Tovább erőlteti az olimpia támogatását a kormány

Ismét - nem először - megcsapolta a kormány a 2016-os költségvetés általános tartalékát. Ezúttal 3,3 milliárd forintot csoportosított át a 2024. évi olimpiai pályázat finanszírozása, mindezt "a rendkívüli intézkedések" fejezetcím alatt teszik. Emellett az olimpiai pályázat támogatásához kötődő adókedvezményt is bevezetne a kabinet.

A társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvényekhez az Országgyűlésnek benyújtott módosítási javaslatok szerint a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közös tulajdonában lévő, az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit cég legfeljebb 19 milliárd forinthoz juthat idén és jövőre a támogatást felajánló cégektől, amelyek cserébe ugyanolyan adókedvezményben részesülhetnek mintha a focit, vagy előadóművészi tevékenységet támogattak volna.

Azok a kormányzati erők, akik a sportot támogatni akarják, járjanak inkább meccsre - így kommentálta lapunk érdeklődésére az újabb sporttámogatást Bárány Balázs. Az MSZP elnökségi tagja szerint a sportfinanszírozással az a legnagyobb baj, hogy átláthatatlan, és nem valós kiadásokat tartalmaz, gondoljunk csak például a kormányfő kedvenc településén felépült futballstadionra. Gondot jelent az is, hogy ezzel bevételtől esik el a költségvetés, és más fontos területek finanszírozására nem jut elég pénz - mondta a szocialista politikus.

Szerző

Kódolva van a veszteség

Publikálás dátuma
2016.02.11. 06:22
A nonprofit gazdálkodás nem tervez a váratlan eseményekkel és pluszkiadásokkal FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Továbbra sem csillapul a kormány államosítási étvágya, így az összes lakossági közszolgáltatást állami kézbe akarja venni. Ezzel nemcsak az önkormányzatok maradék önállóságából farigcsál le újabb szeleteket, de hatalmas veszteségeket kockáztat, amit az adófizetőkkel fizettet majd meg.

Új működési modell bevezetését tervezi a kormány a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz-, áramszolgáltatás, a távfűtés, hulladékkezelés és a közétkeztetés területén - jelentette ki Lázár János kedden Hódmezővásárhelyen. A kormány hosszú távú változásokat tervez, amelyek célja, hogy ezeket a szolgáltatásokat non-profit jelleggel biztosítsa az állam - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kabinet szeretné, ha a szolgáltatók állami kézbe kerülnének vagy az állam felügyelt piacokon működnének - mondta. Ha ezeken a területeken magáncég akar működni, tudomásul kell vennie, hogy a lakosság kiszolgálásán nem termelhet profitot - közölte a miniszter. Szerint ez fogja megvédeni az embereket attól, hogy a rezsi irreálisan emelkedjen. Hozzátette: ha jól szervezik meg ezeket a szolgáltatásokat, az további csökkentést is lehetővé tehet.

Ha ez az "új modell" valóban megvalósul, az gyakorlatilag az önkormányzati rendszer, a helyi demokrácia tudatos felszámolását jelenti - nyilatkozta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A miniszter felsorolásából a hulladékgazdálkodás, a víz-szennyvíz-csatorna - illetve ami kimaradt, az éppen ötmilliárd forinttal megtámogatott kéményseprés -, tartozik jelenleg önkormányzati hatáskörbe és ott is kell maradnia - közölte Schmidt Jenő. Szerinte önkormányozni csak akkor lehet, ha van mit, márpedig a kormány már elvette a kórházakat, az oktatást, most a lakossági szolgáltatásokat és csak a szociális gondokat hagyta meg.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ha a lakossági szolgáltatásokat az állam veszi át, akkor jelentős költségvetési támogatást kell a rendszerbe pumpálni. Az a modell tehát amiről Lázár János beszélt, előre vetít egy masszív állami finanszírozási igényt.

A hulladékkezelés például úgy kerül át állami kézbe, hogy az önkormányzatok nem tudták finanszírozni a veszteségeket, melyeket állam okozott azzal, hogy piaci szolgáltatási díjat jogszabállyal 20 százalékkal csökkentette. A hulladék lerakási díjat viszont - ugyancsak az állam - felemelte, mert egy uniós előírás szerint a lerakóknak legalább nullszaldósoknak kell lenniük, hogy fenntartható legyen a szelektív hulladékgyűjtés és -tárolás.

Schmidt Jenő ehhez még hozzátette az útdíjakat is, ezek összességében 40-50 százalékos többletkiadást okoztak az önkormányzatoknak. Ráadásul a közszolgáltatásokat a településeken a lakosság 15-20 százaléka nem fizeti. Az önkormányzat azonban ezek után is kénytelen befizetni az áfát, ami tovább növeli a ráfizetést, amit csak részben kompenzál az állam.

