Juhász is kért képet a Szépművészetiből

"Kértem én is képet a Szépművészetiből" – írta Facebook-oldalán Juhász Péter, miután a bíróság jogerős döntése nyomán a Szépművészeti Múzeum kiadta az Átlátszó.hu-nak a másfél évig titkolt adatot, amiből kiderült: abban az V. kerületi lakásban tárolta a Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött nagy értékű műkincseket az Andy Vajna-féle TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cége, amelyet hivatalosan Habony Árpád volt anyósa (az Orbán Viktor Facebook-oldalát kezelő Kaminsky Fanny édesanyja) bérel a kerületi önkormányzattól. 

Az Együtt alelnöke és V. kerületi önkormányzati képviselője mellékelte az emailt is, amelyben a bérlés feltételeiről érdeklődik. Juhász „becsszóra” megígérte, hogy jó állapotban adja vissza a képeket. Nem szeretnénk, ha előbb-utóbb Orbán Viktor vinné haza a Szent Koronát, hogy a fejére próbálgassa - közölte a DK. Az ellenzéki párt az Emberi Erőforrások Miniszteréhez fordult, hogy adják ki a teljes listát, "mely kormányzati és fideszes politikusok mely műtárgyakat vitték haza, mikor, mennyi időre, illetve, hogy ezek épségben visszakerültek-e a közgyűjteményekbe."

Lásd még: Habony-közeli lakásban a Szépművészeti festményei?

Szerző

Jogellenesen figyel a TEK? - Trócsányihoz fordultak

Publikálás dátuma
2016.02.09. 19:01

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a Terrorelhárítási Központ (TEK) titkos megfigyelési jogköre ügyében. 

A miniszterhez írott levelében Majtényi László arról kéri a miniszter tájékoztatását, milyen lépéseket tervez a kormány a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében.

Mint ismeretes: a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság az Eötvös Károly Intézet korábbi igazgatója, Szabó Máté, és az intézet egykori munkatársa, Vissy Beatrix által indított ügyben 2016. január 12-én megállapította, hogy a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét eredményezi. 

Korábban ugyanerről a szabályozásról az Alkotmánybíróság a 32/2013. (XI. 22.) AB határozatában azt állapította meg, hogy nem ellentétes az Alaptörvénnyel. Ebből és a január 12-én kihirdetett ítéletből pedig együttesen az következik, hogy a magyar jogrendszer – ideértve nemcsak a titkos megfigyelést szabályozó törvényeket, hanem az Alkotmánybíróság által értelmezett Alaptörvényt is  – nem biztosítja az emberi jogvédelem európai minimumkövetelményeit, ellentétes a magyar állam által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Az Eötvös Károly Intézet elnöke levelében kijelentette: az Intézet kész további eljárásokat indítani annak érdekében, hogy a törvényhozás az alapjogok sérelme nélkül rendezze a kérdést.

Majtényi László levelét az alábbi linken olvashatja!

Szerző

Göncz Árpád emlékezete, 94. születésnapján

Publikálás dátuma
2016.02.09. 18:57
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
„Amikor a Történelem górcső alá veszi majd Magyarország huszadik századát, meggyőződésem, Göncz Árpád is ott lesz majd azon tíz igaz magyar között, akinek a kedvéért az Úr továbbra is életben tartja majd Magyarországot” - Darvas Iván színész e gondolatának jegyében tartott megemlékezést, Göncz Árpád születése 94. évfordulója előestéjén a budapesti Örkény István Könyvesboltban a Göncz Árpád Alapítvány, a Kossuth Kiadó és a Noran Libro Kiadó.

 A III. Magyar Köztársaság első elnökének munkásságát Ifj. Bibó István, Kende Péter, Noszkai Gábor és Gulyás András méltatta, s részletet mutattak be Papp Gábor Zsigmond és Kövesdi Péter kétrészes dokumentumfilmjéből.

Szerző
Témák
Göncz Árpád