Washington és Ankara civakodása

Berendelték a török külügyminisztériumba az Egyesült Államok Törökországba akkreditált nagykövetét, John Basst. Ankarát az bőszítette fel, hogy az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Kirby hétfőn úgy nyilatkozott, Törökországgal ellentétben Washington nem tarja terrorszervezetnek a szíriai PYD-t, amely egyébként az országban az Iszlám Állam (IS) ellen harcol.

 A PYD a Kurd Munkáspárt (PKK) szíriai testvérszerve. Utóbbit viszont nemcsak Törökország, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió is felvette terrorlistájára. Kirby azt is elmondta, hogy a PYD harcosai azok közé tartoznak, akik a leghatékonyabban lépnek fel az IS-szel szemben. Az Egyesült Államok ezért további támogatásban részesíti a kurd milicistákat. Ankara ezzel kapcsolatos véleményére utalva azt közölte, a NATO tagjai sem érthetnek egyet mindenben.

John Bass nagykövet megerősítette, hogy berendelték az ankarai külügyminisztériumba. Washington és Ankara között már hónapok óta vita van a kurdok szerepéről a szíriai polgárháborúban. Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt héten meglehetősen rossz néven vette azt is, hogy az amerikai különmegbízott, Brett McGurk múlt héten a szíriai Kobanében járt, abban a városban, amelyet a kurd YPG milicisták tartanak ellenőrzésük alatt. Erdogan „terroristáknak” nevezte a kurd harcosokat. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter pedig kedden, budapesti látogatásán kijelentette: az Egyesült Államoknak döntenie kell, kiket választanak partnernek, „minket, vagy a terroristákat?”

Szerző

Feloldották a határzárat

Ideiglenesen feloldották a bolgár határátkelőknél létesített blokádot a görög gazdák. Azt követően oldották fel a zárlatot átmeneti jelleggel, hogy megegyeztek velük abban: néhány órára átengedik a határokon veszteglő kamionokat és gépkocsikat – közölte Ivajlo Moszkovszki bolgár közlekedési miniszter. A Kulata-Pomacson-i határátkelőn megindulhattak a kamionok Görögországba – közölte a szófiai média. 

A határátkelőt már három hete torlaszolták el a görög gazdák, ami komoly nyugtalanságot keltett Bulgáriában. A kamionsofőrök tiltakozásképpen a bolgár részt is eltorlaszolták. A két állam bilaterális kapcsolata is mélypontra került. Daniel Mitov bolgár külügyminiszter bejelentette, hogy Bulgária indítványára az Európai Bizottság eljárást indít Athénnal szemben. Bulgária ragaszkodik ahhoz, hogy fizessen kártérítést a görög fél. Ennek összegét napi 180 ezer euróban határozták meg. A görög kormány a hitelezőknek ígéretet tett arra, hogy megszünteti a gazdák egy sor előjogát. Emelni kell a rájuk kivetett személyi jövedelemadó mértékét 13-ról 20, majd 2017-től 26 százalékra. Szintén őket érinti, hogy két lépésben meg kellett szüntetni benzinvásárlási előjogaikat.

Szerző

Elvehetik a francia állampolgárságot

A francia parlament megszavazta a kormány előterjesztését, amely szerint megvonják az állampolgárságot azoktól a személyektől, akiket terrorizmus miatt ítéltek el. 

A törvényt az alkotmányban is rögzítették. Eddig csak azok állampolgárságát vehették el, akik két útlevéllel rendelkeznek, s később vették fel a franciát. Az új intézkedést azonban azokra is kiterjeszthetik, akik franciaként születtek. Az alkotmányreform azt is rögzíti, mely jogoktól fosztják meg a terrorizmus miatt elítélt személyeket. Egyebek mellett nem vehetnek részt franciaországi választásokon. A nemzetgyűlés előzőleg elfogadta azt az előterjesztést, amely szerint szintén az alaptörvényben rögzítik a rendkívüli állapotot, amelyet még a november 13-án végrehajtott terrortámadás-sorozat után vezettek be, s amelyet azóta meghosszabbítottak. Ezt az előterjesztést a szenátusnak is el kell fogadnia. Különösen az állampolgárság elvételére vonatkozó törvény váltott ki bírálatokat Franciaországban. Emiatt le is mondott hivataláról Christine Taubira igazságügy-miniszter, akit a szocialisták balszárnya képviselőjének tartanak.

Szerző