A kormányzat gyakorlata az volt, hogy mesterségesen veszteségessé tette a lakossági közműszolgáltatásokat, sőt egész ágazatokat, majd átvette ezeket veszteséggel együtt és megtámogatta adóforintokból - összegezte Molnár a 2013 óta tartó folyamatokat.

A helyzet azonban ennél is rosszabb, mert állami kézbe kerülve nonprofitnak kell lennie a szolgáltatásnak, időközben amortizálódnak az eszközök, ezért újabb jelentős összegeket kell majd a költségvetésből áldozni például a begyűjtő járművekre, vagyis a kukás autókra. Ugyanez a séma ráhúzható azonban a többi lakossági szolgáltatásra, a villany, gáz, víz-szennyvízcsatorna hálózatok fenntartására - jegyezte meg Molnár László. Azt is figyelembe kell venni, hogy nagyobbrészt az eddigi szolgáltatók tulajdonában maradtak a vezetékhálózatok, amelyek használatáért bérleti díjat kell fizetnie az állami cégóriásnak, ráadásul az uniós szabályozás értelmében piaci árat kell elszámolni. A költségek között jelentkezhetnek majd rendkívüli kiadások, a gázvezeték törések, a villamosvezeték szakadás, a transzformátorok meghibásodása, a csatorna hálózat hibáinak elhárítása és így tovább.

A szakember becslése szerint évi legalább 130 milliárd forint adófizetői hozzájárulásra lesz szükség a lakossági szolgáltatási rendszerek működtetéséhez. Ha az adminisztratív költségek növekedését is hozzászámítjuk, ez az összeg elérheti a 150 milliárd forintot. A járulékos költségekkel, egyedi kiadásokkal, egyéb váratlan költésekkel 1-2 éven belül az állam erőszakos beavatkozása a piaci folyamatokba 180 milliárdjába is kerülhet a lakosságnak, csak éppen rejtve, szétterítve és adók formájában beszedve.

Csak az öt, állami kézben lévő nagy regionális vízmű évi 12-15 milliárd, az állami hulladékgazdálkodás 8-10 milliárd forintos, a távhőszolgáltatás 52-54 milliárd forintos veszteséget termel évente - jegyezte meg a TŐOSZ elnöke. Szerinte az állami szolgáltató cégek eszközei idővel tönkremennek, mert senkit nem lesz érdekelt majd a fejlesztésben és a nonprofit forma miatt pénz sem lesz erre.

Az új állami megaszolgáltató holdingot a KLIK-hez hasonlította a gazdaságkutató, amelynél az volt az ígéret, hogy jelentős megtakarításokat hoz majd és abból finanszírozható az oktatás. Ehhez képest kétszer emelték a költségvetési támogatását és így is veszteséges, illetve több tízmilliárdos tartozásai vannak éppen a szolgáltatóknak.

Schmidt Jenő is a KLIK-hez hasonlította az állami közszolgáltató konglomerátumot, s hangsúlyozta, nem lehet egy központból irányítani 3100 település lakossági szolgáltatásait, már csak az eltérő lakossági összetétel, településszerkezet és úthálózat miatt sem.

Szerző

Kikapott a Fradi a Magyar Kupában

Előre hozott finálénak minősítette Horváth Ferenc, a Videoton labdarúgó csapatának edzője a Ferencváros elleni magyar kuparangadót teljes joggal, hiszen tavaly a döntőben találkozott a két csapat, most azonban már a negyeddöntőben összesorsolták őket.

Mintegy 4000-en szurkoltak a helyszínen, ami tekintve a párosítást nem sok, bár nem egy honi csapat a bajnokságban is kiegyezne e nézőszámmal. A Ferencvárosból továbbra is hiányzott Böde, ami érződött is a hazaiak nem éppen hatékony játékán. Voltak lehetőségei a Fradinak, ezek azonban kimaradtak, s a 42. percben Feczesin szerzett vezetést a Videotonnak egy ritkán látható védelmi hiba után. Bár az első félidő vége előtt egyenlíthetett volna az FTC, Lamah hatalmas helyzetben mellé lőtt. Hiányzott a Fradiból a tűz, a Videoton hatékonyan védekezett, így a vendégek 1-0-s előnyt harcoltak ki a felcsúti visszavágóra.

MK nyolcaddöntő, első mérkőzések
Békéscsaba-Kozármisleny 2-1
Ferencvárosi TC-Videoton 0-1
Újpest-Tiszaújváros 8-1



Szerző
Frissítve: 2016.02.10. 21:34