ceruzarajzait a festő a szolnoki munkaszolgálat alatt készítette el egy kockás spirálfüzet lapjaira.

Szerző